Aveszta nyelv

Aveszta nyelv
önnév 🐬𐬞𐬀𐬯👬
Országok eredetileg Drangiana , Margiana , Bactria , Media
Régiók Nagy-Irán , Közép-Ázsia
A hangszórók teljes száma
  • 0 ember
Állapot liturgikus nyelv, halott
kihalt 7. század környékén időszámításunk előtt e. , leszármazottai nincsenek
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

indoiráni ág iráni csoport Kelet-iráni nyelvek
Írás eredetileg íratlan, majd aveszta ábécé
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 ave 016
ISO 639-1 ae
ISO 639-2 ave
ISO 639-3 ave
Etnológus ave
IETF ae
Glottolog aves1237

Az avesztai nyelv ( Avest .  𐬎𐬞𐬀𐬯𐬙𐬀𐬎𐬎𐬀𐬐𐬀𐬉𐬥𐬀 ) az egyik legrégebbi iráni nyelv, amelyet írásos emlékek képviselnek. Az " Avesta " írott emlékmű nyelve ( phl. avastak "code" szóból), amely a zoroasztrianizmus vallási szövegeinek halmaza . Az avesztán nyelv már a 4. század végén - a 6. század elején halott volt, és csak az istentisztelet nyelveként használták; a modern zoroasztriánusok, az indiai parszisok és az iráni gebrák is használják .

Genetikai-dialektológiai információk

Az avesztai nyelv alapjául szolgáló ősi iráni dialektus fennállásának ideje hozzávetőlegesen a 2. évezred 2. fele - a Kr. e. 1. évezred  1. fele tartományban határozható meg. e. Eredetének valószínűsíthető vidéke Drangiana , Areya , Margiana és Baktria vidéke . Az Avestában megrajzolt társadalomkép azt jelzi, hogy az anyanyelvi beszélők nomád életmódot folytattak a Kaszpi -tengertől keletre [1] . Régészetileg ez a társadalom megfelelhet a jaz kultúrának [1] .

Nehéznek tűnik egyértelműen az avestán az iráni nyelvek nyugati vagy keleti csoportjához rendelni, mivel mindkét csoportra jellemző eltérő nyelvi sajátosságokat mutat. Az utóbbi időben azonban egyre inkább elismertté vált az Avesta kelet-iráni eredetének elmélete . A következő érveket szokták felhozni mellette: az Avesta földrajzi elhelyezkedése ; az Avesta epikus motívumainak kapcsolata a kelet-iráni epikus hagyománnyal; a párszi hagyomány, amely a Zarathushtra beszédeit Baktria területével kapcsolja össze; Az avesta nyelv néhány jellemzője , amely lehetővé teszi annak összekapcsolását Közép-Ázsia ősi nyelveivel - szogd , baktria és horezmi .

Az avesztai nyelvnek két dialektusa van, amelyek szintén két különböző kronológiai szintet képviselnek: a gati dialektus vagy a gat (kora-aveszta) és a késő-aveszta. A hagyományos gat nyelvben két stílusváltozatot különböztetnek meg : az új vallás alapítójának, Zarathushtra prófétának tulajdonított metrikus énekeket , valamint legendákat, meséket és mítoszokat tartalmazó elbeszéléseket, amelyek az ókori iráni népi népművészet példái. beszélő törzsek.

Az Avesta nyelve  egy hosszú hagyományos szóbeli közvetítés eredménye, és nem egy élő nyelv tiszta példája. Következésképpen a szöveg nem őrzi meg eredeti formájában, és hajlamos a tudattalan alkalmazkodásra a saját dialektusához.

Ábécé

Az aveszta szövegeket először az arszakidák alatt (kb. i.sz. 100) jegyezték fel az egyik arámi alapú ábécével, amely nem tartalmazott magánhangzót, és egyes mássalhangzók több hangot is képviselhettek. Ez az Arshakida-szöveg nem jutott el hozzánk, és sok kutató általában tagadja létezésének tényét.[ ki? ] .

