Nootka (nyelv)

Nagyon kevés nyelvtani jelző és formális mutató található a szintaktikai relációkra a nuu-cha-null-ban.

Az ige összetételében az ágens személye névmási jelzőkkel fejeződik ki (ugyanakkor a 3. személy mutatója nulla), amivel kapcsolatban a nootka nyelvben predikációban csúcsjelölésről beszélhetünk, vagyis az összetételi predikátumban (csúcsban) lévő predikátum és aktánsai közötti kapcsolatra vonatkozó információk kifejezéséről.

Az igeösszetételben azonban nem szerepel információ más cselekvőkről, aminek következtében a 3. személyű ágenst tartalmazó mondatok nulla jelölésnek tekinthetők:

Szerepkódolás típusa

A nootka egy akkuzatív típusú szerepkódolású nyelvnek tekinthető : benne az intranzitív ige egyetlen argumentumát grammatikailag ugyanúgy kezelik, mint a tranzitív ige ágensszerű argumentumát (az arcukat az állítmány fejezi ki) , és együtt állnak szemben a tranzitív ige betegszerű érvelésével.

Intranzitív ige:

tárgyas ige:

Alap szórend

A nuu-cha-nul alapvető szórendje a VSO:

Nootkában azonban nagyon ritkák a kétérvű predikációk, ezért egyes nyelvészek nehezen határozzák meg az alany és tárgy alapvető sorrendjét. Bár úgy tűnik, a SO-sorrend érvényesül, nehéz meghatározni, hogy ez a tendencia mennyire erős. A Sapir például megjegyzi, hogy az operációs rendszer sorrendje a nuu-cha-nullban gyakoribb.

T. Nakayama a narratív szövegek 734 tagmondatának elemzését kínálja, amely szerint a predikátumok több mint fele kifejezett érvek nélkül fordul elő:

• V: 52,2%;
• VO: 20%;
• VS: 16,8%;
• OV: 5,7%;
• mások (VSO, VOS, SV, VOO, OSV): 5,3%.

Ha egy állítmányt argumentumokkal használunk, az általában eléjük kerül (állítmány-argumentum 84,9%, argumentum-állítás 15,1%). Az argumentumok megelőzik az állítmányt, ha szükséges kontraszt kifejezésére vagy különösen fontos információk közlésére. A következő példában az argumentum által kifejezett információ a kérdés célpontja, és az argumentum az állítmány előtt van:

Fonetika és fonológia

Mássalhangzók

A Nootka nyelvnek nagy a mássalhangzókészlete .

A glottalizált szonoránsokat preglottalizációs szonoránsoknak ejtik . A garat mássalhangzóit a garat szűkületével vagy zárásával ejtik. Az ilyen mássalhangzók nagymértékben befolyásolják a következő magánhangzó hangminőségét.

A zárójeles hangok (x̣) és (q̓ʷ) nagyon ritkák. Történelmileg az ejektív és a frikatív uvuláris mássalhangzók garattömbökre és frikatívákra változtak (*q̓, *q̓ʷ > ʕ; *x̣,*x̣ʷ > ḥ). Lehetséges, hogy x̣ és q̓ʷ a szomszédos nyelvekből került vissza a Nootka mássalhangzórendszerbe. A garat mássalhangzóinak az uvuláris mássalhangzókból történő fejlesztése során a lekerekítettség miatti oppozíció elveszett  - csak a lekerekítetlen garathangzók maradtak. Ennek az ellentétnek a nyoma azonban a nyelv morfológiájában továbbra is megfigyelhető : a morfonológiailag meghatározott glottalizáció mellett a ḥ bizonyos esetekben ugyanúgy viselkedik, mint a kerekített mássalhangzók. Ez a tény indokolhatja egy külön fonéma /ḥʷ/ elkülönítését, bár ez soha nem valósul meg.

Magánhangzók

A mássalhangzók összetett rendszerével ellentétben a Nootka vokalizmus meglehetősen egyszerű.

A középmagashangzók meglehetősen marginálisak. Formulaszerű kifejezésekben fordulnak elő, vagy az i és u magánhangzók stilisztikailag megjelölt változataiként jelennek meg .

• A sablonkifejezésekben:

ƛakoo [ƛakɔ:] "köszönöm".

xemc [xɛmts] Zárómondat a mesékben és történetekben (ismételt formában: xemc xemc xemc ).

• Stilárisan megjelölt változatokként (nyomatékos szóhasználat):

hitinqsaʔi [hi:tinqsaʔɛ:] "Menj le a strandra";

łułuučmuup [łułu:čmɔ:p] "nővérek!".

Morfológia

Szóosztályok

A nootka szavakat nehéz szintaktikai funkcióik alapján osztályozni, mivel nagyon sokoldalúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nuu-cha-nul szavak teljesen homogének lennének: funkcionális és disztribúciós tulajdonságaikban jelentősen eltérnek egymástól.

Nevek

• Jelöletlen függvény: Ha egy nevet elszigetelten adunk meg, akkor azt egy tárgyra vagy fogalomra utaló kifejezésként kell értelmezni, tehát általában argumentum. A nevek predikátumként szolgálhatnak, de csak korlátozott számú esetben - egzisztenciális, osztályozó vagy azonosító kifejezésként.

Egzisztenciális kifejezések:

yuupickʷimatak

yu:pi ckʷiˑ matak szellő történik Talán "Talán volt egy szellő"

• Módosítás: A nevek kvantifikátorokkal, mennyiségi kifejezésekkel és minőségi fogalmakkal módosíthatók.

Példa minőségi fogalommal történő módosításra:

ƛuł č̓apac

ƛul č̓apac jó kenu "jó kenu"

Példa mennyiségi kifejezéssel történő módosításra:

muu ḥaw̓ił

mu: ḥaw̓ił négy vezető "Négy főnök"

Példa a kvantor általi módosításra:

ʔaya č̓apac

ʔaya č̓apac sok kenu "sok kenu"

• Szemantika: A nevek általában dolgokat jelentenek.

Ige

• Címkézetlen függvény: predikáció. Az igék nem szolgálhatnak közvetlenül argumentumként, először nominalizálni kell őket.

Példák a nominalizációra:

siqiil	siqiiłʔi
siq i:l főtt csinál "készít"	siq i:l ʔi főtt csináld DEF "aki főz"

• Módosítások: Az igék módosíthatók értékelő kifejezésekkel.

ʔaanisa ʕac̓ikšiƛ

ʔa:ni sa ʕac̓ik siƛ igazán 1sg tudják, hogyan MOM "Tényleg megtanultam, hogyan kell csinálni"

• Szemantika: Az igék általában ragozó, relatív és attribúciós fogalmakat fejeznek ki.

Melléknevek

A melléknevek a ragozatlan igék egyik altípusa.

• Kombinatorikus képesség: a módosító funkcióban szereplő melléknevek egy névvel kombinálhatók, így frázis keletkezik.

ʔuʔaamits tupkaapiiḥ šuuwis

ʔu ˈaˑp azt s tupkaapiiḥ Suuwis ez Vásárlás MÚLT 1sg a fekete cipő "Vettem fekete cipőt"

• Szintaktikai funkció: A melléknevek közvetlenül szolgálhatnak argumentumként.

Utótagok

A nuu-cha-null utótagjai két osztályra oszthatók: származékos (központi) és növekményes (periférikus). Ezeket az osztályokat számos morfológiai és szemantikai kritérium alapján különböztetjük meg:

• hangtani szempontból a központi toldalékok erősebben hatnak a gyökérre (például több mássalhangzó-osztály változhat, a tő középső részének változása (meghosszabbodás és újraduplázódás), míg a perifériás képzők által okozott változások a szár szélére korlátozódnak).

Házasodik példák, amelyek közül az elsőben a központi utótag a frikatív mássalhangzót érinti, a másodikban a perifériás utótag nem:

hiy̓aḥs	hilʔaƛ
hil ˈaḥs Legyél itt a fedélzeten lenni "kenuban"	hil ˈaƛ Legyél itt TEL "Itt volt"

• a toldalékegyüttesen belüli elhelyezkedés szempontjából a szóképző utótagok közelebb állnak a tőhöz;
• a kompatibilitás szempontjából a központi toldalékok korlátozottabbak, míg a perifériás utótagok gyakorlatilag bármilyen tőhöz csatlakozhatnak.
• a szemantika hatókörét tekintve a szóképző utótagok általában egyetlen tőre korlátozódnak, míg a növekményes toldalékok kiterjedhetnek záradékra vagy tagmondatok kombinációjára is.

Központi toldalékok

A központi toldalékokat lexikálisra és aspektuálisra osztják.

Lexikai utótagok

Nootkában a bizonyos lexikális jelentésű toldalékok száma igen nagy - több mint 400. A lexikális utótagok által kifejezett jelentéstartomány olyan széles, mint a gyökök jelentése.

Például:

• Akció/esemény

-ḥw̓ał "használni"

-ˈiˑc "enni"

-ʔatu "vízben elsüllyedni"

• Állapot

-ḥón "bõl kell készülni..."

- "legyen távolságtartó"

• Elhelyezkedés

- "a strandon lenni"

- mint "a földön lenni"

-ˈił "a házban lenni"

• Lényeg

-térkép "növény"

-qimł "kerek tárgy".

A lexikai utótagokat mindig tőhöz kell kötni: soha nem használhatók egyedül.

Aspektus utótagok

Az aspektusmorfémák nagyon fontos részét képezik a szóalkotásnak, mivel erősen befolyásolják a szó szemantikai jellemzőit. Általában a lexikális toldalékok után helyezkednek el.

• Azonnali (MOMENTANEOUS) - befejezett esemény vagy cselekvés;
• Duratív (DURATIVE) - változatlan állapot;
• Folyamatos (CONTUNUATIVE) - a cselekvés vagy esemény időtartama;
• INCEPTÍV - egy állapot vagy esemény kezdete;
• Iteratív (ITERATÍV) - egy esemény vagy cselekvés megismétlése bizonyos időközönként;
• Szekvenciális (GRADUATÍV) - egy esemény vagy cselekvés fokozatos fejlesztése (a gyökér magánhangzójának meghosszabbításával; kombinálható más szempontokkal);
• Ismétlődő (REPETITIVE) - egy esemény vagy cselekvés rendszeres ismétlése

č̓uušukʷil

č̓us [L] uk' il gyanúsított lenni benne GRAD DUR MOM "kezd gyanússá válni"

Perifériás utótagok

A perifériás utótagok személyt vagy modalitást fejeznek ki.

Arc

A Nuu-cha-null névmási utótagok paradigmatikus halmazával rendelkezik, amelyek kifejezik az alany arcának jelentését, és a fő állítmányhoz kapcsolódnak.

	Mértékegység h.	Mn. h.
egy	s	na
Második sor	su:k, k	su:
harmadik sor	Ø	Ø

A többes szám 3. személye kifejezhető a -ʔaˑł utótaggal , de használata nem kötelező.

Inklináció

A dőlés és az arc halmozottan fejeződik ki.

• Jelző (INDICATIVE) - tényállítás;
• Kérdező (INTERROGATIVE) - kérdések;
• Közvetett (QUOTATIVE) - harmadik fél által jelentett cselekvés, esemény vagy állapot;
• Feltételes (FELTÉTELES) - lehetetlenség;
• Dubitatív (DUBITATIVE) - a beszélő bizonytalansága az állítás igazságát illetően;
• Cél (PURPOSIVE) - egy másik cselekvés célja;
• Beosztott (SUBORDINATE) - közvetett összeadás;
• Relatív (RELATIVE) - az állítmány nominalizálása;
• Imperative (IMPERATIVE) - parancs vagy utasítás.

