Yaghnobi nyelv

Yaghnobi nyelv

Tádzsikisztán körzetei, ahol Yaghnobi beszélők élnek
önnév yaɣnobī́ zivók / yaғnobī zivok
Országok Tádzsikisztán
Régiók Sughd régió
A hangszórók teljes száma 3500-13000 fő
Állapot fennáll a kihalás veszélye [1]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

indoiráni nyelvek iráni csoport Északkeleti alcsoport
Írás Cirill , latin , arab írás
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 ira
ISO 639-3 yai
WALS ygn
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 1438
Etnológus yai
ELCat 3217
IETF yai
Glottolog yagn1238

A jagnob nyelv egyben az újszogd nyelv is [2] ( Yagnob. yaɣnobī́ zivók / yagnobī zivok [ 3] ) a jagnob nép, a tádzsikisztáni Yagnob folyó völgyének lakóinak nyelve a XX . század 70-es éveiben erőszakkal . száraz lapos helyekre (az ún. Éhes sztyeppére ) költöztek át. A szogd nyelv folytatása , és annak egyik dialektusához nyúlik vissza [4] [5] [6] [7] . Az iráni nyelvek keleti csoportjának északkeleti alcsoportjára utal [5] . Az iráni nyelvek ezen ágának egyetlen másik élő képviselője az oszét nyelv [5] .

A fuvarozók számát 2500-5000 főre becsülik [5] , más források szerint több mint 13 000 [8] . A legtöbb Yaghnobis a tádzsikisztáni Sughd régió Zafarabad körzetében él, Zafarobod falu területén  - több mint 6 ezer.

A nyelvet az alapfokú oktatásban használják [8] .

Írás

A Yaghnobi ábécét az 1980-as és 1990-es évek fordulóján fejlesztették ki. A következő betűket tartalmazta [9] :

A a B b be G g Ғ ғ D d Neki Neki F W h Ésés
Ӣ ӣ th K to Қ қ L l Mm N n Ó, oh P o R p C-vel
T t u u Ӯ ӯ f f x x Ҳ ҳ h h Ҷ ҷ W w yu yu Én vagyok

A 2000-es évek második felében néhány változtatás történt a Yaghnobi ábécében. A Yo, Yu, Ya betűk kimaradtak belőle, helyette a yo, yu, ya [10] betűkombinációkat kezdték használni .

Modern ábécé.

A a B b be G g Ғ ғ D d Neki F W h Ésés
Ӣ ӣ th K to Қ қ L l Mm N n Ó, oh P o R p
C-vel T t u u Ӯ ӯ f f x x Ҳ ҳ h h Ҷ ҷ W w

Nyelvi jellemzők

Morfológia

Főnév

Ügyek befejezése :

ügy tő mássalhangzóra Az -a -tól eltérő magánhangzó törzse Alap -a
Mértékegység h Közvetlen (névleges) - - -a
Mértékegység h) Közvetett -én -y -ay ( nyugati nyelvjárás ), -e ( keleti nyelvjárás )
Többes szám Közvetlen (névleges) -t -t -ot
Mn. h) Közvetett -ti -ti -oti
Névmások

Személyes névmások

Arc névelő egyes szám. számok Közvetett egység számok Enklitikus birtok h. név. pl. h. Közvetett pl. h. Enklitikus m.-birtok pl. h.
1 Férfi Férfi -(i)m mox mox -(i)mox
2 tu lapon -(azt Sumox Sumox -sint
3 ax, iss áwi, ( aw ), íti , ( īd ) -(i)s áxtit, istit awtiti, iti -sint
Számok

tőszámnevek

keleti dialektus nyugati nyelvjárás Tádzsik nyelvből kölcsönözve Ref. oszét (dig.) Shugnan nyelv
egy én én jak, jag, igen zsidó jiw
2 du dʏ du duwwæ tuen
3 fészer tⁱray hát mondjuk ærtæ aray
négy tafor tᵘfór, tⁱfór Cor cuppar tsavor
5 panc panc panǰ fonʒ pint
6 uxš uxš ez, šas æxsæz disznó
7 avd hátsó nyél avd uvd
nyolc ast ast hast ast waht
9 nau̯ nau̯ nuʰ messzebbre Most
tíz das das daʰ daes ez
tizenegy das i das i yozdaʰ jewændæs yozda
12 das du das dʏ dᵘwozdaʰ duwwadaes duvozda
13 das saray das tⁱray senzdaʰ ærtindaes szezda
tizennégy das tafor das tᵘfór / tⁱfór Cordaʰ cuppaerdaes chorda
tizenöt das panc das panc ponzdaʰ finddaes pyonzda
16 das uxs das uxs Sonzdaʰ æxsærdæs shyonzda
17 das avd das aft habdaʰ, havdaʰ ævddæs avda
tizennyolc das ast das ast haždaʰ æstdaes azhda
19 das nau̯ das nau̯ nūzdaʰ næwdæs nuzda
húsz legjobb insæj (*duwwin) legjobb
harminc bīst-at das bīst-at das si dæs æma insæj (*ærtin) si
40 te vagy dʏbīst cil duwwinsæj (*pohár) hideg
ötven dū nīma bīst dʏ nīma bīst pinǰóʰ, panǰóʰ dæs æma duwwinsæj (*fænʒaj) pancho
60 Saray a legjobb tⁱray bīst stast ærtinæj (*æxsaj) shast
70 Saray nīma bīst tⁱráy nīma bīst , tⁱráy bīst-u das haftod dæs æma ærtinsæj (*ævdaj) aftod
80 tafor bīst tᵘfór / tⁱfór bīst muszáj (*æstaj) ashtod
90 tafor nīma bīst tᵘfór / tⁱfór nīma bīst navad (*nawæʒæ) navad
100 szomorú sædæ szomorú
1000 hazor min azor
Ige

Személyes befejezések. jelen idő

Arc Mértékegység h. Mn. h.
1 -mist -imist
2 -ist -tišt (Z, P), -sišt (V)
3 -tišt (Z), -či (Z, P) -ost

Személyes befejezések. Múlt idő ( a- bővítéssel )

Arc Mértékegység h. Mn. h.
1 a-- im a- -om (Z), a- -īm (V, P)
2 a- -ī a- -ti (Z, P), a- -si (V)
3 a--  _ a- -vagy

Az összekötő ige a "lenni". jelen idő

Arc Mértékegység h. Mn. h.
1 im om
2 ist ot (Z, P), os (V)
3 ast, -x, xast, ásti, xásti vagy

Z  - nyugati nyelvjárás, V  - keleti nyelvjárás, P  - átmeneti nyelvjárás.

Tanulmánytörténet

1934-ben a Tádzsik Szovjetunióba tett tudományos utazásán B. A. Alborov oszét professzor a jagnob nyelvet tanulmányozta .

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  2. ↑ Jagnobiai nyelv  / A. L. Khromov // Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
  3. ↑ Omniglot
  4. ↑ Roland Bielmeier. YAGHNOBI  (angol) . Encyclopaedia Iranica (2006). Hozzáférés időpontja: 2020. október 17.
  5. ↑ 1 2 3 4 Yagnob nyelv // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978. Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Yaghnobi nyelv, a yaghnobi nép nyelve. Elterjedt a Tádzsik SSR-ben (főleg a Yagnob és Varzob folyók völgyében). Az iráni nyelvek keleti csoportjába tartozik. Visszatér az eltűnt szogd nyelv egyik dialektusára
  6. ↑ Paul Bergne. Tádzsikisztán születése: nemzeti identitás és a köztársaság eredete . – IBTauris, 2007. június 15. – P. 6–. - ISBN 978-1-84511-283-7 .
  7. ↑ Khromov, 1972 , p. 208.
  8. ↑ 1 2 A yagnobi egy veszélyeztetett nyelv?
  9. ↑ Nematov G. Yagnobi zivoki alifbo. - Dusanbe: "Devashtich", 2004. - 48 p. - 300 példány.
  10. ↑ Sayfiddin Mirzozoda. Yagnobi Zivok. 2-3. - Dusanbe: "Devashtich", 2007. - 201 p. - 500 példányban.  - ISBN 978-99947-36-76-8 .

Irodalom

Könyvek

Oroszul
  • Khromov A. L. Yagnob nyelv. — M .: Nauka , 1972. — 208 p. (reg.)
  • Khromov A. L. Yagnob nyelv // Az Orosz Föderáció és a szomszédos államok nyelvei: Enciklopédia: 3 kötetben / Szerkesztőbizottság: V. A. Vinogradov , E. R. Tenishev (†), V. M. Solntsev (†), A. M. Shakhnarovich (†), E. A. Potseluevsky . G. A. Davydova; Lektorok: O. A. Kazakevics , T. B. Krjucskova; RAS Nyelvtudományi Intézet . - M . : Nauka , 2005. - T. 3 (S-Ya). - S. 513-521. — 608 p. - 1200 példány.  — ISBN 5-02-011267-4 , ISBN 5-02-011237-2 . (fordítva)

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban