A kana történeti helyesírása

Japán írás

Kanji

Cana

• Katakana
• Hiragana

Használat

• Furigana
• Okurigana

történelmi

• Manyōgana
• Hentigana

Átiratok

• Romaji
  • kunrei-shiki
  • nippon-shiki
  • Hepburn
• cirill betűs
  • Polivanov

Fonológia

A történelmi kana írásmód (歴史的仮名遣rekisiteki kanazukai ) vagy a régi írásmód (旧 仮名遣kyū :kanazukai ) a kana írásmódra utal (正 仮名遣 , amely a Warbin átvétele, átvétele és a wassellazukai előtt használt Caseikanazukai ) . 1946-ban a jelenlegi helyesírás. A helyesírás lecserélésének oka a modern japán kiejtéssel való ellentmondás volt. A modern használattól ( japánul: 現代仮名遣, Gendai kanazukai ) eltér a karakterek használatának számában és módjában.

A történelmi helyesírás megtalálható a legtöbb japán szótárban, például a „ Kojien ” szótárban. A Kojien jelenlegi kiadásában, ha a történelmi írásmód eltér a mai írásmódtól, a régi írásmód vékony katakana írásmóddal van nyomtatva a modern kana és a szó hieroglifa írásmódja között. Ha a történelmi és a modern írásmód megegyezik, a helytakarékosság érdekében hárompontos jelet használnak . A Kojien régebbi kiadásai a történeti helyesírást részesítik előnyben.

A történelmi helyesírást nem szabad összetéveszteni a hentaiganával , egy alternatív kana karakterkészlettel, amelyet az 1900-as helyesírási reform megszüntetett.

Főbb különbségek

A kana jelek használata:

• A történelmi helyesírásban két karaktert használnak, de a modern helyesírásban már eltörölték:ゐ/ヰ wi ésゑ/ヱ we . Úgy olvassák , mint és e . Azok a szavak, amelyek korábban tartalmazták ezeket a karaktereket, jelenleg aい i ésえ e használatával íródnak .
• Amellett, hogy utópozícióként használják, aをwo jelet bizonyos esetekben az o hang jelzésére is használják .
• A Yoon hangok , például a しょうshō: vagy a きょうkyo:, nem kis karakterekkel (ゃ,ゅ,ょ) vannak írva; szótól függően két vagy három teljes méretű karakterrel írják.
  • Két karakterrel írva, ahol az első az "és" sorozat jele (き, ち, に ...), a második pedig aや ya ,ゆ yu , vagyよ yo , egy rövid szótag az egyik morából , például きよkyo .
  • A két-három karakteres írás, ahol az utolsó aう u vagyふ fu , egy hosszú szótag két morában. A kana első karaktere azonban nem mindig egyezik a modern írásban használtakkal: például 今日kyo: 'ma', írva: けふkefu (modern きょう).
  • Három karakterrel írva: az első az „i” sorozat (ki, ti, gi ...), a középső a やya , ゆyu vagy よё , az utolsó pedig a うu vagy ふfu ; például丁cho:, szerszámok, fegyverek stb. számlálójaちやうtiyau .
• A "yo:" (よう) szótag やう, えう, えふ, ゑふ alakban is írható.
• Az „a-sorozatú szótag” + う végződésű igék „hosszúsági o-sorozatú szótagként” olvashatók ( jap . 買う → かう → こう).
• A középen álló ha hi fu he ho szavak bizonyos esetekben a wa , u , e , o hangok ábrázolására szolgálnak :

modern "szerelem" ( jap. 恋 (こい) koi )  - régi. "szerelem" ( jap. 恋 (こひ) koi ) modern "vezetéknév Koi" ( jap . 小井 (こい) koi )  - régi. "Koi vezetékneve" (小井 (こゐ) koi ) modern "mályva" ( jap. 葵 (あおい) aoi )  - régi. "mályva" ( jap. 葵 (あふひ) aoi ) modern "kék / zöld" ( jap. 碧 (あおい) aoi )  - régi. "kék/zöld" ( jap. 青 (あをい) aoi )

• A nyelvtan elsőbbséget élvez a kiejtéssel szemben. Például a warau (nevetni) ige わらふwarafu , és a japán nyelvtan szabályai szerint warao: a szándékot kifejező ("nevessünk") ige わらはうwarahau .
• Gyakoribb jelek aづ du ésぢ di , melyeket a mai írásban főként a rendaku (hangosítás) jelölésére használnak. A modern helyesírás a legtöbb esetben az azonos kiejtésűず zu ​​ésじ ji helyettesíti őket . Például az ajisai ( hortenzia ) szót あぢさゐadisavi (modern あじさい) néven írták.
• A Sinicisms összetételében a „kuva” (くわ), „guva” (ぐわ) jelsorozatok „ka”, „ga”: régiek. "Deviza" ( jap . 外貨 (ぐわいくわ) dió ) , "győzelmi dal" ( jap . 凱歌 (ぐわいか) dió )  - modern. "deviza" ( jap . 外貨 (がいか) dió ) , "győzelmi dal" ( jap . 凱歌 (がいか) dió ) .
• Az „o” hang hosszát nem a お és う jelek jelzik, mint ma, hanem a ほ / を és う / ふ jelek: régi. "távoli" ( jap. 遠 (とほ) is )  - modern. "távoli" ( jap. 遠 (とお) is ) .
• Az a (あいうえお) sorozat jeleinek kombinációit う/ふ jelekkel a rendszer hosszú "o"-ként értelmezi.

A történeti helyesírás többnyire pontosan tükrözi a szó hangzását a Heian-korszakban . Mivel a beszélt nyelv azóta megváltozott, a helyesírás egy része furcsának tűnik a modern olvasó számára. Mivel ezek a funkciók meglehetősen szabályos szabályokat követnek, könnyen megtanulhatók. Néhány történelmi szabály azonban egyszerűen téves. Például,

或いは / 或ひは / 或ゐは aruiwa ("vagy") 或いはkell , hogy legyen , 用ゐる / 用ひる mochi: ru ("használat") legyen用ゐる, és A つくえ / つくゑ tsukue ("tábla") a régi kiejtés szerintつくえlegyen.

A kana szokatlan használatának egyes formái valójában nem történelmiek. Például aどじょう dōjō: (" char ", szardíniaszerű hal)どぜう dōdōzeu alakban  nem történelmi helyesírás (a helyes aどぢやう dōdiyaw -ban jelent meg), hanem egyfajta Eddōdiyaw-ban jelent meg . időszak .

Példák

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a történelmi és modern helyesírásra, valamint a kandzsi helyesírásra .

történelmi		Kortárs		Kanji	Fordítás
けふ	kefu	きょう	kyo:	今日	Ma
てふ	tefu	ちょう	azok:	蝶	pillangó
ゐる	vírus	いる	iru	居る	lenni, létezni
あはれ	ahare	あわれ	Avare	哀れ	megbánás; bánat; pátosz
かへる	kaheru	かえる	kaeru	帰る	hazajönni)
ゑびす	webisu	えびす	ebisu	夷	barbár, kegyetlen
くわし	kuvasi	かし	Kasi	菓子	édesség
とうきやう	toukyau	とうきょう	Címzett:kyo:	東京	Tokió

A történeti helyesírás használható szavak keresésére nagy szótárakban és a régi szókincsre szakosodott, Japánban nyomtatott szótárakban. Tekintettel a kiejtés és a helyesírás közötti nagy eltérésekre, valamint a modern helyesírás széles körben elterjedtére, a történelmi helyesírás néhány speciális eset kivételével szinte nem létezik. Elavult írásmódokat néha a cégnevekben, a templomnevekben és az emberek neveiben használnak, példáulゑびす( Ebisu ).

Ezenkívül a kana alternatív formája, amely hentaigana (変体仮名) néven ismert, teljesen eltűnt. Néhány fennmaradó felhasználási módot, például a kisoba -t, gyakran elavult kanával írják fel a hajdina- soba tésztát árusító üzletek tábláin .

Aを(történelmileg ejtett /wo/ ),へ, andはin case utótagok használata aお,え, andわhelyett a történelmi helyesírás visszatartása.

Romanizáció

Az angolul beszélő olvasók időnként találkoznak történelmi írásmód szerint romanizált szavakkal, ahol az e -t általában ye -ként adják vissza, a 16-19. századi kiejtésnek megfelelően. Néhány példa (zárójelben a modern romanizálás):

• Inouye (Inoue): Az Inouye  japán vezetéknév
• Yen (En): jen  a japán pénznem
• Tokugawa Iyeyasu (Tokugawa Ieyasu): Tokugawa Ieyasu
• Uyeno (Ueno): Az Ueno  egy hely neve
• Yedo (Edo): Edo (Yeddo) Tokió régi neve
• Kwannon (Kannon): A Kannon  egy bódhiszattva neve
• Kwaidan (Kaidan): kaidan  - japán mitológiai szellemtörténetek
• Kwansei (Kansai): Kansai – a Kansai Egyetem (関西学院大学) nevének része Kobe és Nishinomiya területén
• Iwo Jima (Iō-jima): Iwo Jima egy  sziget, amely arról híres, hogy ott harcolt a második világháború alatt.
• Yezo (Ezo): Ezo Hokkaido  korábbi neve

Lásd még

• Shinjitai

Irodalom

• Mayevsky, E. V. Tankönyv a régi írott japán nyelvről (bungó) / E. V. Maevsky. - M .  : Szerk. Moszkva un-ta, 1991. - 128 p. — ISBN 5-211-01886-9 .

Linkek

• Old Japanese Kana Usage Archivált : 2008. szeptember 6. a Wayback Machine -nél 
• Történelmi kana-használat: Hogyan kell olvasni Archivált 2015. június 26-án a Wayback Machine -nél 

japán
Sztori	Nyelvi eredet Proto-japán Régi japán Korai régi japán Késő régi japán Kora újkori japán Modern japán
Dialektusok	Hokkaido Tohoku Tsugaru Kesen Yamagata Kanto Ibaraki Tokió Tokai-tosan Nagaoka Nagoya Mino Hida Hokuriku Kansai Chugoku Umpaku Shikoku Iyo Tosa Sanuki becsületesség hitiku Saga Satsuma Hachijo
Irodalom	Bungo Költészet waka kangxi ryuka tartály teka haiku
Írás	logogramok Kanji Kambun Cana Hiragana Katakana Furigana Okurigana gojuon Manyōgana Hentigana Helyesírás Központozás Kanazukai A kana történeti helyesírása Jodai Tokushu Kanazukai Gendai Kanazukai
Nyelvtan és szókincs	Névmások Részecskék Utótagok számolása Számok őshonos japán szavak Kínaiak japánul Gairaigo Keigo Névleges utótagok Nemi különbségek
Fonológia	Japán fonológia Randak Yotsugana
Romanizálás	Hepburn rendszer Polivanov rendszer nippon-shiki kunrei-shiki JSL wapuro romaji