Yidga | |
---|---|
önnév | یدغہ (jidgha) |
Országok | Pakisztán |
Régiók | Khyber Pakhtunkhwa Chitral kerülete |
A hangszórók teljes száma | Körülbelül 6150 ember (2000) |
Állapot | fennáll a kihalás veszélye |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
indoiráni ág iráni csoport Délkeleti alcsoport pamír nyelvek Yidga Munjan nyelv | |
Írás | Az arab-perzsa írás sajátos változata |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | ydg |
A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1603 |
Etnológus | ydg |
ELCat | 3210 |
IETF | ydg |
Glottolog | yidg1240 |
Yidga , más néven Yudga , Munjivar , Lutkuhivar - a jidga kis népének nyelve (a munjanok része ). Ez a pamír nyelvek egyike , és a legközelebb áll a Munjan nyelvhez (az egybeesések 56-80%-a), ezért a legtöbb nyelvész ezt a két nyelvet "yidga-munjan nyelvnek" nevezi. Úgy gondolják, hogy a jidga nyelv és a mundzsan az ősi, mára halott baktriai nyelv folytatása .
A jidga nyelvet Pakisztán északi részén , a Lutkuh folyó völgyében , Khyber Pakhtunkhwa tartomány Chitral körzetében beszélik . A jidgák a 18. században a Munjan folyó völgyéből, Afganisztán jelenlegi területének keleti részéből költöztek el , és elváltak a munjanoktól. Az Ethnologue szerint 2000-ben a jidga beszélők száma megközelítőleg 6150 volt. Írás az arab-perzsa írás alapján , de a maga sajátosságaival. A jidgák szívesebben írják arab-perzsa írásukat Nasta'liq írással .
ABC [1] :
آ | ا | ب | پ | ت | ث | ٹ | ج | چ | ح | خ | n |
- | څ | ځ | د | ڈ | ذ | ر | ڑ | ز | ژ | | س |
ش | ٰ | ص | ض | ط | ظ | ع | غ | ف | ق | ڤ | ک |
ګ | گ | ل | م | ن | و | ه | ﺀ | 1 | 2 |