Pastu
| pastu | |
|---|---|
| önnév | پښتو |
| Országok | Afganisztán , Pakisztán északnyugati része |
| Régiók | Pasztunisztán |
| hivatalos állapot |
Afganisztán Khyber Pakhtunkhwa |
| A hangszórók teljes száma | 40-60 millió között |
| Értékelés | 33 |
| Állapot | biztonságos [1] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| indoiráni ág iráni csoport Kelet-iráni alcsoport Délkelet-iráni alcsoport | |
| Írás | Arab ábécé pastu karakterekkel |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | nyomja meg az 550-et |
| ISO 639-1 | ps |
| ISO 639-2 | genny |
| ISO 639-3 |
genny - általános pst - közép pastu pbu - északi pastu pbt - déli pastu |
| WALS | psh |
| Etnológus | genny |
| Nyelvi szféra | 58-ABD-a |
| ABS ASCL | 4102 |
| IETF | ps |
| Glottolog | pash1269 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
pastu [kb. 1] (saját nevén پښتو [paʂto:], [paʂto:], [pa:çte:] [2. megjegyzés] ) pastu nyelv , a kelet-iráni nyelvek egyike . Ez Afganisztán (a dari nyelvvel együtt ) és Pakisztán egyes régióinak hivatalos nyelve . Elterjedt Dél- és Délkelet-Afganisztánban és Pakisztán északnyugati részén , valamint a pastu diaszpórában. Számos dialektus képviseli , amelyek a különböző osztályozások szerint két, három vagy négy csoportba kapcsolódnak.
A névről
Az oroszban három fő kifejezés van erre a nyelvre: pastu, pastu és afgán (nyelv).
Jelenleg a "pastu" a fő neve ennek a nyelvnek az orosz nyelvű irodalomban. Ennek a formának a pontos eredete nem ismert. Ez valószínűleg a nyelv egy elavult angol nevének átírása (Pushtu, [ p ʌ ʃ ˈ t u : ] .
A " pasto " név ennek a nyelvnek a saját neve a délnyugati dialektusokban ( Kandahár , Harnay ) [2] . A * Parsawā - - "perzsa" [3] szóból származik . Különböző nyelvjárásokban az önnév másképp hangzik, lásd a táblázatot a " Nyelvjárások " részben.
E nyelv anyanyelvi beszélőit oroszul pastunak vagy afgánnak nevezik . Utóbbi minden Afganisztánban élő emberre vonatkozhat, nemzetiségtől függetlenül. A pastu önjelölése - egység. h. pəʂˈtu: n / pəxˈtu: n , pl. h. pəʂˈta:ˌnə / pəxˈta:ˌnə ; Pakisztánban pathanoknak is hívják ( pəˈʈʰɑ :n).
| pastu | pastu | afgán |
|---|---|---|
|
|
|
Osztályozás
A pastuban, valamint más kelet-iráni nyelvekben (Pamir) megőrizték a nem kategóriáját, valamint a közvetlen és közvetett esetek közötti különbséget . Rajtuk kívül vokatív esetet különböztetünk meg. Az esetviszonyokat prepozíciók fejezik ki, melyeket utószótagok egészítenek ki és pontosítanak. A fonetikában és a szókincsben észrevehető a szomszédos indiai nyelvek hatása .
A lexikon a tulajdonképpeni pastu (pl.: "ورځ" wradz "nap"), perzsa ("آسمان" ȃsemȃn "ég") és indiai ("کړكۍ" kəṛkəy " ablak" szóból áll. A vallás, a tudomány és a politika területén az arab szókincs (اجتماع ijtimȃ "gyülekezés, társadalom") érvényesül, amelyet általában perzsa közvetítőn keresztül kölcsönöznek (aminek eredményeként egyes arab betűk perzsa kiejtését pastuban őrzik meg - például: مريض ("beteg") arabul - marȋdˤ hangsúlyos "dˤ", fárszi és pastu nyelven marȋz ; اجتماع; ijtimȃʕ ( un ) ("társadalom, gyülekezés") arabul "a' gunttural" szóval . ayn ", de pastuban az "'ayn" nem ejtik: ijtimȃ .
Az anyanyelvi szókincs archaikus a többi iráni nyelvhez képest, az alábbi táblázat szemlélteti ezeket a különbségeket. [négy]
| Orosz fordítás | perzsa | tadzsik | Shugnan | Rushansky | Sarykolsky | Wakhan | pastu | oszét | Avestan |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| "fiú" | pesær (پسر) | hivatalnok | tesz | puc | pɯts | putr | zo:j , zu:j (زوي) | furt | putra |
| "a tűz" | ɒːtæʃ (اتش) | otash | joːts | yuc | juts | rɯχniɡ | wo:r , o:r (اور) | Művészet | atar |
| "víz" | ɒːb (اب) | ról ről | kalapok | kalapok | kalapok | jupk | ubə , obə (ابه) | Don | aiwyô , ap |
| "csukló" | dæst (دست) | adni fog | Rozsda | ost | ðɯst | ðast | lɑ:s (لاس) | dus | zasta |
| "egyetlen" | pɒː (پا) | tovább | hüvely | pracli | peð | pracli | pxa, pʂa (پښه) | rossz | ? |
| "fog" | dændɒːn (دندان) | dandon | ðinðʉn | Inion | korai | ðɯnðɯk | ɣɑ:x, ɣɑ:ʂ (غاښ) | daydag | ? |
| "szem" | t͡ʃeʃm (چشم) | csészéket | tsem | bütyök | tsem | tʂəʐm | stərɡa (سترګه) | cæstae | chashman |
| "ló" | æsb (اسب) | áspiskígyó | voːrdʒ | vurdʒ | vurdʒ | jaʃ | ɑ:s (آس) | aefsæ | egy gyógyfürdő |
| "felhő" | æbr (ابر) | abr | abri | abr | meleg | mur | ʊrijədz (اوريځ) | Aevragh | ? |
| "búza" | gændom (گندم) | gundum | ʒindam | ʒindam | ʒandam | ɣɯdim | ɣanəm (غانم) | mænæwæ | ? |
| "hús" | ɡuʃt (گوشت) | lökdöső | ɡuːxt | ɡuːxt | ɡɯxt | ɡuʂt | ɣwəxa, ɣwəʂa (غوښه) | fid | ? |
| "sok" | besjɒːr (بسيار) | gyöngyöket | bisjór | ghak, fana | pɯr | təqi | ɖe:r, zijɑ:t (ډېر، زيات) | bewræ | paoiri , paoirîsh , pouru |
| "magas" | bolænd (بلند) | kifáraszt | biland | biland | bɯland | bɯland | lwəɻ (لوړ) | bærzond | berezo , berezañt |
| "messze" | duːr (دور) | hülye | ar | ar | ar | ir | ləre: , lərə (لره، لرې) | idard | dûra , dûrât |
| "jó" | xuːb (خوب) | kerékagy | χub | Bashand | tʃardʒ | baf | xə, ʂə (ښه) | xwarz | vohu |
| "kicsi" | kuːtʃækʲ (كوچك)) | khurd | dzul | bucik | dzɯl | dzəqlai | ləɡ, ləʐ ((کوچینی )لږ) | minkhij | ? |
| "beszélgetés" | goftæn (گفت), guːy - (گوی) | guftan , gyi - | lʉvd | luvd | levd | xənak | wajəl (ويل) | dzorun | aoj- , mrû- , sangh- _ |
| "csinálni" | kʲærdæn (كرد), kon- (کن) | kardán , kun - | tʃiːd | tʃigo | tʃeiɡ | tsərak | kawəl (کول) | kaenun | kar- _ |
| "lát" | didæn (ديد), biːn- (بین) | didan , bin - _ | wiːnt | wuːnt | pálca | winɡ | li:dəl, wi:n- (ليدل، وینـ) | winun | dî - |
Nyelvföldrajz
Földrajzi megoszlás
Afganisztán nemzeti nyelveként a pastu nyelvet elsősorban az ország keleti, déli és délnyugati részén, valamint északi és nyugati enklávékban beszélik. Különféle becslések szerint Afganisztán lakosságának 35-60%-ának a pastu az anyanyelve. [5] [6] [7] [8] [9]
Pakisztánban a pastu egy regionális nyelv, Pakisztán teljes lakosságának körülbelül 15,42%-a beszéli [10] [11] . A pastu beszélők többsége Khyber Pakhtunkhwa tartományban és a törzsi zónában, valamint Beludzsisztán északi részén található . Emellett a pastu nyelvet beszélik a Pandzsáb tartomány Miyanwali és Attock megyéiben, valamint a nagy diaszpórákban Karacsiban és Haidarábádban. [12] [13]
Tádzsikisztánban, Dzsammuban és Kasmírban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Irán északkeleti részén (főleg Kelet-Khorasan tartományban, az afgán határ közelében), valamint az USA-ban, Nagy-Britanniában, Thaiföldön, Kanadában, Németországban vannak pastu közösségek. , Hollandia, Svédország, Katar, Ausztrália, Japán, Oroszország, Új-Zéland, Kazahsztán stb. [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20]
Dialektusok
| Város | Kiejtés |
|---|---|
| Házigazda | Pācte |
| Wardak | Pacto |
| Bannu , Wana | Paszta |
| Quetta | Pasto |
| Kandahár | Paʂto |
| Kabul | Paxto |
| Jamrud | Paxto |
| Pesavár | Puxto |
A pastu nyelvjárások osztályozására több lehetőség is kínálkozik. Általában négy regionális szabványt (rangos dialektusokat) különböztetnek meg: Peshawar (északnyugati), Kabul (északkeleti), Kandahar (délkeleti), Kwetti (délnyugati).
