Keleti héber

A keleti héber ( héberül עברית מזרחית ʕivrīθ mizraxīθ/héberül Mizrahit) a bibliai héber egyik kiejtési normája . A közel-keleti zsidók liturgiájában ( Mizrahim ) használták.

A spanyolországi zsidók szefárd kiejtése nagyon különbözik a keletitől, bár sok szefárd mizrahi miliőben élt. A keleti héberből a jemeni változatot külön kell megkülönböztetni , mivel teljesen más a magánhangzók kiejtési rendszere.

A "keleti héber" kifejezés leírhatja a közel-keleti zsidók akcentusát is , amely a modern izraeli és a keleti héber liturgikus változatai közötti kompromisszumként jött létre.

Jellemzők

Az arab országok zsidóinak kiejtésében a következő vonások tűnnek ki. A helyi arab dialektushoz kapcsolódó egyedi jellemzők hozzáadhatók hozzájuk.

• A hangsúly az utolsó szótagig terjed, bárhol is legyen a standard bibliai héberben.
• A א- t glottális stopként [ʔ] ejtik, kivéve, ha magánhangzót jelölnek.
• A ב dagesh nélkül egyes országokban [b]-nek ejtik (pl. Irakban), másokban [v]-nek (pl. Marokkóban).
• ג dagesh nélkül ejtik [ɣ]-ként (arab غ).
• ד kötőjel nélkül általában [d], de néha [ð] (mint az arab ذ).
• ו Irakban és Jemenben [w], más országokban [v].
• A ח- t úgy ejtik, mint [ħ] (arab ح).
• ט = [tˤ] = ط
• כ kiejtve [x]
• ע = ʕ = ع
• צ = [sˤ] = ص
• A ק- t általában q\ق-ként ejtik, de néha előfordul [k], [g], [ʕ].
• A ר általában egy remegő [r], de a bagdadi zsidók uvulárisnak [ʀ] ejtik, ami közelebb áll az arab غ-hez.
• ת egyes országokban kötőjel nélkül [t] (a szefárd és arab nyelvjárási kiejtés hatására), máshol (Irakban, Jemenben) - [θ] (ar. ث).
• A magánhangzók közel állnak a szefárd kiejtéshez, különösen a tsere=[e:], holam=[o:], big qamatz=[a:].

A nem arab országokból származó zsidók kiejtése bizonyos szempontból eltér. Tehát a perzsa zsidók nem artikulálják az arabot [ħ] és [tˤ], hanem a nagy kamatz-ot [ɒ]-nek ejtik ( fársziul hosszú [ā] ).

Történelem

A talmudi korszakban észrevették, hogy a héber és az arámi nyelv kiejtése Galileában (és esetleg Szíriában) eltér a júdeai és babilóniai kiejtéstől, elsősorban a ע, ח, ה betűk kiejtésének hiányában . Ez a funkció még mindig jelen van a szamaritánus héberben.

Palesztina és Mezopotámia arab hódítása után a maszoréták nagyszerű munkát végeztek a bibliai héber kiejtésének szabványosításában és finomításában, koruk arab grammatikusai hatására. Ennek egyik következménye az volt, hogy a torokhangok kiejtését úgy alakították ki, ahogyan arab társaikat ejtik.

Három magánhangzórendszer jött létre : babilóniai, tibériai és palesztinai, amelyek közül a tibériai volt a legelterjedtebb.

Az arab nyelvhez való közeledés folyamata a babiloni zsidók között ment a legmesszebbre. Például a klasszikus arab és néhány mezopotámiai dialektusban nincs különbség az [e] és [a] hangok között, és a héber babiloni kiejtésének megfelelően nincs különbség a patah (a), szegol (e) és mozgatható shwa ( ә), mindegyiket közelebb ejtik a [æ]-hez. Ezt a kiejtést még mindig őrzik a jemeni közösségekben . A levantei arabban viszont különbséget tesznek [a] és [e] között, ezért a palesztin és a tibériai rendszer megkülönbözteti őket.

A szefárdok, miután 1492-ben kiűzték őket Spanyolországból , muszlim országokba költöztek, és ott magas pozíciókat foglaltak el, keverve és befolyásolva a helyi zsidókat. Emiatt például Irakban rögzítették az [a] és [e] közötti különbséget, amelyet a babiloni kiejtési rendszer elutasított.

Irodalom

• Idelsohn, AZ, Phonographierte Gesänge und Aussprachsproben des Hebräischen der jemenitischen, persischen und syrischen Juden: Bécs 1917
• Katz, K., Masoret ha-lashon ha-'Ivrit shel Yehude Aram-Tsova (ִHalab) bi-qeriat ha-Miqra ve-ha-Mishnah (Az aleppói zsidók héber nyelvi hagyománya a Biblia és a Misna olvasatában ): Jerusalem 1981 (héber) Edah ve-Lashon sorozat vol. 7
• Katz, K., Masoret ha-qeri'ah shel qehillat Jerba ba-Miqra u-va-Mishnah (Dzserba közösség héber nyelvi hagyománya, Tunézia) Edah ve-Lashon sorozat vol. 2
• Morag, S., Masoret ha-lashon ha-'Ivrit shel Yehude Bagdad, bi-qeriat ha-Mikra ve-ha-Mishnah (A bagdadi közösség héber nyelvi hagyománya: a fonológia): Jeruzsálem 1977 (héber) Edah ve- Lashon sorozat vol. egy
• S. Morag, „Pronunciations of Hebrew”, Encyclopaedia Judaica XIII, 1120-1145
• Yeivin, I., A héber nyelvhagyomány a babiloni hangosításban tükröződik: Jeruzsálem, 1985 (héber)

Jegyzetek