ʔaƛpup̓ititqač̓a	hininwaʔiš qʷayaac̓ikm̓it
ʔaƛpu gödör azt qac̓a hét egyszer MÚLT DUB.3 "Hétszer megtörténhetett volna"	hin ban ben waˑʔiˑš qʷayaac̓ik m̓it Gyere oda eljövetel QUOT.3 farkas fiú "[Azt mondják] megjött a Farkas Fia"

Szókincs

Szóalkotás

A gyök  a szó morfológiai alapja a nootka nyelvben; minden szó megköveteli a jelenlétét az összetételében. A nuu-cha-nult-ban lévő gyök sok esetben nagy szerepet játszik a szó szemantikai és szintaktikai jellemzőinek meghatározásában, de ebből a szempontból másodlagos szerepet is betölthet a lexikális utótagokhoz képest.

A lexikai utótagok morfológiailag függőek, és a gyökérhez kell kapcsolódniuk. Utótagként tipológiailag szokatlanok, mivel számuk igen nagy (több mint 400), jelentésük pedig meglehetősen sajátos. Sok utótag helyszíneket, eseményeket és állapotokat, néhány kevesebb pedig lényeket fejez ki.

A következő példában a -ˈiˑc "use" lexikális utótagról kiderül, hogy szemantikailag a szó központi eleme, és predikátumként működik, amelynek argumentuma egy nominális gyök:

ʕuy̓iic

ʕuy̓i ˈiˑc gyógyszerek használat "bevesz gyógyszert"

Tanulmánytörténet

A Nootka nyelvről szóló első átfogó nyelvi gyűjteményt a kiváló nyelvész , Eduard Sapir készítette a 20. század elején. Az anyagot déli nyelvjárásokból gyűjtöttük össze, szótárt és különféle szövegeket tartalmaz, a népmeséktől a néprajzi történetekig .

Mintaszöveg

ʔUyaaƛaḥ hawiiʔaƛii maapt̓ał c̓išaaʔatḥ ʔuukʷił yuułuʔiłʔatḥ ʔaḥʔaaʔaƛsi n̓ačuʔałʔaƛ. Meʔiƛqacʔissi ʔiiqḥii ʔanaḥʔis. C̓uʔičḥ qaʔuła p̓iip̓inw̓ałiiq ʔeʔiiḥiiq c̓išaaʔatḥ qaʔuła. Huʔanakšiʔaƛ nism̓a hiteʔitap̓aƛ ʔukʷił yuułuʔiłʔatḥ maapt̓ał. ʔUunuuʔaƛ ʔaḥʔaa ḥałḥaqułʔaƛ qaʔuła ʔani ƛułukqa ƛ̓uƛ̓im c̓eʔinwa hiłḥʔaƛ ƛči̓imatis.

M̓eeʔiʔaƛ̓atuk t̓an̓aak ḥaw̓iłukqin yaaciiła ʔukłaa ḥaw̓iłukqin. ʔUuʔiʔaƛ̓at m̓eeʔiʔat ḥaayuupinuuł meʔiƛqac. ʔUḥʔatuksi saaƛsaayat neʔiiqsakqas siy̓aas ʔuʔinmašʔaƛ̓atsi saacsuuḥtisiis ƛiḥaqtumałn̓i ʔukłaa neʔiiqsakqas. ʔUḥukʷaḥ tupaati ƛ̓iʕašaqtu ƛ̓iisʔapuʔis qʷayac̓iik. Yaaʔałʔaƛsi meʔiƛqacqas qʷayaac̓iikʔi saacsuuḥtinł hiisaacsuḥtinłʔaƛ saacsuuḥtinł ʔuuqʷaatis. Hiłḥʔaƛsi n̓aacsa hiikʷis. Muučiiy̓aqƛ̓as m̓aaqƛ̓as ḥaayuupinuuł ʔaḥʔaaʔaƛ m̓aakʷay̓iiḥšiʔaƛ ʔaya ƛušinqak suč̓ayʔas.aquuʔas. C̓awaakqḥ ƛušinqak nunuuk̓ʷaƛ nuuk m̓aakʷay̓iiḥy̓akʔi nuuk. ʔUʔuyaqḥʔaƛ yahaalaalaa yaaqʷacqas hiilkiyax̣tuwa wawaa m̓aakʷay̓iiḥy̓akʔi nuuk.

Jegyzetek

1. ↑ Nuu-chah-nuth (Barkley) ábécé

Irodalom

• Kibrik, Andrey A. "indiai nyelvek".
• Davidson, Matthew. Studies in Southern Wakashan (Nootkan) nyelvtan, 2002.
• Kim, Eun-Sook. The Morphological Status of -ʔat in Nuu-chah-nulth // Berkeley Linguistic Society. Berkeley, CA, USA, 2004.
• Mithun, Marianne. Észak-Amerika őshonos nyelvei. Cambridge, Egyesült Királyság: Cambridge University Press, 1999.
• Nakayama, Toshihide. Nuuchahnulth (Nootka) morfoszintaxis. Berkeley: University of California Press? 2001.
• Sapir, Edward. A nootka nyelv és kultúra néhány aspektusa // Amerikai antropológus (13), 1911.
• Sapir, Edward és Swadesh, Morris. Nootka szövegek: Mesék és etnológiai elbeszélések nyelvtani jegyzetekkel és lexikai anyagokkal. Philadelphia: Linguistic Society of America, 1939.
• Stonham, John. A Tsishaath Nootka fonetika és fonológia szempontjai. München; Newcastle: LINCOM EUROPA, 1999.
• Nuu-chah-nulth nyelv
• Language Geek archiválva 2021. február 12-én a Wayback Machine -nél

Linkek

• Nootka az Ethnologue-ban. A világ nyelvei .
• Nootka nyelv a WALS projektben Archiválva : 2012. március 21. a Wayback Machine -nél
• A Wakashan Linguistics oldal archiválva 2021. december 26-án a Wayback Machine -nél
• Nuu-chah-nulth Nyelv: Tanuld meg nyelvünket Archiválva : 2012. január 28. a Wayback Machine -nél

Kanada nyelvei
hivatalos nyelvek	angol Francia
Őslakos nyelvek	Algonquian abenaki Algonquin feketelábú innu Cree malesit-passamaquoddy Mansi Mi'kmaq naskapi ojibwe Ottawa potawatomi Athabaskan babin-vicuviten Hód gwich'in dogrib sisak hordozó nicola † Sarsi secani rabszolga Tagish táltan tutchone hyung chillcotin chipewyan Wakasha kwakiutl nitinat nootka haisla heiltsuk-uvikyala inuit inuvialuktun inuinnaqtun inuktitut Iñupiaq irokézek Wyandot cayuga mohawk oneida onondaga Seneca tuscarora † Salish comox lillooet nuhalk okanagan saanich sechelt skomish thompson chalcomel shushwap izolált beothuk kootenai tengerparti Tsimshian Tlingit haida
Pidginek és kreolok	Algonki-baszk pidgin bungy labrador inuit pidgin megtört rabszolga Michif Chinook szleng shiak
Bevándorló nyelvek	angol Francia kínai kantoni pandzsábi spanyol tagalog arab Deutsch Hutter Pennsylvania-német német Plat olasz kanadai gael ír nyelv kanadai ukrán
Jelnyelvek	amslan Quebec inuit észak-amerikai indiánok tengerpart

Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007533842905171 LCCN : sh85092387 NKC : ph217753