Az Avesta következő - egyetlen vitathatatlan - kodifikációja a szászánidák idején készült, és a 4. század végén - a 6. század elején készült el. Ehhez egy speciális ábécét hoztak létre az úgynevezett Pahlavi könyv, azaz középperzsa kéziratok írása alapján, 16 karakterből, amelyekkel az Avesta szövegeit írták le . Az Avesta fennmaradt kéziratai nem régebbiek, mint a 13-14. (az Avesta egyik részének legrégebbi ismert kézirata 1278-ból származik).

Az aveszta ábécé karaktereinek pontos száma kis határokon belül változik, az írnokok iskolájától függően. H. Reichelt jeltáblázatában 51 jelet különböztetnek meg: ezek közül 3 ligatúra, 14 jel pedig magánhangzóké. Az ilyen hatalmas grafikai leltár a már halott nyelven, az istentisztelet nyelvén a szöveg kiejtésének maximális pontosságának igénye volt; nagyszámú graféma és grafémakombináció egyes fonémák különféle helyzetváltozatait tükrözte.

Levélminta


Latin ábécé
 Aveszta ábécé
 gudzsaráti
ahiya. yasā. nəmaŋha. ustānazastō.1 rafəδrahiiā.maniiə̄uš.2 mazdā.3 pouruuīm.4 spəṇtahiiā. mint a. vīspə̄ṇg.5 š́iiaoϑanā.6vaŋhə̄uš. xratūm.7 manaŋhō. igen. xṣ̌nəuuīṣ̌ā.8 gə̄ušcā. uruuānəm.9:: (du. bār)::ahiiā. yasā. nəmaŋha. ustānazastō. rafəδrahiiā.maniiə̄uš. mazda. pouruum. spəṇtahiia. mint a. vīspə̄ṇg. š́iiaoϑanā.vaŋhə̄uš. xratum. manaŋhō. igen. xṣ̌nəuuīṣ̌ā. gə̄uscā. uruuānəm.::
અહીઆ। યાસા। નામંગહા। ઉસ્તાનજ઼સ્તો ।૧ રફ઼ાધરહીઆ।મનીઆઉસ્̌।૨ મજ઼્દા ।૩ પોઉરુઉઈમ્ પોઉરુઉઈમ્ સ્પાણ્તહીઆ ।। અષ્̌આ। વીસ્પાણ્ગ્।૫ સ્̌́ઇઇઅઓથઅના।૬વંગહાઉ ક્સરતૂમ્।૭ મનંગહો। યા। ક્સષ્̌નાઉઉઈષ્̌આ।૮ ગાઉસ્̌ચા। ઉરુઉઆનામ્।૯:: (દુ। બાર્)::અહીઆ। યાસા। નામંગહા। ઉસ્તાનજ઼સ્તો। રફ઼ાધરહીઆ।મનીઆઉસ્̌। મજ઼્દા। પોઉરુઉઈમ્। સ્પાણ્તહીઆ। અષ્̌આ। વીસ્પાણ્ગ્। સ્̌́ઇઇઅઓથઅના।વવંગહાઉસ્̌। ક્સરતૂમ્। મનંગહો। યા। ક્સષ્̌નાઉઉઈષ્̌આ। ગાઉસ્̌ચા। ઉરુઉઆનામ્।::

Tipológiai jellemzők

A nyelvtani jelentések kifejezésének típusa és a morfémák közötti határ karaktere

A nyelvtani jelentések kifejezésének típusa szerint az aveszta nyelv a szintetikus nyelvek közé tartozik . A nyelvtani jelentéseket ragozások segítségével fejezzük ki (beleértve a névleges deklinációban lévő belsőket is, amelyek a magánhangzószintek az atematikus alakok átalakulásából erednek). A morfémák sorrendje rögzített.

zəm-e
earth-SG.LOC
földön
pus-am
korona-SG.ACC		 bandaya-ta
tie.thematic-3.SG.Impf.Med
koronát kötött

A szemantikai összeolvadás az aveszta nyelvben történik: a számkategóriát (egyes, kettős, többes szám) a nevek nemmel és kisbetűvel halmozottan, az igék személyes formáiban pedig hang- és aspektus-időbeli jelentéssel fejezik ki.