Történelmi és törzsi kritériumok szerint megkülönböztetik a karlán nyelvjárásokat (minden "fonetikus" központi). A mássalhangzók sajátosságai szerint a déli (nyugati) és az északi (keleti) ágat felosztják: az elsőben ʃ~ʂ és ʒ~ʐ, a másodikban pedig x és g. A vokalizmus sajátosságai szerint megkülönböztetik a központi (déli) nyelvjárásokat: bennük az ɑ irodalmi magánhangzó a ɒ~o magánhangzónak felel meg, ezek viszont délire (ʃ és ʒ-vel, valamint o>e átmenetekkel, u>i), északi (x-szel és g-vel, o és u változása nélkül) és átmeneti (x és g-vel, mint az északiaknál, és átmenetekkel o>e, u>i, mint a déliekben).
A központi és a "külső" dialektus beszélőinek kölcsönös megértése nehéz. A pastu beszélők akár 15%-a beszéli a központi dialektusokat. Lakják Paktia és Khost tartományokat, az afganisztáni Paktika tartomány északi és keleti részét, valamint Nangrahar és Wardak tartományok több körzetét. Pakisztán területén a déli dialektusok beszélői hatalmas területen telepednek le, amely teljesen lefedi Kurram, Észak-Vazirisztán, Dél-Vazirisztán, valamint a Bannu körzet egy részét [21] .
A pastu beszélők többsége az északi ág dialektusait beszéli, bár a déli nyelvjárások földrajzilag nagyobb területet foglalnak el.
1. Déli ág (vagy nyugati, délnyugati, "puha" pastu)
- Kandahári pastu (vagy déli, délnyugati)
- Quetti pastu (vagy délkeleti)
- Sherani
- Marwati (Bettany)
- Vanecsi nyelv/dialektus (néha nem tartalmazza)
2. Központi dialektusok (vagy déli)
Déli:- Khattak
- Banutsi
- Masudwola (Masidwola)
- Vazirvola
- Gurbazvol
- Tanya
- Zadrani
- otthont ad
- Afridi
- Bangashi-Turi-Zazi
- Hogyani
- Wardaki
3. Északi ág (vagy keleti, északkeleti, "kemény" író)
- Haroti
- Közép-pastu (vagy északnyugati, ghilzai, kabuli dialektus )
- Északi (vagy keleti, dzsalál-ábádi dialektus)
- Yusufzai (vagy északkeleti, pesavári dialektus )
Történelem
A pastuokat gyakran Hérodotosz írásaiból származó paktiyáknak vagy a Rig Véda paktha népének tekintik [22] . Még mindig nem világos, hogyan alakult e nép ókori történelme, valamint nyelvük története.
A 8. századi Amir Krore [23] [24] verseit az e nyelven írott irodalom legrégebbi példáinak tekintik , bár ez az állítás ellentmondásos.
A középkorban az afgán nemesség nyelve a dari vagy a fárszi-kabuli volt, azonban a pastu elit körében számos művészeti és történelmi alkotás született, például a 15. századi Mali sejk kataszteri könyve.
A XVIII. század elejétől. az akkori Afganisztán uralkodói ( Khabibula Kalakani kivételével ) pastu származásúak voltak, és a pastu nyelvet második nyelvként beszélték. Az udvarban azonban a perzsát (darit) használták, míg a pastu a pastu törzsek nyelve volt.
A pastu népszerűsítésének folyamata Amanullah kán alatt kezdődött, és egyfajta állami ideológia státuszát nyerte el [25] . Az 1930-as években megindult a pastu nyelv használatának a közéletben és az állami hivatali munkában való kiterjesztését célzó mozgalom, amely 1932-ben a kabuli egyetem létrehozásához, 1937-ben pedig a pastu tolynai akadémián felkeléshez vezetett. Azonban ezen események ellenére az afgán elit továbbra is az értelmiség nyelvének és a "kulturális oktatás szimbólumának" tekintette a darit. 1933-ban Zahir Shah rendeletet adott ki a dari és a pastu tisztviselők általi tanulmányozásáról és használatáról, majd három évvel később a pastu hivatalosan is állami státuszt kapott, a kormányzatban és az oktatásban való használat teljes jogával. Ugyanakkor az etnikailag pastu királyi család és a tisztviselők többsége továbbra is dári nyelven beszélt. Ezen intézkedések eredményeként a pastu nyelv nemzeti nyelvi státuszt kapott, és az afgán nemzeti mozgalom szimbólumává vált. A nyelv hivatalos státuszát 1964-ben az ország Alkotmánygyűlése megerősítette, ezzel együtt az afgán perzsa nyelvet átnevezték darira. A himnuszt pastu nyelvre is lefordították.
Pakisztánban az angol és az urdu nyelv hivatalos státuszú . Regionálisan a nyelv státusza Khyber Pakhtunkhwa és Észak - Beludzsisztán területén van . 1984-ben megszerezték a nyelvhasználati jogot az általános iskolai tanításhoz. A pastu régiókban található állami iskolákban a pastu az 1. és 2. osztályos oktatás nyelve, valamint az 5. osztályig kötelező tantárgy, az urdu pedig továbbra is az elsődleges oktatási nyelv. Az angol nyelvű magániskolákban még alapfokon sem tanítanak pastu nyelvet. Egyes kutatók szerint az urdu tanítási nyelvként való bevezetése számos pakisztáni őslakos nyelv hanyatlását okozta, beleértve a pastu nyelvet is [26] .
Írás
Valószínűleg a pastu íráskultúrája a 16. századtól kezd kialakulni, de az írás keletkezésének pontos ideje ismeretlen. A legrégebbi pastu nyelvű dokumentum a Khairul-Bayan (خیرالبیان - "Jó hír") című könyve, amelyet a szúfi Bayezid Ansari írt, és 1651. szeptember 6-án kelt. Azok az iratok, amelyeket korábban a 20. század közepéig datáltak, ma későbbi hamisításnak számítanak. A pastu nyelvű világi irodalom a 17. század elején jött létre, legnagyobb képviselője Khushal Khan Khattak . Ismeretes, hogy Khattak követői (Bajazid Ansaritól függetlenül) a perzsa ábécét adaptálták a pastu írására. Őket tartják a modern pastu írás megalapítóinak. A teljesen modern helyesírást valahol a XVIII. század közepétől kezdték használni. A modern helyesírás legkorábbi kézirata Ahmad Shah Abdali dívánjának másolata, amelyet Pesavarban találtak, 1750-ből. A modern helyesírás kialakulásának időzítése és körülményei azonban továbbra is ellentmondásosak. [27] [28] [29]
Az arab és perzsa nyelvekkel ellentétben a pastu nem ismer sokféle kézírást [24] . A naskh a leggyakrabban használt nyomtatásban, és a Nastaliq-et (főleg Pakisztánban a helyi dialektusok esetében) és egyszerűsített változatait (Tahriri stb.) használják kurzív írásként. Az afgán iskolákban 1-től 6-ig tanítják a kalligráfiát - „حسن خط” („jó kézírás” vagy „helyes írás”), amely a „naskh” és „nastaliq” kézírás szerint ad a tanulóknak ismereteket a kalligráfia alapjairól. .
A pastu ábécé néhány betűje nem található az arab és a perzsa ábécében. Az agyi mássalhangzóknál jeleket adtak hozzá, amelyeket egy kis kör (" panḍak ", " ğaṛwanday " vagy " skəṇay ") hozzáadásával hoztak létre egy tiszta mássalhangzó jelhez. A ښ és ږ betűket hozzáadtuk az x/ś és g/ź hangok ábrázolásához. Emellett a ts és dz affrikátusokhoz is hozzáadtak betűket (ezek lettek څ és ځ), valamint több betű az arab ي alapján.
| ا ā, - /ɑ, ʔ/ |
b / b / |
p / p / |
ت t /t̪/ |
ټ ṭ / ʈ/ |
s / s / |
ج j /d͡ʒ/ |
ځ ź /d͡z/ |
چ č /t͡ʃ/ |
څ c /t͡s/ |
ح h /h/ |
î x /x/ |
| د d /d̪/ |
ډ ḍ /ɖ/ |
z / z / |
ﺭ r /r/ |
ړ ṛ /ɺ˞~ɻ/ |
z / z / |
ژ ž /ʒ/ |
ږ ǵ ( vagy ẓ̌) /ʐ, ʝ, ɡ/ |
é s /s/ |
ش š /ʃ/ |
ښ x̌ ( vagy ṣ̌) /ʂ, ç, x/ | |
| é s /s/ |
z / z / |
ط t /t̪/ |
z / z / |
ع - /ʔ/ |
غ ğ /ɣ/ |
ف f /f/ |
ق q /q/ |
ک k /k/ |
ګ g /ɡ/ |
ل l /l/ | |
| م m /m/ |
ن n /n/ |
ڼ ṇ /ɳ/ |
و w, ū, o /w, u, o/ |
ه h, a, ə /h, a, ə/ |
ي y, ī /j, i/ |
ې e /e/ |
ی y, y /ai, j/ |
ۍ əi /əi/ |
ئə i, y /əi, j/ |
Diakritika
A pastu a következő magánhangzókat használja:
| Kiejtés | Név | Kiejtés |
|---|---|---|
| َـ | zwar , fatha | [a] |
| ٙـ | zwarakəy | [ə] |
| ِـ | zer , kasra | [én] |
| ُـ | pes , zamma | [u] |
| ـٗ | pes , zamma | [o] |
| ْـ | sukan | magánhangzó hiánya |
Nyelvi jellemzők
Fonetika és fonológia
Magánhangzók| Elülső | Nem feszültség elülső | Közepes | Nem feszültség hátulsó | Hátulsó | ||
| Felső |
| |||||
| Nem feszültség felső | ||||||
| Közép-felső | ||||||
| Közepes | ||||||
| Közép-alsó | ||||||
| Nem feszültség Alsó | ||||||
| Alsó | ||||||
A hangok helyzeti és nyelvjárási változatai félkövérrel vannak kiemelve. Változatok /ʌ~ə~ʊ/, /a~ɑ:/, /o:~ɤ:~ɵ:~e:/, /ɑ:~ɒ:~ɔ:~o:/, /u:~i : / (az első esetben a változatok a déli dialektusoktól az északiakig, a többiben a külsőtől a középsőig vannak megadva). A /ɛ:/ és /ɔ:/ hangok az /ai/ és /aw/ diftongusok változatai az északkeleti dialektusokban. A hangsúlytalan szótagokban a következő sorok magánhangzóinak oppozíciója gyengül: /u - o - ʊ/, /e - i - ɪ/, /a - (ə)/ [2] [30] .
Egyes kutatók külön kiemelik a /ʊ/ és /ɪ/ [31] hangokat , mások az /u:/ és /i:/ rövid változataiként írják le őket [30] [32] .
A pastu nyelven a középső sorozat és a középső emelkedés (zvarakai, lekerekített varrat ) hangzik, cirill átírással vagy "ъ"-ként (a legtöbb szovjet kiadványban) vagy "ə-ként" jelölve. Sok más nyelven (beleértve az oroszt is) ez a hang is jelen van, de a pastuban értelmes jelentése van. Hasonló a hangsúlytalan "o"-hoz a "hustle" szóban [33] [34] . Főleg a hangsúlyos szótagban fordul elő [23] . Sok szóval váltakozik egy [30] -al .
Ezen kívül hét diftongus létezik: /ay/, /əy/, /ɑ:w/, /aw/, /o: y/, /ɑ:y/, /u: y/. Nem "valódi kettőshangzók ", magánhangzókra és mássalhangzókra bonthatók /y, w/ [30] .
Az ezen a nyelven beszélők által fársziból (Dari) kölcsönzött szavakban az eredeti vokalizmus megmaradhat. A fársziul nem beszélő pastu beszédében a magánhangzók adaptációja a következő séma szerint történik [30] :
| perzsa – dari | én | e̞ | eː | a(æ) | ɒː | o̞ | o: | u: |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| pastu | én | e(:) | a/ə | ɑ: | o/u | u: | ||
| Ajak | fogászati | Alveolusok. | Cereb. | Postalveol. | Palatális. | Hátsó nyelv. | Uvuláris. | Glottal. | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| orr | m figyelj | n figyelj | ɳ figyelj | ( ŋ figyelj ) | |||||
| robbanó | p figyelj b figyelj | t̪ figyelj d̪ figyelj | ʈ figyelj ɖ figyelj | k figyelj ɡ figyelj ( kʷ figyelj , ɡʷ figyelj )
|
( q figyelj ) | ( figyelj ) _ | |||
| afrikaiak | ( t͡s listen d͡z listen ) | t͡ʃ figyelj d͡ʒ figyelj | |||||||
| frikatívák | ( f figyelj ) | s figyelj z figyelj | ( ʂ figyelj ʐ figyelj ) | ʃ figyelj ( ʒ figyelj ) | ( ç hallgass ʝ figyelj ) | x figyelj ɣ figyelj ( xʷ figyelj ɣʷ figyelj )
|
h figyelj | ||
| Approximants | hallgatok _ | j figyelj | w figyelj | ||||||
| remegő szonánsok | ɾ figyelj ( r figyelj ) | ɽ figyelj |
Zárójelben kölcsönzött, nyelvjárási és helyzeti hangok. A /q, f/ hangok nem jellemzőek a pastura, szerepelnek a kölcsönzésekben, és a köznyelvben a /k, p/, ill. A cerebrális előtti n hang /ɳ/, a hátsó nyelv előtt pedig /ŋ/. A labializált /xʷ, ɣʷ, kʷ, ɡʷ/ visszaadható /xw, ɣw, kw, gw/-ként, de az /u/ előtti pozíciókban, ahol rendszeresen használatosak, előfordulhat, hogy a labializáció nem jelezhető.
Az északi dialektusokban a szó elején és végén lévő /h/ hang (magánhangzó mellett) elejthető, a szón belüli magánhangzók között pedig /j/-ként ejthető.
A /ɽ/ hang (ábrázolva ړ) az [r] hang agyi változata, amelyet a fül homályos [rl]-ként érzékel. Az agyi /ɳ/ kiejthető és írható /ɳɽ/-ként.
A széles körben elterjedt vélemény [24] , hogy a pastu eredetileg nem az agyi (retroflex) hangok jellemezték, és a ma előforduló hangokat az indiai nyelvekből kölcsönözték. Ez a feltételezés a következőképpen cáfolható: az urduban csak három agyi mássalhangzó van - ڑ , ڈ , ٹ (ʈ, ɖ, ɽ), a pastuban rajtuk kívül még egy független ڼ (ɳ, urduban ez) helyzeti), és gyakran ښ és ږ (ʂ, ʐ) a nyelvjárásokban. Ezenkívül a Pashtun ړ (ɽ), a ڑ urdu megfelelője , megjelenhet a szó elején ( ړندون ɽandu: n "vakság"), ami urdu nyelven nem megengedett.
A leggyakoribb mássalhangzócsoportok a /t̪l/, /kl/, /bl/, /ɣl/, /lm/, /nm/, /lw/, /sw/, /br/, /t̪r/, /ɣr/, /pr /, /d̪r/, /wr/, /kɺ̢/, /mɺ̢/, /wɺ̢/ /xp/, /pʃ/, /pʂ/, /xr/, /zb/, /ʒb/, /d͡zm/ , / md͡z/, /t͡sk/, /sk/, /sp/, /ʃp/, /ʂk/, /xk/, /ʃk/, /kʃ/, /kx/, /kʂ/, /ml/, / gm/ , /ʐm/ stb.
Az angolból kölcsönzött szavakban a /d, t/ hangokat cerebrálisnak ejtik, és ډ-val, illetve ټ-vel jelölik.
Morfológia
A pastunak több névmás osztálya van (személyes, birtokos, demonstratív, rokon stb.). Legtöbbjük két esetben (közvetlen és közvetett) elutasított, és számban is különbözik. Egyes névmások nemenként különböznek.
A pastu nyelv összetett és elágazó igerendszerrel rendelkezik. Ebbe a rendszerbe hagyományosan az arab nyelvtan mintáját követve a részecskék, határozók és verbális főnevek (főnevek) is beletartoznak. A pastu nyelvű igető az infinitivus, amely mindig ـٙل -əl-re végződik, és egyben szóbeli főnév is (ugyanez a jelenség a perzsa és az urdu nyelvben is megfigyelhető), és ennek megfelelően elutasításra kerül. A tranzitív és az intranzitív igék ragozásában van némi különbség, de vannak olyan ragozatlan igék (kb. 40), amelyek a tranzitív típusa szerint ragozódnak. Hét szabálytalan ige is létezik, amelyek sajátos alakjaik vannak. A pastuban két nyelvtani idő van: jelen-jövő (jelenre és jövőre osztva) és múlt (egyszerű múltra, múltra (tökéletes) és régmúltra (plusz-tökéletes) osztva). Az igék is alkothatnak passzív formákat. A pastu négy módozatot különböztet meg: jelző, feltételező, feltételes-kívánatos, felszólító, valamint az ige egy speciális potenciális formája.
A főnevek és a melléknevek között nincs egyértelmű különbség a pastu nyelven, így összevonhatók egy szófajba. A név a mondat bármely tagjaként működhet. A pastu nyelvű neveknek három esete van (egy másik osztályozás szerint négy), két nyelvtani szám (egyes és többes szám) és két nem (férfi és nőnemű). A pastu esetekre két osztályozási rendszer létezik: hárombetűs (közvetlen - közvetett - vokatív) és négyesetű (közvetlen - közvetett I - közvetett II - vokatív). A deklinációs szabályok alól van néhány kivétel. Néhány számot két esetben is elutasítanak.
A szavak kapcsolatát egy mondatban részecskék fejezik ki, amelyek magukban foglalják a kötőszót, az elöljárószót és az utószót stb. Ebben a tekintetben a pastu eltér a fárszitól az utópozíciók jelenlétében (a perszi nyelvben csak egy részecske van, amelyet néha posztpozíciónak neveznek - را ra) és urdu nyelvből is, amelyben egyáltalán nincsenek javaslatok.
Szövegminták
Részlet a Kalama Rahman Babából :
زه رحمان په خپله ګرم يم چې مين يمه
چې دا نور ټوپن مې بولي ګرم په څه
Zə Rahmɑn pə xpəla gram jam t͡ʃe majan jama
t͡ʃe d̪ɑ nor ʈopan me boli gram pə t͡sə
"Én, Rahman, magamat hibáztatom, amiért szerelmes vagyok,
miért engem hibáztat ezért a világ többi része?"
Közmondás ( matal ):
اوبه په ډانګ نه بېليږي
Obə pə ḍāng na belegī
„A vizet nem lehet elkeríteni” (aminek természetes okokból együtt kell lennie, azt nem lehet szétválasztani).
A tanulás története Oroszországban
A császári Oroszországban a pastu nyelvet először 1855-ben kezdték el tanulni, amikor a legfelsőbb parancsra az ázsiai népek történetének és irodalmának akadémikusa, B. A. Dorn engedélyezte a pastu nyelv tanítását a szentpétervári egyetemen. Dorn akadémikus csak a pastu nyelv elméleti alapjait ismerte általános értelmezésükben a kelet-iráni nyelvek rendszerével kapcsolatban, de a pastu nyelvet szinte egyáltalán nem értette. 1856-ban a Szentpétervári Egyetem Keleti Nyelvtudományi Karának több hallgatója vett részt előadásain. Nem ismert, hogy a következő években is folyt-e a tanítás, és az sem, hogy magát a tanítást hogyan szervezték meg. 1911-ben a turkesztáni katonai körzet főhadiszállásán működő taskenti tiszti keleti nyelvek iskolájában egy speciális program szerint szervezték meg a pastu nyelv tanulmányozását. A pastu nyelvtanfolyam tanára az iskola végzettje, V. V. Losev törzskapitány volt, aki az indiai nyelvi képzés időszakában (1905-1906) tanulta ezt a nyelvet. Losev elkészítette a pastu nyelv első nyelvtanát is - "Az afgán nyelv (pasto) nyelvtana". Taskent, oké. 1910 .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Az oroszban is használatos a pashto, afghan language (gyakrabban), pashtu, pakhto, patkhani (rendkívül ritka) nevek.
- ↑ Lásd a dialektusok táblázatát a cikkben.
- ↑ UNESCO nyelvi atlasz
- ↑ 1 2 Hallberg, Daniel G. 1992. Pashto, Waneci, Ormuri. Szociolingvisztikai felmérés Észak-Pakisztánról, 4.
- ↑ Comrie, Bernard. A világ legfontosabb nyelvei. Oxford University Press, 1990
- ↑ Gawarjon (高尔锵/Gāo Ěrqiāng). A tádzsik nyelv vázlata (Tǎjíkèyǔ Jiǎnzhì). – Peking: Nationalities Publishing House, 1985.
- ↑ pastu nyelv . Encyclopædia Britannica. Letöltve: 2010. december 7. Az eredetiből archiválva : 2010. augusztus 15..
- ↑ Nyelvek: Afganisztán (downlink) . Központi Hírszerző Ügynökség . A World Factbook. Letöltve: 2010. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2013. október 15.
- ↑ Barna, Keith; Sarah Ogilvie. A világ nyelveinek tömör enciklopédiája (angol) . - Elsevie, 2009. - P. 845. - ISBN 0-08-087774-5 . . — « A pastu nyelvet, amelyet főleg a Hindukusz hegyvonulatától délre beszélnek, állítólag az afgán lakosság 60%-ának az anyanyelve. ".
- ↑ pastu (downlink) . UCLA Nemzetközi Intézet: Világnyelvek Központja . Kaliforniai Egyetem, Los Angeles . Hozzáférés dátuma: 2010. december 10. Az eredetiből archiválva : 2009. január 3.
- ↑ AFGANISZTÁN v. nyelvek . Ch. M. Kieffer . Encyclopædia Iranica. - A. Hivatalos nyelvek. Paṧtō (1) az afgánok 50-55 százalékának anyanyelve... ». Hozzáférés dátuma: 2010. október 10. Az eredetiből archiválva : 2012. január 21..
- ↑ Pakisztán kormánya: népesség anyanyelv szerint Archiválva az eredetiből 2006. február 17-én.
- ↑ سرائیکی ساؙی قومی زبان ہے: Pakisztán nyelvei . Letöltve: 2014. szeptember 13. Az eredetiből archiválva : 2014. november 3..
- ↑ Sharmeen Obaid-Chinoy. Karachi láthatatlan ellensége . PBS (2009. július 17.). Letöltve: 2010. augusztus 24. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 20.
- ↑ Az etnikai súrlódások városában, több tinder . Az Országos (2009. augusztus 24.). Letöltve: 2010. augusztus 24. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 25..
- ↑ pastu, déli . S.I.L. International . Ethnologue: Languages of the World, 14. kiadás (2000). Hozzáférés dátuma: 2010. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2008. június 26.
- ↑ Walter R Lawrence, India birodalmi közlönye. Tartományi sorozat , 36-37. oldal, Link Archivált : 2014. november 18. a Wayback Machine -nél
- ↑ A Pathan közösségek tanulmányozása India négy államában . Khyber.org. Letöltve: 2009. június 7. Az eredetiből archiválva : 2009. május 11.
- ↑ A pastu fonemikus készlete (PDF). CRULP. Letöltve: 2007. június 7. Az eredetiből archiválva : 2007. július 23.
- ↑ Egyesült Arab Emírségek nyelvei . S.I.L. International . Etnológus: A világ nyelvei. Hozzáférés dátuma: 2010. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2013. január 31.
- ↑ Irán nyelvei (elérhetetlen link) . S.I.L. International . Etnológus: A világ nyelvei. Letöltve: 2010. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2012. február 4..
- ↑ Az Egyesült Királyság nyelvei . S.I.L. International . Etnológus: A világ nyelvei. Hozzáférés dátuma: 2010. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2013. február 13.
- ↑ Satsaev E. B. AZ AFGÁN NYELV DÉLI DIALEKTUMSÁNAK FONETIKAI JELLEMZŐI
- ↑ Fordította: George Rawlinson. Hérodotosz története 7. fejezet (angolul) (a hivatkozás nem elérhető) . Az előzmények fájlok. Kr.e. 440 (2013. november 3.). Hozzáférés dátuma: 2014. március 8. Az eredetiből archiválva : 2012. február 1..
- ↑ 1 2 Dvorjankov N. A. pastu nyelv. - Moszkva: "keleti irodalom", az évszám nincs megadva.
- ↑ 1 2 3 Bertels E. E. A pastu nyelv szerkezete. - Leningrád: Leningrádi Nyelvtudományi Kutatóintézet, 1937.
- ↑ Tariq Rahman. A pastu nyelv és identitás kialakulása Pakisztánban. Contemporary South Asia, 1995. július, 4. kötet, 2. szám, 151-20.
- ↑ Septfonds, D. 2006. Pashto. In: A világ nyelveinek tömör enciklopédiája. 845-848. Keith Brown / Sarah Ogilvie (szerk.). Elsevier, Oxford: 2009.
- ↑ David Neil MacKenzie: A pastu forgatókönyv fejlesztése. In: Shirin Akiner, Nicholas Sims-Williams (Hrsg.): Languages and Scripts of Central Asia. School of Oriental and African Studies, University of London, London, 1997, S. 140.
- ↑ David Neil MacKenzie: A pastu forgatókönyv fejlesztése. In: Shirin Akiner, Nicholas Sims-Williams (Hrsg.): Languages and Scripts of Central Asia. School of Oriental and African Studies, University of London, London 1997, S. 138 ff.
- ↑ Annemarie Schimmel: A nagy mogulok birodalma. Történelem, Művészet és Kultúra. Fordította Corinne Atwood. Reaktion Books, London 2004, ISBN 1-86189-185-7 , S. 250 f.
- ↑ 1 2 3 4 5 Grunberg A. L. Esszé az afgán nyelv (pasto) nyelvtanáról.
- ↑ Tegey, Habibullah; Robson, Barbara. A pastu referencia nyelvtana.
- ↑ Anna B. David. A pastu és dialektusainak leíró nyelvtana (angol) . - De Gruyter Mouton , 2014. - ISBN 978-1-61451-303-2 .
- ↑ Lebegyev K. A. Afganisztán: nyelv, irodalom, néprajz. - Moszkva: "Hangya", 2003.
- ↑ Yatsevich L. S., Ostapenko V. B. A pastu nyelv tankönyve. Moszkva, Hangyakalauz, 2001
Irodalom
- Mseriants L. Z. Cikk az "Afganisztán" Tudományos Egyesület gyűjteményében. - M. 1924 .
- Raverty HG szótár a Pushto vagy Afgán nyelvről. 1867_ _
- Raverty HG Pushto kézikönyv. - L. 1880 .
- Geiger W. Die Sprache der Afghanen, Grundriss d. Iráni filológia. B. II. — Strassburg. 1895 - 1904 (részletes bibliográfiával).
- A cikk a Literary Encyclopedia 1929-1939 anyagain alapul .
- N. A. Dvorjankov . pastu nyelv.
- K. A. Lebegyev. Afganisztán: nyelv, irodalom, néprajz. - M. 2003.
- M. G. Aszlanov. pastu-orosz szótár. - M. 1985.
Linkek
- Ingyenes online pastu szótárak.
- Dvorjankov N.A. pastu nyelv. -M .: Vost. lit., 1960. - 99 p. - (A külföldi Kelet és Afrika nyelvei). -1400 példány.
- K. A. Lebedeva a pastu nyelv nyelvtana
- Afgán-orosz szótár, M. G. Aslanova. Nyugati szókincs alapján készült, keleti elemekkel.
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|
| Pakisztán nyelvei | |
|---|---|
| urdu | |
| pandzsábi |
|
| pastu | |
| szindhi |
|
| Balochi |
|
| Más nyelvek | |