A Kínai Köztársaság himnusza | |
---|---|
中華民國國歌 | |
Zhōnghuá Míngúo gúogē | |
Szun Jat-szen beszédének kézirata a Whampu Academy megnyitóján | |
Lírikus | Szun Jat-szen beszéde, 1924 |
Zeneszerző | Cheng Mao-yun , 1928 |
Ország | |
Ország | |
Jóváhagyott | 1937 ( de facto ), 1943 ( de jure ) |
A „ Kínai Köztársaság Himnusza ” jelenleg a Kínai Köztársaság (Tajvan) himnusza . Leírja, hogyan valósítható meg az állam és a nép reménysége a nép három alapelvével . Informálisan a dalt néha "San Min Chu-i" vagy "Three Folk Principles" néven emlegetik az első sora miatt, de ezt a nevet soha nem használják hivatalos helyzetekben.
A "Kínai Köztársaság Himnuszának" szövegét a Kuomintang Párt több tagja is közösen írta :
A szöveg elejét Szun Jat-szen a Whampu Katonai Akadémia megnyitóján mondott beszéde adta 1924. július 16-án .
A sikeres északi expedíció után a Kuomintang ezt a szöveget tette a buli himnuszává, és versenyt hirdetett a himnusz legjobb zenéjére. A 139 versenyzőt Cheng Mao-yun (程懋筠; Cheng Màoyún) nyerte.
1930. március 24-én számos párttag javasolta, hogy Szun Jat-szen beszédét használják nemzeti himnuszként. A megalakult Himnusz Változás Kutató Bizottsága (國歌編制研究委員會) jóváhagyta a változtatást, majd 1937. június 3- án a Központi Végrehajtó Bizottság is jóváhagyta a változtatást, majd 1943-tól a „Három Népi Alapelv” lett a Magyar Köztársaság hivatalos himnusza. Kína.
A himnusz szövege klasszikus kínai nyelven íródott . Például:
Ily módon a Kínai Köztársaság himnusza ellentétben áll az Önkéntesek Márciusával , amely néhány évvel később teljes egészében a modern kínai nyelven íródott .
Hagyományos kínai írásmód三 民主義 , 吾 黨 所 宗 Egyszerűsített kínai三 民主义 , 举党 所 宗 |
Zhuyin
ㄙㄢㄇㄧㄣˊㄓㄨˇㄧˋ ㄨ ˊ ㄉ ㄤˇ ㄙㄨㄛˇ ㄗㄨㄥˉ ㄧ ˇ ㄐㄧㄢˋ ㄇㄧㄣˊ ㄍㄨㄛˊ ㄧ ˇ ㄐㄧㄣˋ ㄉ ㄚˋ ㄊㄨㄥˊ ㄗㄦˇㄉㄨㄛㄕˋ ㄨㄟˊㄇㄧㄣˊㄑㄧㄢˊㄈㄥ ㄙㄨˋㄧㄝˋㄈㄟˇㄒㄧㄝˋ ㄓㄨˇㄧˋㄕˋㄘㄨㄥˊ ㄕ ˇ ㄑㄧㄣˊ ㄕ ˇ ㄩ ㄥˇ ㄅㄧˋㄒㄧㄣˋㄅㄧˋㄓㄨㄥ ㄧˋㄒㄧㄣㄧˋㄉㄜˊ ㄍㄨㄢˋㄔㄜˋㄕˇㄓㄨㄥ | |
Wade - Giles
San-min-chu-i, Wu-tang so tsung; |
Pinyin
Sānmín Zhǔyì, wúdǎng suǒ zōng; |
Sanmin Zhui, Wudang So Zong;
És jian mingo, és jin da tong.
Zi'er shi, wei min qianfeng;
Su e fei xie, zhui shi tsun.
Shi qin shi yong, bi xin bi zhong;
És xin és de, ganche shizhong.
A nép három alapelve a fő célunk,
általuk hozzuk létre a köztársaságot ,
ezek gyakorlatba ültetésével elérjük az egyetemes egyenlőséget.
Tanácsot kérünk a legérdemesebbektől: elvégre ők népünk élcsapata.
Fáradhatatlanul, éjjel-nappal követjük az elveket.
Esküszünk, hogy szolgálunk, esküszünk, hogy bátrak leszünk, és [a mi] hűségünk kétségtelenül teljes önbizalmat kelt.
Gondolataink az elejétől a végéig egységesek.
A himnuszt többnyire hivatalos ceremóniákon játsszák, például a zászlófelvonó ünnepségen. Sok éven át játszották a filmek kezdete előtt. A dalt egykor a Fujianból érkező illegális migránsok azonosítására használták, akik nem tudták elénekelni a himnuszt. Most ez az intézkedés már nem hatékony, mivel a migránsok megtanulják a himnuszt, mielőtt belépnének az országba.
Mivel a himnusz eredetileg a Kuomintang Párt himnusza volt, és Kínában írták , a tajvani függetlenség hívei ellenezték a dal nemzeti himnuszként való használatát. A "mi pártunk" (吾党) kifejezés eredetileg a Kuomintangot jelentette, ami elfogadhatatlan nemzeti himnuszként. Ezért a "党" fogalmát felváltotta a "mi" - ez a jelentés már jóval a politikai pártok megjelenése előtt belekerült a szóba, vagyis az ideológia és a közös haszon által összekapcsolt embercsoport.
A Progresszív Demokrata Párt elfogadta a himnuszt, de tajvani akcentust adott neki, meghívva egy tajvani bennszülött kórust , vagy elénekelve tajvani vagy hakka nyelven . 2006-ban Chen Shui-bian elnök kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a Kínai Köztársaság himnuszát. Azt mondta, hazája polgárai tanulják meg hangosan és büszkén énekelni a himnuszt. Hangsúlyozta azt is, hogy a tisztségviselőknek példát kell mutatniuk.
Chen Shui-bian DPP -s elvtársai közül sokan azonban hidegen fogadták felhívásait, hogy énekeljék el azt, ami lényegében egy külföldi párt himnusza volt , mivel úgy gondolták, hogy a " Taiwan Green " sokkal jobban megfelelne Tajvan himnuszának. [egy]
A dalt betiltották a Kínai Népköztársaságban , és bár hivatalosan nem tiltják Hongkongban , a nyilvános előadása nem ajánlott. A Chen Shui-bian 2000- es felavatásakor a nemzeti himnuszt a népszerű tajvani énekesnő , A-mei adta elő, ami miatt turnéját több hónapra betiltották Kínában .
A nemzetközi eseményeken, például az olimpiai játékokon Tajvan nem használhatja hivatalos nevét "Kínai Köztársaság", és a "Kínai Tajpej" nevet használja. A Kínai Köztársaság himnusza helyett a Nemzeti zászló dala szólal meg . Ennek oka a Kínai Népköztársaság nyomása Tajvan vitatott politikai státusza miatt.
Tajvan a témákban | |||||
---|---|---|---|---|---|
Sztori | |||||
Földrajz | |||||
Kormány és politika |
| ||||
Közigazgatási felosztás | |||||
Politikai problémák |
| ||||
Gazdaság |
| ||||
Népesség |
| ||||
Társadalom | |||||
Kultúra | |||||
|
Ázsiai országok : Himnuszok | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
El nem ismert és részben elismert államok |
|
|
Kínai hazafias dalok | |
---|---|
Qing Birodalom |
|
Kínai Köztársaság (1912-1949) |
|
Kínai Tanácsköztársaság és Kínai Népköztársaság _ _ |
|
Kínai Köztársaság (Tajvan) |
|