Jelölés típusa

Mind az állítmányban, mind a főnévi kifejezésben a jelölés függő .

főnévi kifejezés

puϑr-a
son-SG.NOM		 ahur-ahe
Ahur-SG.GEN
Ahura fia

Állítmány

ārmaiti-š
Armati-SG.NOM		 mainy-ū
spirit-SG.INSTR		 pərəsa-ite
talk.thematic-3SG.Praes.Med
Armati a lélekkel beszélget

Az ige az alany arcát fejezi ki, ami azonban nem elegendő ok arra, hogy az állítmányban kettős jelölésről beszéljünk.

Szerepkódolás típusa

Az avesztán nyelv a névelőrendszer nyelve. A nyelvtani alany esete a névelő, a közvetlen tárgy esete pedig a ragozó:

kərəsasp-ō
Krsasp-SG.NOM		 ǰana-t
kill.thematic-3SG.Impf.Act		 snaviδk-əm
Snavidka-SG.ACC
Krsasp megölte Snavidkát
hau
ő. NOM		 xšaya-ta
uralkodás.tematikus-3.SG.Perf.Act		 paiti
be		 būm-īm
föld-SG.ACC
ő uralkodott a földön
y-ō
melyik-SG.NOM		 nōit
NEG		 pasčaē-ta
sleep.athematic-3.SG.Perf.Act
aki nem aludt

Alap szórend

Egy egyszerű mondat szórendje viszonylag szabad. Az alaprendelés SOV. A szavak mondatbeli kapcsolatát morfológiai jellemzőik határozzák meg:

mē
i. DAT		 pita
apa		 draonō
megosztás. SG.ACC		 frə̄rənao-t
give.athematic-3SG.Impf.Act
apa adott nekem egy részt

Fonológia

Az avesztán nyelv fonológiai értelmezése bizonyos nehézségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy nem mindig lehet különbséget tenni a fonetikai és az ortográfiai tények között. Érdemes megfontolni a toll számos mechanikai torzulásának és elcsúszásának lehetőségét. Ezen túlmenően a fonetika többidős rétegződései a szöveg szóbeli közvetítésének időszakában és az írásbeli kodifikáció folyamatában hatnak.

Az avesztán nyelvhez két fonémarendszert azonosítottak: E. Benveniste rendszerét (ez úgy tartják, hogy közelebb áll az általános árja nyelvhez, és igazságosabb az élő avesztán nyelv létezésének korai időszakára nézve) és a G. Morgenstierne (amely az Avesta írásos rögzítésének idején fennálló állapotot tükrözi ).

Mássalhangzók

A mássalhangzó fonémák táblázata az aveszta nyelvben a következő:

Ajak fogászati Alveoláris középnyelvű Veláris labioveláris Glottal
orr m /m/ n /n/ ń [ɲ] ŋ /ŋ/ ŋʷ /ŋʷ/
okkluzív p /p/ b /b/ t /t/ d /d/ č /tʃ/ ǰ /dʒ/ k /k/ g /ɡ/
réselt f /ɸ, f/ β /β/ ϑ /θ/ δ /ð/ s /s/ z /z/ š /ʃ/ ž /ʒ/ x /x/ γ /ɣ/ xʷ /xʷ/ h /h/
Félmagánhangzók y /j/ w /w/
Sima r /r/

Magánhangzók

A magánhangzók hossza szemantikai jellemző, kivéve a szavak abszolút eredményét. Magánhangzó fonémák
jegyzéke :

első sorban középső sor hátsó sor
Rövid Hosszú Rövid Hosszú Rövid Hosszú
Felső emelés én /i/ ī /iː/ u /u/ ū /uː/
közepes emelkedés e /e/ ē /eː/ ə /ə/ ə̄ /əː/ o /o/ ō /oː/
alsó emelés a /a/
 ā /aː/ å /ɒː/
orr ą /ã/

Diftongusok: aē /ai/ - többnyire nyitott szótagban, ōi /ai/ - zárt szótagban, āi, ao /au/, ə̄u /au/, āu.

Az e, ə, o magánhangzók hossza (ē, ə̄, ō csak a fonémák változatai) a szemantikai megkülönböztetés szempontjából jelentéktelennek bizonyul.

Szótagok

A nyílt szótagok mennyiségileg túlsúlyban vannak. A fő szótagtípusok V, CV, ritkábban - CCV: a-hu-rō 'Ahura', pi-tā 'apa'. A nyitott szótagok ugyanolyan gyakoriak a szó végén, mint a közepén.
A zártak bármely pozícióban előfordulnak: as-ti 'van', han-ja-ma-nəm 'találkozó', Za-raϑ-ušt-rō 'Zarathushtra'.

Morfonológiai váltakozások

A mennyiségi váltakozás a fonémák (magánhangzók) történeti váltakozása formájában a névleges és verbális szóalkotás és ragozás egyik kiegészítő eszköze (mind a név, mind az ige atematikus paradigmáiban). A váltakozás vagy a szótagban történik (ha a tő gyökér), vagy az utótagban (ha a tő származékos).
A váltakozás három lépése:
1) gyenge vagy nulla;
2) guna, vagy teljes, szintén - átlagos;
3) vriddhi, vagy hosszú, felfokozott.
A nyelvtani formák minden osztályához hozzá van rendelve a váltakozás egyik vagy másik foka. Történelmileg a váltakozás teljes foka volt jelen ékezettel, és gyenge - akcentus nélkül.

Hang és stressz

Az aveszta forgatókönyv semmilyen hangjelzést nem tart meg. Feltételezhető azonban, hogy az Avesta legősibb részeinek nyelve az ősi indiaihoz hasonló hangrendszerrel rendelkezett. Például a Gathákban a következőket figyelték meg: egyes hosszú szótagokat két szótagnak számítanak egy méterben, és pontosan azok bizonyulnak, amelyeknek cirkumflex hangja volt az ókori nyelvekben. A jövőben valószínűleg a hang helyének korlátozása volt. Hamarosan eltűnt, és erőlködés alakult ki.

Szemantikai-grammatikai információk

A beszédrészek általános jellemzői

Az avesztán nyelvben a szavaknak a következő szemantikai-grammatikai kategóriáit különböztetik meg: főnevek és melléknevek, számnevek, határozószók, névmások, ige; kiszolgáló beszédrészek: partikulák-elöljárószavak-utópozíciók, kötőszavak, megfelelő partikulák (megerősítő, tagadó, nyomatékos).

Konkrét paradigmák szerint különválasztják az igét, a főneveket és a mellékneveket, a személyes és nem személyes névmásokat.

A morfológiai szintű főneveket és mellékneveket ugyanazok a kategóriák jellemzik: nem, szám, eset; szintaktikai szinten abban különböznek, hogy a melléknevek nemi kategóriája függő. A formális jellemzők szerinti melléknevek közé tartoznak a sorszámnevek, amelyeknek a névvel közös deklinációs paradigmájuk van (az „első” számnév az „elöl” fra-tara-hoz megy vissza.

A határozószavak megváltoztathatatlanok.

Az ige személyalakjait a személy, a szám, a hangulat, a hang, az aspektus-időrendszer kategóriái jellemzik. Az ige személytelen alakjait verbális főnevek (résznévi igenév, főnévi igenév) képviselik, és verbális és névleges kategóriák is jellemzik őket.

Névleges kategóriák

Név deklináció
ügy normális befejezés? a-alap (férfi/med.)
Mértékegység Dv. Többes szám Mértékegység Dv Többes szám
Jelölő -s -ā -ō (-as), -ā -ō (yasn-ō) -a (vir-a) -a (-yasna)
Vokativusz - -ā -ō (-as), -ā -a (ahur-a) -a (vir-a) -a (yasn-a), -ånghō
Tárgyeset -em -ā -ō (-as, -ns), -ā -em (ahur-em) -a (vir-a) -ą (haom-ą)
Hangszeres -ā -bya -bīš -a (ahur-a) -aēibya (vīr-aēibya) -āis (yasn-āis)
Részeshatározó -e -bya -byō (-byas) -āi (ahur-āi) -aēibya (vīr-aēibya) -aēibyō (yasn-aēibyō)
Halasztás -nál nél -bya -byō -at (yasn-at) -aēibya (vīr-aēibya) -aēibyō (yasn-aēibyō)
Birtokos -ō (-as) -e -am -ahe (ahur-ahe) -ayå (vīr-ayå) -anąm (yasn-anąm)
Helyi -én -ō, -yō -su, -hu, -šva -e (igen-e) -ayō (zast-ayō) -aēšu (vīr-aēšu), -aēšva

Igekategóriák

  • Két hangot különböztetnek meg: aktív (átmeneti cselekvés, amelyet nem önmagának hajtanak végre: bandayeti (*bandaya-it) 'megköti') és mediális (tevékenység, amelynek az alany ki van téve, vagy önmagáért végzett cselekvés: pasąm bandaya-ta 'megkötötte magát) egy korona '). A passzív jelentésű formák az aorisztában találhatók, és a passzív jelentést a tökéletes passzív részecskéivel is kifejezzük.
  • Az aspektuskategória háromféle alap szembeállításából áll: jelen (hosszú távú, ismételt cselekvés), aorista (befejezett, egyszeri, azonnali cselekvés) és tökéletes (a cselekvés hatékonysága).
  • Az idő kategóriája másodlagos a fajok kategóriájához képest. Az időbeli jelentések csak igenévben (jövő, jelen és múlt idő) és jelző alakokban (jelen, múlt, múlt idő) derülnek ki, a többi hangulat időtlen. Az igék személyes formáiban az idő kategóriája kifejeződik: kontrasztos tövekkel (aorista és tökéletes - aorista, tökéletes, pluperfect) és személyes végződésekkel (elsődleges - jelen idő a jelen tőből, másodlagos - imperfektális, aorista (szigmatikus és aszigmatikus), mindenféle szárból tökéletes).
  • Hangulatkategória: jelző , felszólító , optatív , kötőszó , felszólító .

Szókincs

Minden szókincs közönséges árja eredetű. Szinkron szinten nehéz más iráni nyelvekből származó kölcsönzéseket azonosítani. Egyes kutatók hajlamosak szkíta eredetű antroponimákat látni számos tulajdonnévben a Gathákban.

Az aveszta szókincs nagy hatással volt a zoroasztrizmust valló népek nyelveire. A modern perzsában egyes szavak avesztai eredetűek, mint például a آتش āteš "tűz" az Avestából. ātarš, بهشت ​​​​behešt "paradicsom" Avestából. vahišta- (ahu-) „(a világ) legjobbja”.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 J. P. Mallory , D. Adams (szerk.). Az indoeurópai kultúra enciklopédiája . London: Fitzroy Dearborn Publishers, 1997. ISBN 9781884964985 . 311. oldal.

Irodalom

  • Vinogradova S.P. Avesta nyelv. //A világ nyelvei: iráni nyelvek. III. Kelet-iráni nyelvek. M.: INDRIK, 2000, 10-38.o
  • Sokolov S. N. Aveszta nyelv. Moszkva: Keleti Irodalmi Kiadó, 1961

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban