Kantilációs jelek héberül

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 31-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

A héber írásbeli kantilációs jelek ( pl . héberül טעמים teamim , egyes számból טעם - „íz; jelentés” [1] ) egy intonációs jelrendszer, amelyet a tibériai maszoréták használtak a 6–7. században. a Tanakh helyes éneklése, az Ószövetség  héber szövege .

táblázat

Kantilációs jelek ( taamey ha-mikra )

(az "o" itt általában a betűt jelenti)

Az akcentus osztályok
elkülönítése
Jelek Név Szintaktikai szerep
Az Emet könyvekben [2] A megállóban 21 könyv Biblia
egy סִ סִ Silluk ve-sof pasuk A vers vége a jel előtt van [3]
2 ס֑ ס֑ Etnakh (etnakhta) A félsor vége vagy (a vers három részre osztása esetén) - a vers második (ritkábban - első) harmada
3 ס֒ Seggol (sgulta) A vers első harmadának vége
ס֜ Shallshelet
֥ס֫ Ole-ve-yored
négy ס֘ Zarka (cinnor) Két részre osztja a vers első harmadát (amelynek a jele seggol )
ׂס֜ Revia mugrash (salek: kattef yamin u-meyushshav) A vers utolsó félsorát vagy utolsó harmadát kettéosztja
ס֔ Zakef katan A vers minden félsorát vagy második és utolsó harmadát kettéosztja
ס֕ Zakef godon
סׁ Revia (revia)
סׁ Revia (revia) Két részre osztja a vers első félsorát vagy első és második harmadát
ס֘ Zarka (cinnor)
5 ס֜ pástétom Két részre osztja a zakef ( katan vagy gadol ) jelet viselő szavak csoportját.
ס֚ Ietiv (sófar mukdam)
ס׀ Le-garmeֿx (méhészet) Két részre osztja a revia jelű szócsoportot
ס֠ Tlisha gdola (talsha yamin) Két részre osztja a zakef ( katan vagy gadol ) vagy revia jelet viselő szavak csoportját
ס֟ Karney-para (paser gadol)
ס֜ Paser (paser katan)
ס֝ Azla (Geresh, Grish)
ס֞ Gershaim (Shnei Grishin)
ס֜ Paser (marish) Két részre osztja a zark jelű szavak csoportját
ס֖ Tipha (tarha) Két részre osztja a szócsoportot, az utolsót egy félsorban vagy versszakban
6 סִ Tvir Jelzi az utolsó jelentős szót egy olyan szóalcsoportban, amelynek tipha jele van
ס֜ Shalshelet gdola (marid) [4] Kis szünetet jelez a vers utolsó félsorában vagy utolsó harmadában
ס֭ Dhi Kis szüneteket jelent az első félsorban vagy a revia mugrash jelű szakaszban
ס׀ Le harme
Összekötő („szolgáltatás”) ékezetek Mindegyik egy-egy szóból áll, amely szorosan kapcsolódik az utána következőhöz [5]
Ha a jel a második szóban:
ס֢ Yareah-ben-yomo (galgal) Carney házaspár
ס֦ merha kfula tipha
ס֥ mercha silluk ve-sof, pasuk, etnach, tipha, tvir
ס֤ Maֿkhpakh (shofar ֿkhafuh) pástétom
סִ Munakh (shofar ֿholeh) etnakh, zarka, zakef katan, revia, le-garmeֿkh, paeer, tlisha gdola, gershaim; munakh, levéltetvek ktanna
ס֦ Darga'' tweer, munah (revia előtt)
ס֜ kadma (azla) azla; darga, munakh, maֿhpakh, merha
סֹ Tlisha ktanna (talsha gyanta) kadma
ס֥ mercha zarka, revia, revia mugrash, etnach, silluk ve-sof-pasuk, munakh, dhi, ole-ve-yored
ס֬ Illui revia, cadma
ס֣ Moonah dhi, silluk ve-sof-pasuk, etnakh, munakh, revia mugrash, zarka
ס֖ Tipha (Tarha) munakh, merkha
ס֪ Yareah-ben-yomo (galgal) ole ve-yored, pazer
ס֤ Maֿkhpah (shofar hafuh) yareah-ben-yomo, munah, mercha, kadma, revia, illuy
ס֜ kadma (azla) illuy, zarka, revia, makhpakh, pazer, merha

Lásd még

Jegyzetek

  1. Kantiláció // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913.
  2. EM e T - Heb. És yov (Jób könyve) , kivéve a prológust és az epilógust, Héb. Mishle (Példabeszédek) , Héb . Tilim ( zsoltárok)
  3. kettőspont (általában gyémánt formájában) kerül a vers végére. A sof pasuk kifejezés vagy erre a jelre utal (nem szerepel az ékezetek számában), vagy a silluk jelére
  4. ↑ A Shalshelet a táblázatban használatos, mert a shalshelet gdola (marid) ékezet nem szerepel a szabványos Unicode karaktertáblázatban
  5. A szavak közötti szoros kapcsolatot a makkaf (makkef) is jelzi  - egyfajta kötőjel, amely nem szerepel az ékezetek rendszerében

Irodalom

Linkek