A Krakkó-Poznań kiejtése (szintén Krakkó-Poznan kiejtése , Krakkó -Poznani kiejtés ; lengyel wymowa krakowsko-poznańska, szubstandard krakowsko-poznański ) egyike a lengyel warsaw közös lengyel nyelvű kodifikált nyelv két egyenlő kiejtésének . A varsói kiejtés sajátosságaival ellentétben a fonetikai jellemzők kis halmaza jellemzi. A legtöbb lengyel nyelvet beszélőre jellemző Lengyelország nyugati és déli régióiban . Az ország nyugati részének legnagyobb kulturális és gazdasági központjairól nevezték el - Poznan , délen pedig Krakkó [1] .
A Krakkó-Poznań kiejtését a szóközi fonetika zöngéd típusa (sandhi) különbözteti meg , amely a végső süket mássalhangzók megszólaltatásában és a hangos szavak megőrzésében fejeződik ki az azt követő szonáns mássalhangzó vagy bármely magánhangzó előtti találkozásnál ( hangzó kiejtés ) : brat ojca [brad‿oɪ̯ca] "apa bátyja", kot rudy [kod‿rudy] "vörös macska", dziś nagle [ʒ́iź‿nagle] "hirtelen ma", pies Roberta [p'jez‿Roberta] "Róbert kutyája", kosz malin [kož‿mal'in] "málnakosár", talerz malin [talež‿mal'in] "tál málna" [4] . A szóközi fonetika zöngés típusa jellemző mind az alapnyelv anyanyelvi beszélőinek beszédére , mind a Nagy-Lengyelország , Kis-Lengyelország és sziléziai dialektusok hordozói, a déli és nyugati részein élők nyelvjárási beszédére . Lengyelország többi részén, ahol a standard nyelv varsói típusú kiejtése dominál, a zöngétlen mássalhangzó a szó végén a következő szó kezdő szonánsa vagy kezdő magánhangzója előtt megőrzi minőségét, és a zöngés mássalhangzó megsüketült (süketítő kiejtés): brat ojca [brat‿oɪ̯ca], kot rudy [kot‿rudy], dziś nagle [ʒ́iś‿nagle], pies Roberta [p'jes‿Roberta], kosz malin [ in],mal' talerz malin [taleš‿mal'in] ( előszó-kisbetű kombinációkban a szandhi hangos változatát Lengyelország-szerte jegyzik: pod oknem [pod‿oknem] "az ablak alatt") [5] [6] [7] .
A Krakkó-Poznań kiejtésének másik jellegzetessége a labiális-dentális v hangos kiejtése olyan mássalhangzócsoportokban , mint a tv , sv stb., szemben a varsói kiejtéssel ( progresszív asszimiláció ), amelyben a zöngétlen mássalhangzók süketítik a későbbi zöngéseket. mássalhangzó v : Krakow-Poznań twój [tvui̯] "tiéd", świat [śv'i̯at] "béke", chwała [xvau̯a] "dicsőség", chwila [xv'ila] "pillanat" Varsó alatt [tfui̯], [śf' i̯at], [xfau̯a] , [xf'ila] [8] .
Ezenkívül a Krakkó-Poznań kiejtésének fonetikai jellemzői közé tartozik az n elülső nyelvű orrhangzó megvalósítása a hátsó nyelv [ k ], [ g ], [ k' ], [ g' ] előtt, nk mássalhangzó-csoportokat alkotva. , pr' , ng , n'g' , a morfémák és a belső morfémák találkozásánál [ ŋ ]-ként vagy palatalizált változataként [ ŋ' ] ( az n -t a hátsó nyelvi mássalhangzókhoz hasonlítva): panienka [pańeŋka], panienki [pańeŋ 'k'i] ( genitivus egyes szám ), szynki [šyŋ 'k'i] (egyes számú genitivus), sanki [saŋ'k'i], okienko [ok'eŋko] "ablak". A n'g' kombináció csak az elavult ongiś "egyszer régen" és az onegdaj "régen" szó alakjaiban fordul elő. A morfémák találkozásánál nk , n'k' , ng , n'g' betűkkel rendelkező szavaknak, valamint az ilyen kombinációjú szóalakoknak mindig vannak olyan szóalakjai, amelyekben egy folyékony e [ɛ] magánhangzó jelenik meg az orr- és hátsó nyelvi mássalhangzók között. : szynka [šyŋka] - szynek [šynek] (genitivus többes szám ), panienka [pańeŋka] - panienek [pańenek] (genitivus többes szám). Lengyelország többi részén az n kiejtése a [k], [g], [k'], [g'] előtt a morfémák találkozásánál nem változik (a morfémákon belül a veláris nazális [ŋ] ebben a pozícióban szerepel): panienka [pańenka], panienki [pańen'k'i], szynki [šyn'k'i], sanki [san'k'i], okienko [ok'enko], de bank [baŋk ] "bank", banki [baŋ'k'i ] "bankok", ręka [reŋka] "kéz", ręki [reŋ'k'i] "kezek" (genitivus egyes szám) [9] .
Mivel az irodalmi norma fonetikai jellemzőinek egyes változatainak tartományának határai nem esnek egybe egymással, Krakkó-Poznań kizárólagos elterjedési területe olyan területeket határol, ahol ezek a jellemzők együtt élnek a varsói fonetikai jellemzőkkel. Például Poznań (Nagy-Lengyelország) területének északi részén van egy olyan terület, ahol a krakkói-poznani vonások gyakoriak, valamint az orr-mássalhangzók varsói kiejtése a hátsó nyelvű mássalhangzók előtt, Krakkától északra. (Małopolska) területén van egy olyan terület, ahol a krakkói-poznani jellemzőkkel együtt a varsói fülsiketítő típusú szóközi fonetika [10] .
| lengyel nyelv | |
|---|---|
