Mejankieli

A meänkieli ( fin. meänkieli , „a mi nyelvünk”) vagy a tornedáli finn [1] ( svédül tornedalsfinska ) , vagy a meänkiel [1] a finn nyelv vagy saját nyelvének  egyik dialektusa , amely hivatalos státuszt kapott kisebbségi nyelv Svédországban.

A meänkielit Svédország északi részein , a Torneelven folyó völgyében beszélik .

Meänkieli és a finn nyelv

A meänkieli kölcsönösen érthető a finn nyelv néhány más dialektusával , bár történelmi okok miatt az elmúlt két évszázad a finn beszéd fő részétől eltekintve a svéd és kisebb mértékben a számi nyelvek hatására fejlődött ki. A meänkieli áll a legközelebb a nyugati és keleti finn nyelvjárásokhoz.

A svéd hatóságok által folytatott nyelvpolitika eredményeként a meänkieli sok olyan szót megtartott, amelyet a finnben már nem használnak, vagy éppen ellenkezőleg, 1809 után megjelentek a meänkieliben . A meänkieli azonban nemcsak a svéd és a számi jövevényszavak számában tér el a standard finntől: jelentős különbségek vannak a hangtanban , a morfológiában és a szintaxisban ; azonban a meänkieli számos megkülönböztető jegye megtalálható a tulajdonképpeni finn nyelvjárásokban is.

A meänkieli és a standard finn nyelv közötti nyelvi különbségek, valamint néhány szociolingvisztikai megfontolás oda vezetett, hogy az elmúlt években Svédországban külön nyelvként kezelték. Finnországban ezzel szemben továbbra is finn nyelvjárásnak tekintik (valóban szinte észrevehetetlen a különbség a svéd Everturneo kommuna "meänkieli" és a finn Ylitornio közösség nyelvjárása között ).

Történelmi információk

Turnedalen (svéd . Tornedalen ) - a Turneelven (Tornionjoki) folyó völgye - legalább a 12. század  óta lakott finnek Nyugat- és Kelet-Finnországból . 1809-ben, amikor Finnország átengedte magát Oroszországnak, a határ közvetlenül a folyó mentén haladt el, és Turnedalent két részre osztották.

A svéd részben a helyi finn lakossággal kapcsolatban svédesítési politikát folytattak, amelynek célja az volt, hogy a finnekből igazi svédeket csináljanak (a dokumentumokban ezt a politikát " kétnyelvűségnek " nevezték ). 1888-ban úgy döntöttek, hogy az iskolákban csak svédül tanítanak ; egyes plébániákon azonban ez a gyakorlat már azelőtt is megvolt. Bizonyítékok vannak arra, hogy a gyerekeknek nem csak az osztályteremben, hanem a szünetekben is megtiltották a finn nyelvet, sőt néha meg is büntették őket (erről azonban nem volt hivatalos szabályozás). Csak 1957-ben adtak ki egy irányelvet, amely kifejezetten megtiltotta a gyerekeknek, hogy finnül beszéljenek.

Ennek eredményeként ez a politika segítette a cél elérését: sok tornedáli szinte úgy beszélte a svédet, mint az anyanyelvét, miközben alig tudott írni vagy olvasni finnül. A tanárok egy csoportja kollektív nyilatkozatot írt, amely szerint a második (svéd) nyelv tanulása csak akkor lenne könnyebb, ha a tanulók az anyanyelvükön beszélnek, de ezzel sok körben erősen nem értettek egyet.

A meänkieli, amelyet csak a mindennapi szférában használnak, fokozatosan elvesztette kommunikatív társadalmi funkcióit. Egyre több svéd szó hatol bele, különösen a modern valósághoz kapcsolódóak.

Meänkieli ma

2002 áprilisában a meänkieli az öt elismert kisebbségi nyelv egyike lett Svédországban [1] . Leggyakrabban Gällivare , Haparanda , Kiruna , Payala és Everturneo településeken használják . A nyelv új státusza ellenére azonban nagyon kevés a közszférában dolgozó munkavállaló beszéli kellően jó szinten. Az alkalmazottak mindössze 50%-a beszél magas szinten finnül vagy meänkielin.

A legtöbb anyanyelvű Norrbottenben él . A meyankieli nyelvet beszélő emberek számára vonatkozó adatok 40 000 és 70 000 között változnak. Ráadásul Svédország északi részén sokan részben értik ezt a nyelvet.

Az 1980-as évek óta sok tankönyvet írtak meänkieli nyelven, és a Bibliát is lefordították erre a nyelvre . Egyes televíziós műsorokat jelenleg ezen a nyelven sugároznak. A meänkielit a Stockholmi Egyetemen , a Luleå Egyetemen és az Umeå Egyetemen tanítják . Általánosságban elmondható, hogy számos pozitív elmozdulás figyelhető meg a nyelvi revitalizáció irányában.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Északi együttműködés. Nyelv  (elérhetetlen link) // Az Északi Minisztertanács Információs Irodája Szentpéterváron, Oroszország. (Hozzáférés: 2011. november 28.)

Irodalom

• Sari Pietikäinen, Leena Huss, Sirkka Laihiala-Kankainen, Ulla Aikio-Puoskari és Pia Lane.  A többnyelvűség szabályozása az északi kalottában : a kvén , meänkieli és számi  nyelvek esete - 2010. június 25. - 2010. évf. 27 , iss. 1 . - P. 1-23 . doi : 10.1080 / 08003831.2010.486923 .

Linkek