Használat
történelmi
Átiratok
A Hentaigana (変体仮名, szó szerint "szokatlan kana") a japán írásmód : a hiragana ábécé karaktereinek elavult írásmódja . A hentigana a man'yōgana karakterek kurzív írásából keletkezett , amelyekben különböző kandzsi is használható ugyanannak a szótagnak a megjelenítésére . Az 1900-as reform előtt, amikor a japán nyelv minden morájához egy-egy hiragana karaktert rendeltek , a hentaiganát a hiraganával egyenrangúan használták, és a két ábécé közötti választás az író vágyától függött. A Hentiganát a 10.0 -s verzióban adták hozzá a Unicode - hoz [1] .
A modern írásmódban a hentaiganát elavultnak tekintik, de egyes területeken még ma is használják. Például sok soba étterem hentaiganát használ a „kisoba” (生そば) feliratra a táblákra. A Hentiganát néhány hivatalos, kézzel írott dokumentumban és bizonyítványban használják, amelyeket harcművészeti iskolák, vallási szemináriumok és etikett iskolák bocsátanak ki. A Hentiganát a klasszikus japán szövegek reprodukálására is használják, és vintage megjelenést kölcsönöznek a szövegnek. A hentaigana használata hasonló a gótikus írás modern használatához a germán és más európai nyelveken. A legtöbb japán azonban manapság nem tudja olvasni a hentaiganát, csak a jeleken gyakran előforduló karakterek egy részét ismeri fel, vagy a szövegkörnyezetből sejti jelentésüket.
A hentai szót (変 体, szokatlan) nem szabad összetéveszteni a homofon hentai (変態hentai , perverz) szóval , amelyből az anime és manga erotikus változatát jelölő szleng kifejezés származik .
A Hentigana körülbelül 800 karaktert tartalmaz. Jelenleg 27 karakter használatos, főleg táblákon és színes hirdetéseken. Az alábbiakban egy részleges lista [2] található . Minden hentaigana karakter mellett található az átírása és a kanji, amelyből a karakter származik.
以(い) és
江(え)e
於(お)o
可(か)ka
起(き)ki
古(こ)ko
志(し)si
春(す)su
多(た)ta
奈(な) -hoz
能(の) de
者(は)ha
由(ゆ)yu
連(れ)re
路(ろ)ro
王(わ)wa
japán | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Sztori |
| ||||||
Dialektusok | |||||||
Irodalom | |||||||
Írás |
| ||||||
Nyelvtan és szókincs | |||||||
Fonológia | |||||||
Romanizálás |
|