Pamír nyelvek

A pamír nyelvek ( pamir , gorno- badakhshan [2] ) az etnikai pamírok által beszélt , közeli rokon nyelvek nyelvcsoportja .

Az iráni nyelvek kelet-iráni csoportjába tartoznak, és elterjedtek Tádzsikisztánban , Afganisztánban , Kínában , Pakisztánban és Indiában [1] , főleg a Nyugat- Pamírban és a szomszédos régiókban .

Elosztás

A pamír nyelvek beszélőinek többsége Tádzsikisztán GBAO régióiban él , szomszédos a Pyanj folyó jobb partja és mellékfolyói, a Bartang , Gunt , Pamir , Shahdara és Yazgulem folyók völgyei . mint az afganisztáni Badakhshan tartomány északkeleti részén, a Panj partjával balra szomszédos területen. A sarykol és a wakhan beszélők a Tashkurgan folyó és mellékfolyóinak völgye közelében élnek Kína Hszincsiang Ujgur Autonóm Területében . A Sarykol nép egy kis része GBAO Murgab kerületében él; Pakisztán északnyugati részén, Gilgit-Baltisztán és Chitral vidékén Wakhani is él [3] .

A pamír népcsoportok különálló csoportjai élnek a GBAO más régióiban, valamint olyan nagyvárosokban is, mint Dusanbe , Bokhtar , Nurek és Vahdat [3] .

Tádzsikisztánban a pamír nyelvek keleten együtt élnek a kirgiz és üzbég dialektussal, délen a nurisztáni és dard nyelvekkel, valamint a burusaski nyelvvel . Nyugaton és északon csatlakoznak hozzájuk a tadzsik dialektusok és a dari nyelv dialektusai , amely közel áll a tadzsikhoz [3] . A pamírok közötti kommunikáció nyelve a különböző pamír népek között általában a tadzsik nyelv („Inter-Pamir Farsi ”) [4] .

Osztályozás

A pamír nyelvek osztályozása más iráni nyelvekhez hasonlóan rendkívül instabil. A különböző nyelvészek gyakran különböző osztályozásokat kínálnak [5] .

Az alábbiakban Joy Edelman [6] nyelvész osztályozása olvasható :

Északi pamíri nyelvek (11 000 főig):

1. Yazgulyam nyelv (legfeljebb 11 000 fő).
2. Vanch nyelv † (vagy Vanj) - a folyó völgyében. Vanch Tádzsikisztánban, a 19. század végére kihalt. A darvaz bekstvo hatására a helyi lakosság fokozatosan áttért a tádzsik nyelvre. A 20. század elején a néprajzkutatóknak mindössze néhány tucat szót sikerült lejegyezniük ebből a nyelvből [4] .

Dél-pamíri nyelvek (legfeljebb 77 300 fő):

1. Ishkashim nyelv (legfeljebb 800 fő).
2. Szanglikus nyelv (max. 1500 fő).
3. Wakhan nyelv (legfeljebb 75 000 ember).

Shugnano-Rushan nyelvek (akár 211 000 fő):

1. Shugnan nyelv (akár 170 000 fő).
2. Rushan nyelv (legfeljebb 14 000 fő).
3. Khuf nyelv (legfeljebb 1500 fő).
4. Bartang nyelv (legfeljebb 5500 fő).
5. Sarykol nyelv (legfeljebb 20 000 fő).

Jidga-Munjan nyelvek (11 450 főig) [6] :

1. Munjan nyelv (legfeljebb 5300 fő).
2. Yidga (legfeljebb 6150 fő).

Nyelvi jellemzők

A pamír nyelvek fonetikáját a magánhangzók ellentétei jellemzik a rövidség-hosszúság tekintetében , amelyet egy közös őstől - az ősi kelet-iráni nyelvtől - őriztek meg. A Yazgulyamban egy ellentét maradt fenn : / a / - / a : /, és a Shugnano-Rushan csoport nyelveiben ezen kívül még vannak ellentétek / i / - / i : /, / u / - / u : /. Kivétel a Sarykol, amelyben minden ellentét elveszett. A pamír nyelvek általában fejlett sibiláns rendszerrel rendelkeznek ; legtöbbjük a / θ /, / ð /, / ɣ / és / x / fonémákat tartalmazza [7] .

A pamír nyelvek morfológiájának megkülönböztető jegye a nemek kategóriája a nevekben . A Shugnano-Rushan nyelvekben a Sarykol kivételével a nem kategória a főnevekben , melléknevekben , mutató névmásokban és 3. személyű névmásokban szerepel . A jazgulyam nyelvben csak a 3. személy névmásai különböznek nemek szerint. A legtöbb pamír nyelvnek közös eredete a személyes és demonstratív névmások, valamint a személy és a szám elválasztható igejelzői, a többes számok és igealakok képzésének közös módjai, valamint az adlogok hasonló rendszerei . Intranzitív igék a Shugnano-Rushan csoport nyelvein múlt idejű formákban, megkülönböztetik az alany nemét . Ergatív konstrukciók egyes nyelveken megtalálhatók [7] .

A pamír nyelvek sok közös vonást mutatnak a szókincsben és a frazeológiában , különösen a helynévtanban és a névtanban . A pamír nyelvek szókincse főként a közös iráni gyökerekből, valamint más iráni nyelvekből, különösen a tadzsikból származó kölcsönzésekből áll. Létezik szubsztrátum és területi lexikon is, amely a régió más nyelveire jellemző [7] .

Írás

A pamír nyelvek írott hagyománya fejletlen. A Shugnan nyelvre írt írás a Szovjetunióban ( latin alapon) 1931-1938 között működött.

Az 1990-es években Tádzsikisztánban számos pamír nyelv szkriptjét fejlesztették ki , ezúttal cirill betűkkel . A pamír nyelvek többségének (bartang, vakhan, roshorv, rushan, sarykol, sugnan, khuf és jazguljam) írásának egy másik változatát orosz és tádzsik tudósok egy csoportja alkotta meg az 1990-es és 2000-es évek fordulóján. két változat egyszerre - cirill és latin. Az ábécé ezen változatát számos kiadvány nyomtatására használták a Wakhanban, Rushanban, Shugnanban és Yazgulyamban.

Afganisztánban a sughni nyelv arab alapú ábécét használ .

A pamír nyelvek ábécéje (cirill és latin) [8] :

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 India területe, ahol a pamír nyelveket beszélik, 1947 óta de facto Pakisztán ellenőrzése alatt áll.
2. ↑ Edelman, 1999 , A pamír nyelveket a Tádzsik Köztársaság nyelvéről szóló törvény "gorno-badakhshan"-nak nevezi a Gorno-Badakhshan autonóm régió neve után . 170.
3. ↑ 1 2 3 Edelman, 1999 , p. 171.
4. ↑ 1 2 Monogarova, 1965 , p. 27.
5. ↑ Khushom Guliam. A pamír nyelvek a mi büszkeségünk és fájdalmunk . wiki.risk.ru/index.php (2021. június 13.). Letöltve: 2022. március 24. Az eredetiből archiválva : 2021. október 27. (Orosz)
6. ↑ 1 2 Edelman, 1999 , p. 171-172.
7. ↑ 1 2 3 Edelman, 1999 , p. 172-173.
8. ↑ Edelman D. I. Az evangélium nem írott pamír nyelvekre történő lefordításának tapasztalata (a jazgulam nyelv példáján) . — A Biblia fordítása, mint az oroszországi és a FÁK-országok népei nyelveinek fejlődésének és megőrzésének tényezője. - M .  : Bibliafordító Intézet, 2010. - S. 187-201. - ISBN 978-5-93943-161-3 .

Irodalom

• Dodykhudoeva L. R. Pamir nyelvek a nyelvváltás körülményei között  // Nyelvpolitika és nyelvi konfliktusok a modern világban. - Tezaurusz, 2014. - S. 430-437 . - ISBN 978-5-98421-251-9 . Archiválva az eredetiből 2021. augusztus 18-án. (Orosz)
• Monogarova L.F. Modern etnikai folyamatok a Nyugat-Pamírban  // Szovjet etnográfia .. - 1965. - 6. sz . - S. 24 . Az eredetiből archiválva: 2020. június 3.
• Pahalina T. N. Pamir nyelvek. - M. : Nauka (GRVL), 1969. - 164 p. - ( Ázsia és Afrika népeinek nyelvei ). - 1400 példány.
• Edelman D. I. Pamir nyelvek  // Nyelvi enciklopédikus szótár . — M. : SE, 1990.
• Edelman D. I. Iráni nyelvek. III. Kelet-iráni nyelvek / Rogova N. V. - M . : Indrik , 1999. - S. 170-174. — 343 p. — (A világ nyelvei). — ISBN 5-85759-107-4 . Archiválva: 2019. június 10. aWayback Machine
• Nyelvek és néprajz "A világ háztetői". SPb. : "Petersburg Oriental Studies", 2005. - 112 p.
• Payne, John. Compendium linguarum Iranicarum / Schmitt, Rüdiger . - Wiesbaden, 1989. - P. 417-444.

Linkek

• Tádzsikisztán etnolingvisztikai térképe
• Tádzsikisztán az ősi nyelvek elvesztését kockáztatja archiválva : 2019. június 16.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz a világ körül
Bibliográfiai katalógusokban	LNB : 000085319