Agul nyelv
| agul nyelv | |
|---|---|
| önnév | Agul chaal |
| Országok | Oroszország |
| Régiók | Dagesztán |
| hivatalos állapot | Dagesztán |
| Szabályozó szervezet | IYALI DSC RAS |
| A hangszórók teljes száma | 29 287 [1] |
| Állapot | fennáll a kihalás veszélye [2] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
|
Észak-kaukázusi szupercsalád (általánosan nem ismert) Nakh-Dagestan család Lezgin ág |
|
| Írás | cirill betűs |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | agx |
| WALS | agl |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1035 |
| Etnológus | agx |
| ELCat | 921 |
| IETF | agx |
| Glottolog | aghu1253 |
Az agul nyelv (önnév - Agul chal ) a Lezghin csoport egyik dagesztáni nyelve [3] , az agulok körében gyakori . Vannak nyelvjárások: tpigsky (az irodalmi nyelv alapját képezte), Kerensky (Ricsinszkij), Koshansky (Kushansky, beleértve az arsug, burshag és khudig nyelvjárásokat; erősen befolyásolta a tabasaran nyelv , és jelentős hatással volt a dargin nyelv ), Burkikhansky (Kekhyunsky) és Fitinsky (egy faluban képviselve). Dagesztán Agulsky és Kurakhsky régióiban terjesztve. Az agul beszélők száma 29,3 ezer fő. (2010). Az agul ábécé összeállítói Sh. A. Mazanaev professzor és Ph.D. I. A. Mazanajev. Az általuk az orosz ábécé alapján létrehozott ábécét a DASSR Minisztertanácsának 1990. augusztus 10-i 128. számú rendelete hagyta jóvá.
1992-ben jelent meg az első agul nyelvű Primer, amelyet az agul ábécé szerzői és Ph.D., a DSU tanára, S. N. Gasanova írtak.
Az anyagok egy része agul nyelven jelenik meg a Vesti Agula újságban.
Írás
A cirill ábécén alapuló agul ábécét 1990-ben fogadták el [4] :
| A a | B b | be | G g | Гъ гъ | jéééé | ГӀ гӀ | D d | j j |
| Neki | Neki | F | W h | Ésés | th | K to | kk kk | K k |
| ky ky | ka ka | L l | Mm | N n | Ó, oh | P o | pp pp | PӀ pӀ |
| R p | C-vel | T t | tt tt | TӀ tӀ | u u | uu uu | f f | x x |
| xh xh | huh huh | Ha ha | C c | Tse tse | h h | hh hh | cha cha | W w |
| u u | b | én | s | b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
Nyelvi jellemzők
Fonetika és fonológia
A vokalizmus jellegzetes vonása az umlautizált (ab, uy, oi ) és a pharyngealizált (аӀ, уӀ) magánhangzók jelenléte. A stop mássalhangzókat egy negyedrendű rendszer (zöngés, aspirált, geminata, abruptív), a spiránsokat pedig háromtagú rendszer (zöngés, süket, geminált süket) képviseli. Burshag falu és Arsug falu lakóinak beszédében dento-labializált szibilánsok szerepelnek: zh, dzh, ch, chch, cha, sh, shsh. A hangsúly általában a második, néha az első szótagra esik.
Morfológia
A nyelvtani osztályoknak nincs kategóriája , egyes nevek, igék stb. esetében az osztályjelzők etimológiailag nyomon követhetők. A főneveknek a számkategóriától eltekintve 28 esetük van : 4 fő (névképző, képző, genitív, datívus) és 24 helyi, tagolt 8 sorozatba, mindegyikben 3 eset szerint (lokatívusz, direktíva, eredeti). A közvetett esetek alapja az ergatív eset. Az ige összetett név- és hangulatrendszerrel rendelkezik, nincs osztály-, szám- és személykategóriája. Alapját az előtagok és a helyi preverbumok bonyolítják . Egy egyszerű mondat alapszerkezetei : névelő, ergatívus, datuvus.
Bibliográfia
Nyelvtan
- Dirr A. M. Agul nyelv // Anyaggyűjtemény a Kaukázus helyeinek és törzseinek leírásához . Probléma. XXXVII. Tiflis, 1907.
- Israfilov N. R. Fitinsky az agul nyelv dialektusa. Makhacskala: IYALI DSC RAS, 2013.
- Magometov A. A. Agul nyelv: Kutatás és szövegek. Tbiliszi, 1970.
- Merdanova S. R. Az agul nyelv morfológiája és grammatikai szemantikája. (A khpjuk nyelvjárás alapján.) M., 2004.
- Ramazanov M. R. Az agul nyelv grammatikája: Tudományos és normatív kutatás. Mahacskala, 2014.
- Szulejmanov N. D. Az agul nyelv dialektusainak összehasonlító és történelmi tanulmányozása. Mahacskala, 1993.
- Tarlanov Z.K. Agulok: nyelvük és történelmük. Petrozavodszk, 1994.
- Tarlanov Z.K. Az agul nyelv általános nyelvtana és nyelvtana problémái. Makhacskala: IYALI DSC RAS, 2013.
- Shaumyan R. M. Az agul nyelv grammatikai vázlata (szövegekkel és szótárral). M.-L., 1941.
Szókincs és frazeológia; szótárak
- Gasanova S. N. Az agul nyelv rövid frazeológiai szótára. Mahacskala, 2008.
- Israfilov R.S., Israfilov N.R. Az agul nyelv frazeológiai szótára. Mahacskala: DGPU, 2014.
- Mazanaev Sh. A. Orosz-agul szótár. - Makhacskala, DGU Kiadó, 2012.
- Mazanaev Sh. A. Agulsko-orosz szótár. - Makhacskala, DGU Kiadó, 2014.
- Ramazanov M. R. Agulsko-orosz szótár. Mahacskala, 2010.
- Ramazanov M. R. Az agul nyelv etimológiai szótára. Mahacskala, 2013.
- Szulejmanov N. D. Agulsko-orosz (dialektológiai) szótár. Mahacskala, 2003.
Irodalom és folklór
- Mazanaev Sh. A. Agulskaya irodalom. Makhacskala: Dagknigoizdat, 2008.
- Mazanaev Sh. A. Agulskaya irodalom. Kialakulás és fejlődés. Mahacskala: CPI DGU, 2007.
- Maysak T. A. Agul szövegei az 1900-1960-as évekből. M.: Academia, 2014. - 496 p. ISBN 978-5-87444-385-6
Jegyzetek
- ↑ Tájékoztatók a 2010. évi összoroszországi népszámlálás végeredményéről (elérhetetlen link) . Letöltve: 2012. január 31. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6..
- ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
- ↑ M. M. Ichilov. A Lezgin-csoport népei: etnográfiai tanulmány a Lezginek, Tabasaranok, Rutulok, Tsakhurok, Agulok múltjáról és jelenéről / A Szovjetunió Tudományos Akadémia dagesztáni fiókja - Mkh. , 1967. - 370 p.
- ↑ Agul nyelv//BDT . Letöltve: 2018. február 1. Az eredetiből archiválva : 2018. február 2..
Linkek
- Agul nyelv / T. A. Maysak // Nagy Orosz Enciklopédia : [35 kötetben] / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M . : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
- Agul nyelv archiválva 2021. szeptember 16-án a Wayback Machine -nél az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvi Intézetének "Oroszország kisebb nyelvei" projektjében
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
| Állami és hivatalos nyelvek az Orosz Föderáció alanyaiban | |
|---|---|
| Oroszország államnyelve | orosz |
A Szövetség alanyai államnyelvei | |
| Hivatalos státuszú nyelvek | |
| Oroszország nyelvei Wikipédia Oroszország népeinek nyelvén Oroszország népeinek irodalma Orosz népek dalai Orosz nyelvű szótárak Média Oroszország nyelvein | |