Én (mozdony)
És |
---|
I-88 Chamzinka állomáson |
Építési ország |
Oroszország |
Gyár |
Kolomenszkij |
Építési évek |
1909-1911 _ _ |
Összesen beépített |
19 |
Axiális képlet |
1-4-0 |
Gőzmozdony hossza |
10 863 mm |
Futókerék átmérője |
1030 mm |
A hajtókerék átmérője |
1500 mm |
Nyomtáv |
1524 mm |
A gőzmozdony üzemi tömege |
69,0 t |
A mozdony üres tömege |
62,2 t |
Csatlakozósúly |
55,6 t |
A síneken lévő hajtótengelyek terhelése |
13,9 tf |
Tervezési sebesség |
70 km/h |
Gőznyomás a kazánban |
12 kgf/cm² |
A kazán teljes párolgási fűtőfelülete |
61,8 m² (163,38 m²) [1] |
Túlhevítő fűtőfelület |
47,4 m², (40,35 m²) [1] |
Rács terület |
2,53 m² (3,03 m²) [1] |
Gőzgép |
egyszerű |
Hengerek száma |
2 |
Henger átmérője |
575 mm |
dugattyúlöket _ |
650 mm |
Ország |
Oroszország ( Szovjetunió ) |
Út |
Moszkva-Kazanszkaja ( Kazanszkaja ) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az I. gőzmozdony (112-es gyári típus) egy 1-4-0 típusú orosz személyszállító gőzmozdony , amelyet a kolomnai üzem gyártott 1909 és 1911 között . Kifejezetten a Moszkva-Kazanyi vasút számára készült, amelyen akkoriban könnyű vágányokat használtak, ugyanakkor a személyvonatok tömege meglehetősen magas volt. Emiatt a vonatokat gyakran kettős vontatással kellett vezetni a Zh sorozatú gőzmozdonyokkal .
Az új mozdonyon ugyanazt a gőzgépet alkalmazták, mint a K sorozatú gőzmozdonyokon, és gőzkazánokat használtak, mint a Ch n sorozatú kísérleti gőzmozdonyokon . 1909-től 1911-ig az üzem 19 mozdonyt gyártott, amelyek a D p sorozat kezdeti jelölését és a 71-89 számokat kapták. 1912- ben a sorozat megnevezése I-re változott, de a számok változatlanok maradtak. E gőzmozdonyok egy-két éves üzemelése után kiderült a gőzkazánok (különösen a túlhevítő) nem kielégítő működése, így a gőzmozdonyokon átalakítás történt, melynek során a kazán és a rostély párolgási felülete megnőtt, miközben csökkent a gőzmozdonyok a túlhevítő területe.
Az I-es sorozat gőzmozdonyai meglehetősen kielégítő üzemanyag-fogyasztást mutattak, és jól illeszkedtek a kanyarokhoz. Csak a Moszkva-Kazan vasúton dolgoztak, annak felosztása után a kazanyi vasúton maradtak. Az 1950-es évek elején megkezdődött a gőzmozdonyok tömeges kizárása a leltárból, 1955-ben pedig a sorozat utolsó gőzmozdonya, az I-79 is leállt.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 A zárójelek előtt a kezdeti paraméterek. Zárójelben - a módosítás után.
Irodalom
- V.A. Rakov . I. sorozatú gőzmozdonyok // A hazai vasutak mozdonyai 1845-1955. — 2., átdolgozva és kiegészítve. - Moszkva: "Közlekedés", 1995. - S. 246. - ISBN 5-277-00821-7 .