Baszk

baszk

Baszkföld területe
önnév euskara
Országok Spanyolország , Franciaország
Régiók Baszk földek
hivatalos állapot

 Spanyolország

Szabályozó szervezet Euskaltzaindia
A hangszórók teljes száma 1 millió
Állapot Sebezhető
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei
izolált
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 tank 085
ISO 639-1 eu
ISO 639-2 baq(B); eus(T)
ISO 639-3 eus
ISO 639-5 euq
WALS bsq , bqb , bqg , bqh , bqi , bql , bqn , bqo , bqr , bqs , bqz és bso
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 415
Etnológus eus
Nyelvi szféra 40-AAA-a
ABS ASCL 2901
IETF eu
Glottolog basq1248
Wikipédia ezen a nyelven

A baszk nyelv (bask. euskara [ eus̺ˈkaɾa ]) a baszkok  - a Baszkföldön  ( Baszkföldön ) - Spanyolország északi régióinak és Franciaország szomszédos déli régióinak a nyelve .

Agglutináló ergatív nyelvekre utal [1] .

A baszk, ellentétben a legtöbb európai nyelvvel , nem tartozik sem az indoeurópaiakhoz , sem a többi ismert nyelvcsaládhoz , és egy úgynevezett pszeudo-izolált nyelv . A nyelv genetikai kapcsolatai nem tisztázottak, azonban a baszkot a tudósok hagyományosan az úgynevezett „ paleo -spanyol ” nyelvek közé, tágabb értelemben pedig a mediterrán nyelvek egy osztályozatlan és valószínűleg heterogén csoportjába sorolják . 2] .

Az előadók összlétszáma mintegy 800 ezer fő, akik közül a legtöbb (700 ezer) Baszkföld területén él, ebből több mint 500 ezren annak spanyol részén. Néhány előadó Európa más régióiban, Amerikában és Ausztráliában is él .

A baszk nyelv számos dialektusból áll , amelyek néha nagyon különböznek egymástól, ami megakadályozza az anyanyelvi beszélők kölcsönös megértését [3] . Az egységes irodalmi baszk nyelvet ( euskara batua , "egyesített baszk nyelv") az 1960-as években Koldo Michelena nyelvész hozta létre . A protobaszk nyelv rekonstrukcióját Michelena, A. Tovar és L. Trask végezte [4] [5] .

Cím

Spanyolul a baszk nyelvet vasco - nak hívják (a modern időkben Oroszországban " Vascuenza " -nak) [6] , angolul és franciául  - baszk néven . Mindkét név az ókori görög οὐασκώνους ( ouaskōnous ) [7] szóra nyúlik vissza .

A különböző nyelvjárásokban a nyelv önneve eltérően ejthető. A köznév az euskara , de a következő opciók is lehetségesek: euskera (ez az önnévforma a spanyolban a leggyakoribb [3] ), euzkera , euskala , eskuara , eskuera , eskara , eskera , eskoara , euskiera , auskera , uskara , üskara , oskara , uskera , uskaa , uska [8] .

Úgy tartják, hogy a nyelv önneve a protobaszk *enau(t)si (modern esan , "beszélni") + -(k)ara (modern kor , "út") [9] [10 ] .

Történelem

Földrajzilag a baszk nyelvet romantikus nyelvek veszik körül , de maga egy teljesen elszigetelt nyelv , amelynek eredete még mindig vitatott. Nyugat -Európa preindoeurópai szubsztrátumának utolsó megmaradt leszármazottja , mivel a többi már halott [7] . Következésképpen a baszk nyelv története csak a nyelv dialektusai közötti különbségekre alkalmazva rekonstruálható összehasonlító módon . A baszk nyelv eredetéről keveset tudunk, de egy korai formája az indoeurópai beszélők érkezése előtt Európában beszélt nyelv lehetett [11] .

Feltételezik, hogy a baszk aizto „kés”, aizkora „balta” és aitzur „kapa” szavakat haitz „sziklából” alkották ; ennek megfelelően ez azt jelentheti, hogy a baszk nyelvet a történelem előtti Európában beszélték , amikor ezek a tárgyak kőből készültek [12] [13] . L. Trask szerint azonban az "aizkora" szó kölcsönzés a népi latinból (< *asciolam ), a kés és a kapa kifejezések pedig az *anetz alakra nyúlnak vissza , ami nem kapcsolódik a baszk nevéhez. kő [14] . A római Aquitánia latin feliratai olyan személyneveket őriznek , amelyek hasonlóak a modern baszk szavakhoz: például Nescato és Cison , amelyek hasonlóak a modern baszk neska és gizon szavakhoz , és jelentése „lány”, illetve „férfi”.

A baszkot általában akvitániainak nevezik  , egy olyan nyelvet, amelyet a Nyugati Pireneusokban még a római hódítás előtt beszéltek .

2006-tól [15] 2008-ig azt hitték, hogy a legrégebbi baszk nyelvű feliratok a Kr.u. 3. századból származnak. e. egy római város ásatásai során találták meg, amelyet feltételesen Irunya-Veleia-nak hívtak (a terület mai elnevezése szerint); később egy tizenhét szakértőből álló független bizottság megállapította, hogy ezeket a feliratokat hamisították [16] .

Az első baszk nyelvű könyv, Bernard Echepare Linguae Vasconum Primitiae című versgyűjteménye 1545-ben íródott.

Francisco Franco (1939-1975) uralkodása alatt a baszk nyelvet más kisebbségi nyelvekkel együtt betiltották [17] .

A baszk 1982 óta (a spanyol mellett) Baszkföld hivatalos nyelve. A terület földrajzi adottságai hozzájárultak a nyelvi sajátosságok megőrzéséhez. Emiatt egyes nyelvészek azt hiszik, hogy a baszknak 7 fajtája létezik. Ennek a megosztottságnak a leküzdésére az 1919-ben alapított Baszk Nyelv Királyi Akadémia hivatalos használatra szabványosított baszk nyelvtant hozott létre „ batua ” [18] [2] [3] („kombinált”) néven.

Hipotézisek a külső kapcsolatról

A baszk nem rokon egyetlen ismert nyelvcsaláddal sem . Van egy feltételezés az aquitániai nyelvvel való kapcsolatáról (lásd az ibériai írásról szóló cikkben található hivatkozásokat ).

A baszk-ibériai hipotézis a baszk nyelv és a spanyolországi ibériai nyelv kapcsolatáról még mindig meglehetősen népszerű. A figyelem megnőtt, miután Manuel Gomez-Moreno képes volt megfejteni az ibériai írást az 1930-as években . Az 1950-es években egymástól függetlenül két ismert nyelvész, Antonio Tovar és Koldo Michelena számos ibériai jel olvasatának tisztázása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hipotézis tarthatatlan [19] . Ennek ellenére a hipotézis a mai napig népszerű, bár sok mű az egyes szavak mechanikus összehasonlításán alapul, ami nyelvileg hibás. Theo Fennemann német nyelvész „ vascon hipotézise ” az ibero-baszk rokonsági hipotézisen alapul , amely nem kapott további tudományos elterjedtséget – e hipotézis szerint a baszk nyelv az ősi „vascon” nyelvcsalád egyetlen élő nyelve. . Az ibero-baszk hipotézis „új lélegzetet” kapott Eduardo Orduña Aznar munkáiban, aki a baszk-ibériai morfológiát tanulmányozta , és a legtöbb baszk és ibériai szám azonosságát is megállapította [20] . A baskó-ibériai hipotézist továbbfejlesztve E. B. Ferrer a paleozárd nyelvet is a helyreállított nyelvcsaládba sorolja .

A Szovjetunió területén az 1920-as évek óta népszerűvé vált a baszk nyelv és az „ ibériai-kaukázusi nyelvek ” kapcsolatának hipotézise. Annak ellenére, hogy számos rendelkezése ellentmondásos, egészen addig a tényig, hogy az "ibériai-kaukázusi nyelvek" kifejezést tarthatatlannak tartották, ez a hipotézis pozitív szerepet játszott, mivel ez vezetett a baszk iskola kialakulásához a Szovjetunióban. - főleg Grúzia területén . Ennek a hipotézisnek a híres támogatói N. Ya. Marr , Sh. V. Dzidziguri és Yu. V. Zytsar voltak . Az ellentmondásos nosztratikus hipotézis modern támogatói ( S. A. Starostin és mások) a baszk és az észak-kaukázusi nyelvek közötti kapcsolatot (a kínai-kaukázusi makrocsalád részeként ; néha a nyugat -kaukázusi nyelvekkel is feltételezik ), ugyanakkor elutasítják. kapcsolata Kartveliannal .

Elterjedtsége a világban

Anyanyelvi beszélők száma

A baszk nyelvet jelenleg mintegy 700 000 ember beszéli - elsősorban Spanyolország északi részén és Franciaország délnyugati részén [17] ( Baszkföld ). A Baszkföldön kívül anyanyelvi beszélőkről nem állnak rendelkezésre adatok , de a becslések szerint Európa más részein és Amerikában 90 000 ember beszél vagy legalább érti a baszk nyelvet. Így a beszélők száma a világon megközelítőleg 800 000 ember [21] .

A különböző intézmények és kiadványok eltérő számú előadót adnak meg: az 1998-as Encyclopedia Britannica magasabb számokat közöl; Az Ethnologue 2006 az 1991-es népszámlálás adatait felhasználva 650 000 -re becsüli a beszélők számát . Az Eurostat uniós statisztikai hivatal 1999-ben 690 000 spanyolországi személy adatait tartalmazza . Az Instituto Cultural Vasco 1997-ben Franciaországban 56 000 15 év feletti baszkot tudó embert számlált [2] [3] .

Szinte minden baszk anyanyelvű beszélő rendelkezik további ismeretekkel a lakóhelye szerinti ország hivatalos nyelvéből . Baszkföld spanyol részén ( Guipuzcoa , Biscay , Navarra és Álava tartományok ) 1978 óta a baszk a regionális hivatalos nyelv. Franciaország nyelvpolitikájának megfelelően még hivatalos népszámlálást sem végez az anyanyelvűek körében. A baszk közösségek a beszélők teljes számát 2 millióra becsülik, de nem tesznek különbséget aktív és passzív beszélők között. Spanyolországban körülbelül 4,5 millió embernek van baszk vezetékneve.

A második világháború alatt a kevéssé ismert baszk nyelv miatt a baszk titkosított rádiósok használták rádió- és telefonátvitelre az Egyesült Államok hadseregében [22] az észak-amerikai indián nyelvekkel (például a navahókkal ) együtt. nyelv ).

Földrajzi megoszlás

Jelenleg a baszk nyelvet egy 50 km széles tengerparti sávon beszélik. - a spanyol Bilbaótól a franciaországi Bayonne városáig ; az elosztási terület teljes területe körülbelül 10 000 km² . Spanyolországban a nyelv elterjedési területe magában foglalja Gipuzkoa tartományokat, Vizcayát és Navarra egyes részeit, valamint Alava északi részét. Sok anyanyelvi beszélő él az elosztási területen kívüli nagyvárosokban, beleértve Vitoria és Pamplona közigazgatási fővárosait , valamint Madridot . Franciaországban a nyelvet elsősorban az Atlanti-óceáni Pireneusok megye nyugati részén beszélik .

Baszkföldön kívül az anyanyelvi beszélők az Egyesült Államokban , latin-amerikai országokban , Ausztráliában , a Fülöp -szigeteken és Európa más területein élnek.

Nyelvi jellemzők

Teljesen hiányzik a baszk nyelv tipológiai hasonlósága a szomszédos romantikával és más indoeurópai nyelvekkel: a toldalékos deklináció , a nyelvtani nem hiánya és a bonyolult verbális morfológia , amely az ige véges alakjában egy -négy személyt jelöl .

Ábécé

A baszk ábécé a latin ábécén alapul, és 22 betűből áll [23] :

vannak digráfok is :

Az Ü / ü a Pireneus-Atlantiques ( Franciaország ) egyik dialektusában használatos,és egy magánhangzót jelöl, amely hiányzik a standard nyelvből.

Ékezet

A stressz a baszk nyelvben kilégzési vagy erőszakos; nincs rögzített hangsúly a szavakban - ez azt jelenti, hogy a hangsúly megváltoztatása nem változtatja meg a szó jelentését, amelyet gyakran használnak a dalokban. A baszk spanyol hatása miatt azonban újabban az utolsó előtti szótag hangsúlyos ; ha rövid utótagot vagy határozott névelőt adunk hozzá , és több szótag van, a hangsúly az utolsó előtti szótagra kerül át. Négy szótagos szavakban - további hangsúly az utolsó szótagon [26] .

Nyelvtan

Tipológiailag a baszk nyelv az agglutinatív ergatív nyelvek közé tartozik, néhány névleges eltéréssel.

A morfológia mind a névben (vannak eset , szám , határozottság kategóriái), mind az igében (van idő , aspektus , hangulat , zálog , személy, szám, esetenként nem (a legtöbb esetben azonban hiányzik a nem). [27] [23 ] ), névleges formák). Vannak elemző alakok (főleg az igében), többszemélyes ragozás . A név és a névmások esetei szintaktikai és tér-időbeli viszonyokat egyaránt kifejeznek, az esetek analógjai az igében az alárendelt tagmondatokat helyettesítik .

A számrendszer  vigesimális . _

A definíciók a névvel egyetlen csoportot alkotnak.

A szórend viszonylag szabad, de az "alany - objektum - állítmány " tipikusnak tekinthető. A szórendet befolyásolja a mondat tényleges felosztása.

Névmások

A névmások használata a baszk nyelv mondatalkotásánál nem kötelező, mivel a segédige elegendő információt hordoz, de a köznyelvben meglehetősen gyakran használják [28] [29] .

Mértékegység h. Mn. h.
1 l "én" ni "mi" gu
2 l "te/te" zu , szia [1] "te" zuek
3 l "he, she, it" bera [2] ,
"he" hura		 "ők" haiek [3] [28]
1 A hi  névmástritkán használják, általában azu[28]. 2  A Berabármely egyes számú főnévre használatos. h. 3  A Haiekbármely többes számú főnévre használatos. h. Főnév Cikk

A baszk nyelvű határozott névelőt -a [30] végződéssel fejezzük ki a főnevekhez , a határozatlan névelőt pedig a denevér (szó szerint: "egy") szó fejezi ki, amely a [31] [32] főnév után kerül :

  • amets bat "(valamilyen) álom";
  • ametsa "egy (bizonyos) álom".

A határozott névelőt a baszk nyelvben általában a főnévi kifejezés utolsó szavához kötik ( szintagma ) [1] [33] . Ez azt jelenti, hogy az Etxea handia da "Ez egy nagy ház" mondat helytelen; a helyes mondat az lenne, hogy Etxe handi a da [33] [34] [1] [35] [34] :

  • etxe handi bat "(néhány) nagy ház";
  • etxe handi egy "egy (bizonyos) nagy ház";
  • etxe beltz handi bat "(néhány) nagy fekete ház";
  • etxe beltz handi egy "egy (bizonyos) nagy fekete ház";
  • etxe beltz handi ak "(bizonyos) nagy fekete házak".

Ha egy határozott névelőt adunk a főnevekhez és melléknevekhez , változások történhetnek [32] [29] :

  • txaku r bat "(valamilyen) kutya" - txakur ra "(ez) kutya", eder ("szép") - eder ra ;
  • ga u bat "(valamilyen) éjszaka" - ga ba "(ezen az éjszakán)."

Ha a szó -a -ra végződik, a határozott névelő hozzáadásakor nincs változás:

  • nesk a denevér "(valamilyen) lány" - nesk a "(ez) lány" [36] .

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a baszk nyelvben a határozott névelőt mindig akkor teszik, amikor a beszélő biztosan tudja, hogy miről beszél. Tehát, ha angolul azt lehet mondani , hogy művész vagyok határozatlan névelővel, akkor a baszk nyelvben ebben a mondatban a határozott névelőt kell tenni - Ni irakasle a naiz "tanár vagyok", mert a beszélő pontosan tudja, ki ő [37] .

Birtokos névmással

Még ha birtokos névmást is használunk egy főnévvel, akkor is csatolhat határozott névelőt (ellentétben például az angollal) [38] [38] :

  • nire ume a "gyermekem";
  • zure mendi a "te hegyed";
  • bere ahots a "saját hangja";
  • gure eguzki a "mi napunk" stb.

A birtokos névmás a baszk nyelvben határozatlan és határozott is lehet. A birtokos névmás akkor van bizonyos formában, amikor ez a névmás önálló alany szerepét tölti be [38] : Nire abestia hobea da eta zure a txarragoa da "Az én dalom jobb, de a tied rosszabb."

Bemutató névmással

A határozott névelőt nem használjuk mutató névmással: abesti hau "ez a dal" [34] .

Többes szám

A -k - főnév többes számú végződése  mindig az -ak határozott névelővel jár . Ha egy főnevet többes számba kell tenni, de határozatlan formában, akkor a batzuk ("több") szót használjuk [32] [30] :

  • mutil batzuk "fiúk (határozatlan)".

Mivel a baszk mondat szintagma, a határozónévvel rendelkező többes számú végződést a melléknévhez kell kapcsolni: mutil indartsu ak "strong boys (definite)" [34] .

Esetek Nukleáris esetek Abszolút
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel
-a -ak
Ergatív eset
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk és tulajdonnevek nélkül
-ak -ek (e)k [39] [1] [36]
  • Zu k etxe bat lortuko duzu „Kapsz egy házat” (szó szerint: „Kapsz házat”), ahol a zu „te” névmás szótagban van.
  • Lagun ak ura edaten du "Egy barát iszik vizet" (szó szerint: "A barát iszik vizet").
  • Lagun ek ura edaten dute "Barátok isznak vizet" (szó szerint: "Barátok isznak vizet").
  • Martin ek etxe bat erosten du "Martin házat vásárol" (szó szerint: "Martin házat vásárol") [40] .

Személyes névmások képzőben [41] :

  • ni  - nik , _
  • szia  - hik , _
  • zu  - zuk , _
  • hura  - har k , bera - bera k ,
  • gu  - guk , _
  • zuek  - zuek , _
  • haiek  - haiek _ _

A főnév képző és többes szám végződése gyakran egybeeshet – ilyenkor a mondat valódi jelentése csak a szövegkörnyezetből érthető meg .

Ezt a tokot is használják instrumentális helyett : Ni ke eraikitako harresia "A fal , amit építettem ".

Genitív birtoklás (birtokos genitivus)
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk és tulajdonnevek nélkül
-aren -en -(r)hu [42] [1]
  • maitasun aren indarra "a szeretet ereje";
  • gizon aren erabakia "férfi döntése";
  • gizon en erabakia "az emberek döntése".
A főnevek datív esete
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk és tulajdonnevek nélkül
-ari -ei -(r)i [43]
  • Nik ura txakurr ari ematen diot "vizet adok a kutyának";
  • Nik ura txakurr ei ematen diéta "Vizet adok a kutyáknak"
  • Neskak janaria katu ari ematen dio "A lány enni ad a macskának";
  • Neskak janaria katu ei ematen die "A lány enni ad a macskáknak."
Dativ névmások
Mértékegység h. Mn. h.
1 l niri guri
2 l zuri zuei
3 l hari haiei
Helyi esetek Inessive : "Hol? mikor?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk nélkül tulajdonnevek
-(e)an -etan -(e)tan (e)n [44] [1] [44]
  • etxe "ház" + -an = etxe an " a házban, otthon";
  • lepo "nyak" + -an = lepo an " a nyakon";
  • etxe etan " házakban" ;
  • lepo etan " a nyakon".
  • Nik laguna goize an ikusi dut "Láttam egy barátomat reggel ."

Ha a szó mássalhangzóra végződik , akkor a helyi esetet az -ean végződés hozzáadásával alakítjuk ki :

  • maitasu n " szerelem" + -ean = maitasu nean " szerelmes".
  • biho tz "szív" - biho tzean "a szívben".

Megszámlálhatatlan főneveknél a -an és az - ( e ) tan végződés is használatos : ur "víz" - ur etan "vízben", esne "tej" - esne an "in milk", su "fire" - su tan " tűzben."

A helyhatározók a baszk nyelvben már rendelkeznek az inessiva -an utótaggal , így használatukkor a főnév utótagja. nem kell hozzá helyette a [45] genitivus utótag kerül hozzáadásra :

  1. aurrean "elöl, elöl";
  2. atzean "mögött, mögött";
  3. gainean "fent, fent, fölött";
  4. azpian "lent, lent, alatt";
  5. ondoan "mellett";
  6. artean "között, között";
  7. ezerran "bal";
  8. eskuinean "jobboldal" [45] .
  • Példa: etxe aren aurrean " a ház előtt ".

A helyhatározók használhatók névelőként – ekkor az -n utótagot -ko -ra változtatják [45] :

Mahai azpi ko txakurra pozik da „A kutya az asztal alatt boldog” [45] .

Az inessive utótagot és más baszk eseteket a határozatlan névelőhöz, melléknévhez és birtokos névmáshoz kell csatolni, amikor ezek a szintagma zárószavai :

  • Itsaso zoragarri denevér ean " (néhány ) csodálatos tengerben";
  • Negu hotz ean "A hideg télen (A hideg télen)".
1. ablatíva : „honnan? mitől?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk nélkül tulajdonnevek
-(e)ko -etako (e)tako -ko/-go [46] [36] [46]

Egy főnév tetszőleges helyhez tartozását jelenti [46] :

  • Errusia ko "Oroszországból";
  • baso ko gizona "ember az erdőből";
  • etxe etako gauzak "házakból származó dolgok";
  • baso etako jendea "erdői emberek (erdei emberek, erdei emberek)".

Ha a szó -n -re végződik , akkor a -go hozzáadódik :

  • nem "hol?" - nincs ngo "honnan?" [47] .
Ablative 2: „honnan? milyen helyről?
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk nélkül tulajdonnevek
-(e)tik -etatik -(e)tatik [48] [49]
  • Banoa hiri etik "A városból jövök";
  • Banoa baso etatik "Az erdőkből jövök."
Allative : "Hová? miért?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk nélkül tulajdonnevek
-(korszak -etara -(e)tara (r)a [49] [48]
  • mendi ra "a hegyre";
  • mendi etara "a hegyekbe";
Egyéb esetek Hangszeres eset : „mi? hogyan?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk és tulajdonnevek nélkül
- ( a ) z -ez -(e)z, -(e)taz
  • Ez dakit euskara z "Nem beszélek baszkul" (szó szerint: "Nem tudok baszkul");
  • Begi ez ikusten dut "Szememmel látok."

A hangszeres -z végződése is csatolható, és azt jelenti, hogy „valamilyen cselekvés végrehajtásával” (gyakran gerunddal fordítják oroszra ): Beldurra gutxitu z iristen da „Ez a félelemérzet csökkentésével érhető el”; Era zuzena aurkitu z garaitu dut "Azáltal nyertem, hogy megtaláltam a helyes utat / utat." Ezenkívül az instrumentális az "o" elöljáró jelentésében használatos: Ez nekien horr etaz "Nem tudtam róla ."

Közös ügy : „kivel? mivel?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel Cikk és tulajdonnevek nélkül
-arekin -ekin -(r)ekin [29]
  • lagun arekin "egy baráttal (bizonyos)" - lagun ekin "barátokkal";
  • txori arekin "madárral" - txori ekin "madarakkal";
  • nesk arekin "lánnyal" - nesk ekin "lányokkal";
  • lagun bat ekin "egy baráttal (határozatlan)".
A névmások együttes esete
Mértékegység h. Mn. h.
1 l nirekin gurekin
2 l zurekin zuekin
3 l Hurekin haiekin
Kedvezményezett : „Kinek? miért?"
Mértékegység óra cikkel Mn. óra cikkel
-(a)rentzat , -rako -entzat , -etarako
  • mutil arentzat "fiúnak" - mutil entzat "fiúknak" (vagy mutil rako  - mutil etarako ).
Szóalkotás Származási toldalékok és végződések

A -tasun , -pen , -keta , -tza és -era utótagok igékből és melléknevekből főneveket alkotnak, azaz alátámasztják :

  • sendo "erős, erős" - sendo tasun "erő, erő", alai "vidám" - alai tasun "mulatság";
  • itxaron "várni" - itxaro toll "várni, reménykedni", itzuli "visszaküldeni, lefordítani" - itzul pen "fordítás";
  • luze "hosszú, hosszú" - luze ra "hosszúság", egon "lenni, lenni" - egoe ra "állapot, helyzet, helyzet", sortu "teremteni" - sorr korszak "teremtés";
  • aztertu "tanulmányozni, elemezni, felfedezni" - azter keta "elemzés, kutatás";
  • jakin "tudni" - jakin tza "tudás", zaindu "védeni, óvni" - zain tza "védelem".

Az -( l ) ari és -le utótagok hivatásuk és foglalkozásuk szerint alkotják az emberek nevét, a -tzaile utótag pedig az  alakokat jelölő főneveket:

  • abestu "énekel" - abes lari "énekes", guda "háború" - gud ari "harcos";
  • irakatsi "tanít (valamit), tanít" - irakas le "tanár", ikasi "tanít (valamit), tanul" - ikas le "tanuló, diák";
  • erabili "használat" - erabil tzaile "felhasználó", suntsitu "elpusztít" - suntsi tzaile "pusztító", sortu "létrehozni, létrehozni" - sor tzaile "alkotó, alkotó".

A mellékneveket, különösen az időjárással kapcsolatosakat, gyakran a -tsu utótaggal képezik (jelentése „tele van valamivel”):

  • haize "szél" - haize tsu "szeles",
  • euri "eső" - euri tsu "esős",
  • laino "köd" - laino tsu "ködös",
  • zorion "boldogság" - zorion tsu "boldog",
  • mendi "hegy" - mendi tsu "hegyi",
  • ospe "dicsőség" - ospe tsu "híres, híres".

Néha azonban a -tsu utótag hozzáadása teljesen megváltoztathatja a szó jelentését, például gogo "elme, gondolat, vágy (valamit megtenni)" - gogo tsu "lelkes, lelkes, készségesen" ( Gogotsu egingo dut hori "I szívesen megteszi »); ezti "méz" - ezti tsu "édes" (nem "méz").

A -kor végződés valami iránti hajlamot fejez ki:

  • aldatu "változtatni(ok)" - alda kor "változtatható",
  • hosto "levél", erori "hullás" - hostoeror kor "lombos".

Az igék általában -tu és -du végződnek ; segítségükkel a legtöbb melléknévből és sok főnévből igéket alkothat:

  • lasai "nyugodt" - lasai tu "nyugodt (sya)",
  • leun "puha, sima" - leun du "sima, egyenletes",
  • geldi "stacionárius" - geldi tu "állj, állj meg",
  • haserre "harag, düh" - haserre tu "dühösnek lenni",
  • erro "root" - erro tu "gyökeret verni".

A baszk deminutív utótag -txo :

  • hanka "leg" - hanka txo "leg".

A -( t ) ar utótag a lakosok nevének formálására szolgál: Errusia " Russia " - errusi ar "orosz, orosz", Bilbo " Bilbao " - bilbo tar "bilbaói lakos", hiri "város" - hiri tar " polgár".

A - ( t ) zale utótag jelentése "szeret valamit csinálni" vagy "szerető, valamiért rajongó": lagundu "segíteni" - lagun zale " szeretni segíteni", aberri "haza" - aber tzale "hazafi", garbi " tiszta - garbi zale " tisztaság szerelmese, purista ".

Az - ( eta ) ko utótag főneveket is képezhet, például: oin "láb" - oin etako "cipő", euri eső - euri tako "esernyő".

A rokonokat jelölő szavak gyakran -ba végződésűek : ala ba "lánya", bilo ba "unoka / unoka" stb. Érdemes megjegyezni, hogy a baszk nyelv különböző szavakat használ például a nő testvérére ( neba ) és a férfira. testvér ( anai ).

Összetett szavak

Számos összetett szó is létezik, amelyek több gyökből származnak:

  • hiztegi "szótár" - hitz "szó" és -tegi "épület",
  • eskubide "jobbra (valamit tenni)" - esku "kéz" és bide "út, út",
  • itsasontzi "hajó, tengeri hajó" - itsaso "tenger" és ontzi "hajó, konténer",
  • ahots "hang" - aho "száj" és ots "hang".

Az aldi "idő, idő" és az alde "oldal" szavakat gyakran használják különféle összetett szavakban:

  • lehen ( ezelőtt ) "előtte" + aldi = lehenaldi "múlt", egurats "levegő, légkör " + aldi = eguraldi "időjárás", hitz "szó" + aldi = hitzaldi "előadás" stb.;
  • lur "föld" + alde = lurralde "terület, régió", herri "emberek" + alde = herrialde "ország, állam", goiz "korai" + alde = goizalde "reggel", etxe "ház" + alde = etxalde "farm" , pajtaudvar", su "tűz" + alde = sukalde "konyha" stb.

Néha az igéket kombinálják új főnevek létrehozása érdekében: hartu "venni" + eman "adni" = harreman "kapcsolat (valakivel)", joan "séta, távozni" + etorri "gyere" = joan-etorri "utazás"; vagy egy ige főnévvel: jo "megverni" + muga "border" = jomuga "cél", holdu "megérkezni" + bide "út, út" = helbide "cím"; vagy akár egy főnévvel rendelkező melléknév: esku "kéz" + zabal "széles" = eskuzabal "nagylelkű".

Melléknév

A melléknév a baszk nyelvben a legtöbb esetben azon főnév mögé kerül, amelyre vonatkozik; A határozatlan névelő mindig a melléknév után következik:

  • Baso handi bat "(néhány) nagy erdő" [34] .

Egyes melléknevek azonban kivételek, és mindig csak az általuk meghatározott szó előtt jelennek meg, például beste "egyéb" [36] .

A főnevekhez hasonlóan a melléknevek is hozzáadhatják a határozott névelőt és az esetvégződéseket [50] :

  • baso handi a "(ez) nagy erdő",
  • baso handi tik "(ebből) a nagy erdőből".

A - ( e ) ko végződés szavakhoz való csatolása megváltoztathatja a jelentésüket, és mellékneveket alkothat, például etengabe "állandóan, folyamatosan" - etengabe ko "folyamatos, folytonossággal rendelkező"; guretzat "értünk" - guretza ko "az egy nekünk"; berehala "azonnal, azonnal" - barehala ko "azonnal, azonnal". A legtöbb ilyen melléknév az általuk hivatkozott főnevek elé kerül.

A melléknevek összehasonlításai

A baszk melléknevek összehasonlító foka az -ago ( -a ) és a - -ena felsőbbrendű végződés hozzáadásával jön létre :

  • garai ( -a ) "magas" - garaiago "magasabb" - garaiena "legmagasabb".

Az egyetlen kivétel: on ( -a ) "jó" - hobe ( -a ) "jobb" - onena / hoberena "a legjobb".

Ige

A legtöbb baszk ige nem változik igeidőkben , nemekben és számokban (beleértve az összes -tu / -du igét kivétel nélkül ), azonban vannak olyan igék (a legősibbek), amelyek az izan igéhez hasonlóan konjugáltak [51] [52 ] ]  – az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat (sőt meg kell jegyezni, hogy hasonló igéket tartalmazó segédige nem szükséges a mondatban):

  • ukan "van",
  • ego "valahol lenni",
  • etorri "gyere",
  • joan "menj (menj valahova)",
  • ibili "séta, séta (séta)",
  • eduki "vanni",
  • jakin "tudom",
  • esan "beszélni",
  • ekarri "hozni",
  • eraman "viselet",
  • etzan "hazudni",
  • iraun "tartani".
Megtagadás

A tagadást a baszk nyelvben az ez („nem”) partikulával fejezik ki, amely mindig a mondat elején vagy a segédige előtt található (ebben az esetben nem biztos, hogy a mondat végén van) [53] :

  • Ez dugu hizkuntza hau ulertuko "Nem fogjuk megérteni ezt a nyelvet";
  • Txakurra ez da gaztea "A kutya nem fiatal";
  • Txakurrak ez dira gazteak "A kutyák nem fiatalok."

Néha a tagadás más szóval is kifejezhető – például az ezin szó jelentése „nem tud, képtelen lenni”:

  • Ezin ditu harri zailak eraman "Nem tud nehéz köveket hordozni."

Tagadáskor a -rik partitív utótag hozzáadódik a főnévhez : Zalatza rik gabe gauza hau galduko dute "Kétségtelenül elvesztik ezt a dolgot", Ez dut etxe rik "Nincs otthonom".

Jelen idő Összekötő igével

A baszk nyelvben a "to be" összekötő ige a legtöbb esetben a mondat végén található [54] ; a dalokban és a köznyelvben gyakran átkerül egy másik helyre:

  • Gizon ederra da "Jóképű férfi";
  • Gizon ederrak dira "Beautiful men";
  • Gizon hori ederrena da etxe honetan "Az a férfi a legjóképűbb ebben a házban."

A kérdő mondatok végén nincs összekötő ige: Nor da hura? "Ki ő?" [55] .

A joan "menni" [49] [56] ige jelen idejű ragozása egyike azon igéknek, amelyekkel az összekötő ige nem szükséges a mondatban:

Mértékegység h. Mn. h.
1 l noa ( banoa ) goaz
2 l zoaz , hoa zoazte
3 l doa doaz

Az izan ("lenni") igét hivatkozásként használjuk, amely a következőképpen van konjugálva [32] [57] :

Mértékegység h. Mn. h.
1 l naiz gara
2 l zara , haiz zarete
3 l da dira

Példák:

  • Ezohiko mutila zara "Szokatlan fiú vagy";
  • Haiek sendoak dira "Erősek";
  • Banoa eskolara "Iskolába járok" [58] .

A "Hol van ...?" kérdés megválaszolásához azonban nem használhatja az izan igét ; ebben az esetben az egon "leni, lenni, maradni valahol" igét kell használni, ami ragozott, vagyis nem kell mellé segédigék. A következőképpen konjugál [59] :

Mértékegység h. Mn. h.
1 l Nago gaude
2 l zaude, hago zandete
3 l digó daude

Példák:

  • Non daude gizaki atsegin guztiak? „Hol (vannak) a kedves emberek?”;
  • Non dago toki onena hizkuntzak ikasteko? „Hol a legjobb hely a nyelvtanuláshoz?”;
  • Ni haitzuloan nago "Egy barlangban vagyok."
Szemantikus igével

A jelen idejű szemantikus igét tartalmazó mondat az ukan "to have" ige ragozását használja a résznévi ige alakban lévő szemantikus igével együtt [60] .

A következőképpen alakul ki:

  1. ha az ige -tu ( -du ), -ri , -li , vagy bármely más magánhangzóra végződik, mint -i , akkor a ( -tu , -du , vagy -i ) végződést el kell vetni és -tzen -re cserélni [61] , de a magánhangzó (hacsak nem -i ) mindig megmarad:
    1. begira tu "nézd" - begira tzen ;
    2. j o "ver" - jo tzen ;
    3. ero ri "esés" - eror tzen ;
    4. itzu li "visszaküld, lefordít" - itzul tzen ;
    5. gord e "tarts" - gorde tzen ;
    6. ken du "delete" - ken tzen ;
  2. ha az ige -n -re vagy -si -re végződik , akkor az első esetben -n elé kerül a -te- ; a második esetben -i helyett -ten [ 61] :
    1. ja n "enni, enni" - ja ten ;
    2. iku si "látni" - ikus ten ;
    3. ika si "tanítani, tanulni" - ikas ten ;
  3. ha az ige -ztu , -zi vagy -tzi végződésű , akkor az első esetben -i és -u kiesik, és -ten hozzáadódik ; a második esetben a -t és -i kiesik a -ten hozzáadásával :
    1. berei zi "külön" - bereiz ten ;
    2. u tzi "elmenni" - uz tíz ;
    3. aurke ztu "képviselni (de nem abban az értelemben, hogy" elképzelni ")" - aurke zten .
  4. két ige végződése -l : il "meghalni" és erail "kiölni" ( az il okozója ; ma alig használják, helyette az ukan igével együtt il ); úgy változnak, mint az iltzen és az airtzen ;
  5. két ige végződése -ni : ipini "tesz, tesz" és eskaini "ajánlat" ( esku "kéz" + ipini ); úgy változnak, mint az ipintzen és az eskaintzen ;
  6. ha az ige -ki végződésű , csak add hozzá -tzen : ido ki "eltávolítani, megfosztani" - ​​idoki tzen ;

Az ukan ige a következőképpen van konjugálva [11] :

Mértékegység h. Mn. h.
1 l dut dugu
2 l duzu [1] duzue
3 l du [2] kötelesség [3]

Példák jelen idejű szemantikus igével rendelkező mondatokra:

  • Nik euskara ikas ten dut "tanulok baszkul";
  • Ez dut ikaslea ikus ten "Nem látom a diákot";
  • Eskutitz asko jaso tzen ditugu "Sok levelet kapunk" ( jaso "kapni").

Ha az objektum többes számban van, akkor ezt a segédszó jelzi. ige bármilyen nyelvtani időben: d it ut , di tu zu , d it u , di tu gu , d it uzue , d it u z te (jelen). Más ragozott (nem segédigék) is kifejezik a pluralitást: Abestia entzun dezakezu "Meghallgathatsz egy dalt" - Abestiak entzun d itza kezu "Daokat hallgathatsz", Harria daukazu "Kőd van" - Harriak dau z kazu " Vannak kövek.

Néhány főnév és melléknév, ha segédszóval együtt használjuk igék, cselekvéseket jelenthetnek - ezek az úgynevezett modális igék, például behar ukan "szükség, kötelesség (valamit megtenni)" [62] :

  • Laguntza behar dut "Segítségre van szükségem / segítségre van szükségem."

Néhány ezek közül az igék közül [62] :

  1. behar ukan "tenni kell valamit, szüksége van";
  2. ahal ukan "tudni, képesnek lenni";
  3. ohi izan "szokásod van, hajlamod van valamire";
  4. ari izan  - azt jelenti, hogy a cselekvés éppen most történik, mint az angol folyamatos jelen idő ( Present Continuous );
  5. nahi ukan "akarok";
  6. maite ukan "szeretni";
  7. bizi izan "élni";
  8. beldur izan "félni valamitől";
  9. gogoko ukan  - A gogoko szó jelentése "szeretett (kenyér, sport)", de az ukan igével ez a szó arra utalhat, hogy tetszik vagy nem tetszik valami, például Bizimodu lasaia gogoko ez dugu "Nem szeretjük nyugodt képi élet."

Egyes igék csak az egin „megtenni” igével együtt keletkeznek , például lo egin „alszik” – szó szerint: „álmodni”:

  • Lo egiten dut "Alszom."
Múlt és jövő idők Múlt idő

A múlt idő , ha a cselekvés éppen most történt vagy nemrég történt, megköveteli az ukan ( tranzitív igékhez ) és az izan (intransitív igékhez) igék ragozását; a szemantikus ige semmilyen módon nem változik [49] .

Példák múlt idejű baszk mondatokra:

  • Orain erabaki dut "Most döntöttem";
  • Ardoa edan dugu " Bort ittunk";
  • Emakumea gaur itzuli da "A nő ma visszatért."

Ha a művelet régen történt, akkor be kell helyeznie egy segédeszközt. ige múlt formában:

Izan ukan
nintzen Nuen
zine , hitzen zenuen , henuen
zen zuen
ginen Genuen
zineten zenuten
ziren zuten

Ugyanakkor használhatja az ige igenévi alakját annak hangsúlyozására, hogy a cselekvés többször is megtörtént.

Példák:

  • Berak laguna iaz aurkitu zuen "Tavaly barátra talált";
  • Lehenago basora joaten ziren sarritan "Gyakran jártak az erdőbe."

A jakin "tudni" ragozott ige ragozása múlt időben:

Mértékegység h. Mn. h.
1 l nekien gekien
2 l zenekien , hekien zenekiten
3 l Zekien zekiten
Jövő idő

A jövő idő kialakításához az ukan és izan igéket úgy konjugálják, hogy a főigéhez a -ko végződést adják ( -go , ha az ige végződése -n ) [63] :

  • Nik ezkutua aurkitu ko dut "Megtalálom ezt a pajzsot";
  • Gure ametsa bete ko dugu "Beteljesítjük álmunkat";
  • Haiek beti elkarrekin bizi ko dira "Mindig együtt fognak élni";

Ha azt akarjuk mondani, hogy „lesz”, az izango da kifejezést használják :

  • Bidai txundigarri bat izango da "Ez egy csodálatos utazás lesz."

Ugyanez a névmással: izango naiz , izango zara , izango gara , izango zarete , izango dira :

  • Ni abeslaria izango naiz „énekes leszek” stb.
Imperative (imperative)

A baszk imperatívusz ritka kivételektől eltekintve nem igényli az ige módosítását: ahaztu „elfelejteni” – ahaztu! "elfelejt!" [64] .

Néha egy felszólító módú ige baszk nyelven ragozható: Esaidazu "Mondd meg nekem" ( esan "mondod", zu "te (udvariasan), te"), Barkaidazue "(Te) bocsáss meg" ( barkatu "bocsáss meg" , excuse ', zuek 'te (többes szám)'), Begiraiguzu begitara 'Nézz a szemünkbe' ( begiratu 'nézd', zu 'te', gu 'mi').

Feltételes hangulat

A feltételes mód kifejezésére a baszk nyelvben az "if" -vel a -ba partikulát használjuk : Ezagutuko ba duzu… “ Ha megtudod… ” [64] .

Kétféleképpen lehet kifejezni a c „by” feltételes módot baszk nyelven: a -ko ( -go ) jövő idejű végződés + a segédfeltételes ige használatával, vagy ugyanazzal a végződéssel + a múlt idejű segédigével:

  1. esango nuke "mondanám", esango zenuke "mondanád / mondanád (énekelnél.)", esango luke "mondaná", esango genuke "mondanánk", esango zenukete " mondnád (pl .) . h.)", esango lukete "mondanák";
  2. esango nuen , esango zenuen , esango zuen , esango genuen , esango zenuten , esango zuten .
Passzív hang

A baszk nyelvben a passzív hang funkcióját visszaható igék látják el ; visszaható ige alkotásához az izan "to be" ( da vagy dira , zen vagy ziren a főnevek számától és a mondatban az ige igétől függően) összekötő igét kell használni a tranzitív igével együtt a mondatban. gerund forma:

  • Etxeko lanak egin "Do homework" - Etxeko lanak egi ten dira "Homework is done / Homework is done";
  • Bizitza osatu "Az élet kialakításához" - Bizitza osa tzen da "Az élet kialakul / Az élet formálódik."
Okozó

A protobaszk nyelvben az -ra- infixet használták a kauzatívum képzésére .

Sok modern igét hoztak létre így:

  • ikusi "látni" - e ra kutsi "show" (vagyis "látni");
  • ikasi "tanítani (valamit), tanulni, tanulni" - i ra katsi "tanítani, tanítani";
  • entzun „hallgass, figyelj” – e ra ntzun „válasz”;
  • itzarri „felébredni” – i ra tzarri „felébredni”;
  • ekarri „hoz” – e ra karri „vonz”;
  • eman "adni" - e ra man "hordni, cipelni";
  • egon "maradni" - i ra un "tartani";
  • és más -ra- képzős igék .

Ma a kauzatív utótag - ( t ) arazi : ohartu "figyelem" - ohar tarazi "figyelmeztetni" (azaz "figyelmeztetni") stb., bár a legtöbb esetben a behartu "make" igét használják.

úrvacsora

A baszk részecskék mindhárom időben lehetnek; lehetnek valódiak és passzívak:

  • a jelen idő valódi részesei: egin " tenni" - egi ten duen gizona "csináló ember", doa "megy" - doa n gizona "járó ember";
  • valódi múltbeli igenévek: egi ten zuen emakumea "nő, aki csinálta", joan "menni" - joa ten zen emakumea "járó nő";
  • a jövő idő valódi részesei: egin go duen gizona "egy férfi, aki megteszi (megteszi)", joan go den emakumea "egy nő, aki megy (menni fog)";
  • jelen lévő passzív igenevek: irakurtzen dut „olvasok” - irakur tzen dudan eskutitza „az a levél, amit olvasok” vagy „az a levél, amelyet olvasok” (a segédige más formáival együtt: duzun , duen , dugun , duzuen , duten ) , egi ten den lana "elvégzendő munka" (vö. egiten duen lana "elvégzendő munka");
  • passzív múltbeli igenevek: irakur tzen nuen eskutitza / irakurri nuen eskutitza "a levél, amit elolvastam" (hasonlítsa össze az eskutitza irakurri nuen "elolvastam a levelet"-vel), egi ten zen lana / egin zen lana "elvégzett munka" (összehasonlítás az egin zuen lana -val / egiten zuen lana "elvégzett munka" / "elvégzett munka");
  • jövőbeli passzív részecskék: irakurri ko dudan eskutitza "egy levél, amit el fogok olvasni", egin go den lana "egy munka, amit el kell végezni / el kell végezni";
  • „befejezett participiumok”: eskutitza irakurri ta dago „betűolvasás” – irakurri ta dago en eskutitza „betűolvasás”, eskutitzak irakurri ta daude „olvasott betűk” – irakurri ta daude n eskutitzak „olvasott betűk”; vagy: irakurri tako eskutitza ( irakurri tako eskutitzak ) "olvasott betű(k)".

A segédige, ha nincsenek alárendelő kötőszók a „mit”, a „hoz” vagy a „mert”, az alárendelő tagmondatban mindig van egy igenév végződés: Ez dakit zer egin behar dudan „Nem tudom, mit kell tennem” , Ikusten al duzu, nola Eror tzen diren ? – Látod, hogyan esnek?

Adverb

A baszk határozói alapvetően megegyeznek a melléknevekkel: bizkor "gyors" - Zoaz bizkor "Gyorsan mész."

Néhány melléknév azonban még mindig határozószó végét veszi fel:

  • eder "szép" - eder ki "szép, szép, csodálatos";
  • estu "keskeny" - estu ki "szorosan, szorosan (összekapcsolva)";
  • a "jó"-on - a " jó "-on ;
  • hobe "legjobb" (az, amelyik a jobb) - hobe a "jobb" (határozószó);
  • txar "rossz" - txar - "rossz";
  • harrigarri "csodálatos, csodálatos" - harrigarri ro "csodálatos";
  • ausart "bátor" - ausar ki "merészen" stb.

Az összehasonlító és szuperlatív fokokat ugyanúgy képezik, mint a mellékneveknél: gogor „erős, erős” - gogorra go „erősebb, erősebb”.

Unió

A baszk alárendelő kötőszavak a legtöbb esetben segédigékhez kapcsolódnak, vagyis egy igenlő mondatban szinte mindig a végén vannak:

  • a "mi" kötőszó úgy néz ki, mint egy utópozíció -ela : Ederki badakit gaizkia d ela "Tökéletesen tudom, hogy ez rossz" (vö. Gaizkia da "Ez rossz");
  • a "mert" kötőszó úgy néz ki, mint -elako : Ez zaitut ikusi nahi gauza gaizkiak egiten dituzu lako "Nem akarlak látni, mert rossz (gonosz) dolgokat csinálsz";
  • a "mikor" kötőszó az - ( e ) nean : Zoriontsu bizi naiz zalantzarik ez duda nean " Ha nincs kétségem, boldogan élek";
  • a „to” unió az ige gerund formájához kapcsolódik a -ko utótag segítségével : sartu „belép” - sartze ko „belép” ( sartzen  a gerund alak), ebatzi „megoldani (problémát) ” - ebazte ko „megoldani”, stb.

Szókincs

A teljes baszk szótárakban akár félmillió lexikális elem is található.szinonimák és nyelvjárási változatok nagy száma miatt . Az anyanyelvi baszk szavak mellett a latin , spanyol , francia , kelta , arab és angol kölcsönzések széles körben képviseltetik magukat [11] . A neologizmusok  egyaránt külföldi kölcsönök és tulajdonképpeni baszk formációk.

Latinból:

  • denbora "idő" - lat. tempora ;
  • liburu "könyv" (eredeti szinonimája  - idazki ) - lat. liber ;
  • katu "macska, macska" - lat. cattus ;
  • gaztelu "kastély" - lat. castella ;
  • errege "király" - lat. reg ;
  • kanpo "kívül" (eredeti szinonimája - at ) - lat. campus ;
  • inguru "megközelítőleg, megközelítőleg, környezet" (eredeti szinonimája a "körülbelül" jelentésében - gutxi gorabehera ) - lat. gyrumban ;
  • gorputz "test" (eredeti szinonimája - soin ) - lat. korpusz stb.

Spanyolból: a dorre főnév spanyolból  származik. torre "torony"; eskalatu ige  - spanyolból. escalar "emelkedni".

A kelta nyelvekből származott például a kai „kikötő, móló” [35] szó . A következő kölcsönzések is lehetségesek: hartz „medve” (vö. kelta művészet ), maite „kedves, szeretett” (vö. ír maith , breton mat „jó”, ráadásul a protobaszk nyelvnek nem volt hangja [m ]), stb.

Sok anyanyelvi baszk szót ma alig használnak; Ehelyett romantikus kölcsönzéseket használnak, például az eredeti soin "test" egy kölcsönző gorputz , az eredeti jazo "történni, előfordulni" egy kölcsönzött gertatu ( gertu  - latin certu [65] szóból ).

A baszk nyelv Eurázsia egyik legősibb nyelve . Ennek következtében a rokon nyelvek Eurázsiában különböző nyelvcsaládokban találhatók, például a baszkban. ele "szó" - uráli * kele " nyelv", baszk guti (modern gutxi ) "kicsi" - dravida kutti , guti "kicsi" stb. [65]

Befolyás más nyelvekre

A baszk nyelvből az ezker „bal oldal” szó behatolt a spanyolba, és ott izquierda néven jelenik meg [66] . Más kölcsönzések is lehetségesek, például zarza " szeder " - baszk. sasi .

A Baszkföldön élő romák az Errominchelát beszélik, egy kevert nyelvet , amely a baszk nyelvtanon és túlnyomórészt roma szókincsen alapul.

Kifejezések és kifejezések
  • Bai Igen.
  • Ez No.
  • Kaixo Hello.
  • Ongi etorri "Üdvözöljük".
  • Agur Viszlát.
  • A zara zu sem? "Ki vagy te?".
  • Nortzu dira haiek? "Kik ők?".
  • Nire izena…da ; … izena dut „A nevem…”.
  • Egunon "Jó napot!"
  • Arratsalde a "Jó estét" című műsorban.
  • Barkatu Bocsi.
  • Gabon Jó éjszakát.
  • Mesedez Kérlek.
  • Zermoduz? "Hogy vagy? / Hogy vagy?" [55] .
  • Zer da hau / hori? "Mi az?".
  • Non dago (egyes szám) / daude (többes szám) ... ? "Hol van…?".
  • Eskerrik asko / Esker mila Köszönöm szépen.
  • Ez horregatik "Dehogyis."
  • Lagunza behar dut "Segítségre van szükségem."
  • Ni Bilbokoa naiz "Bilbaói vagyok".
  • Ni Errusiakoa naiz "Oroszországból származom".
  • Ez dut euskaraz hitz egiten / Ez dakit euskaraz "Nem beszélek baszkul."
  • Ez dut ulertzen "Nem értem."
  • Ez dakit "Nem tudom."
  • Ondo egina "Jól sikerült/Jó munka".
  • Oso ondo "Nagyon jó."
  • Nola egiten da hau? "Hogyan kell csinálni?".
Számok

A baszk nyelv számrendszere vigesimális [67] . Ez azt jelenti, hogy a számokat nem tízesekkel, hanem húszasokkal osztják csoportokba [67] .

Számláláskor a főnév soha nem szerepel többes számban, bár a többes szám továbbra is kifejeződik a segédigében: Hiru txori ikusi ditut "Láttam három madarat" (szó szerint: "Három madár látta én-őket").

  • 0 - kunyhók
  • 1- denevér
  • 2- bi
  • 3- Hiru
  • 4- lau
  • 5- bost
  • 6- sei
  • 7- zazpi
  • 8- zortzy
  • 9 - bederatzi
  • 10- hamar
  • 11- hamaika
  • 12- hamabi
  • 13- hamahiru
  • 14- hamalau
  • 15- hamabost
  • 16- hamasei
  • 17- hamazazpi
  • 18- hemezortzi
  • 19 - hemeretzi
  • 20 - hogei
  • 21 - hogeita denevér
  • 30 - hogeita hamar ( hogei-ta-hamar = 20+10)
  • 31 - hogeita hamaika ( hogei-ta-hamaika = 20+11)
  • 40 - berrogei ( ber-hogei = 2×20)
  • 50 - berrogeita hamar ( ber-hogei-ta-hamar = 2×20+10)
  • 60 - hirurogei ( hirur-hogei = 3x20)
  • 70 - hirurogeita hamar ( hirur-hogei-ta-hamar = 3×20+10)
  • 80 - laurogei ( laur-hogei = 4×20)
  • 90 - laurogeita hamar ( laur-hogei-ta-hamar = 4×20+10)
  • 100- ehun
  • 200- berrehun
  • 300- Hirurehun
  • 1000 mila
  • 2000 - két mila
  • 1 000 000 milioi denevér [67]

A sorszámokat a -garren utótaggal képezzük , amely a számnévhez kapcsolódik: bi  - bigarren "második" [67] [33] . Kivétel: lehena , legengo , lehenengo "első" [67] [33] .

Nyelvpélda

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából :

Gizon-emakume guztiak aske jaiotzen dira, duintasun eta eskubide berberak dituztela; eta ezaguera eta konzientzia dutenez gero, elkarren artean senide legez jokatu beharra dute .

Figyelj  ( infó )

„Minden ember szabadnak születik, mert egyenlő jogokkal és méltósággal rendelkeznek; ésszel és lelkiismerettel vannak felruházva, és testvérként kell bánniuk egymással.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 6 Jean-Charles Beaumont. Laugarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 20. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  2. ↑ 1 2 3 ismeretlen. Bevezetés // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 1. o.
  3. ↑ 1 2 3 4 Jean-Charles Beaumont. Bevezetés // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 1. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  4. ↑ Trask, RL (2008), Wheeler, Max W., szerk., Etymological Dictionary of Basque , Falmer, UK: University of Sussex , < http://www.sussex.ac.uk/linguistics/documents/lxwp23-08_edb .pdf > Archivált : 2011. június 7. a Wayback Machine -nél 
  5. ↑ Trask, RL (1996), History of Basque , New York/London: Routledge, ISBN 0-415-13116-2 
  6. ↑ Pallas P. S. Összehasonlító szótárak az összes nyelvről és dialektusról, a legmagasabb személy jobb keze által gyűjtve. A Wayback Machine 2020. július 15-i archív példánya . - Szentpétervár, 1787. - 1. rész - S. iii.
  7. ↑ 1 2 Trask, R. L. The History of Basque Routledge: 1997 ISBN 0-415-13116-2
  8. ↑ "euskara", in Koldo Mitxelena: Orotariko Euskal Hiztegia Archivált : 2013. szeptember 2., a Wayback Machine , Euskaltzaindia.
  9. ↑ Alfontso Irigoien (1977). "Geure hizkuntzari euskaldunok deritzagun izenaz" , Euskera , XII, 513-538 orrialdeak.
  10. ↑ Alfontso Irigoien (1990). "Etimología del nombre vasco del vascuence y las vocales nasales vascas descritas por Garibay", Fontes Linguae Vasconum , 56.
  11. ↑ 1 2 3 Jean-Charles Beaumont. Laugarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 21. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  12. ↑ A Manchester Geographical Society folyóirata , 52-56. kötet (1942), 90. oldal
  13. ↑ Kelly Lipscomb, Spanyolország (2005), 457. oldal
  14. ↑ RL Trask. Baszk etimológiai szótár . - University of Sussex, 2008. - S. 82-83. — 418 p.
  15. ↑ Lopez de Lacalle Arizti, Lorena. https://www.araba.eus/publicar/Veleia/AFADFA_IV_Nota.pdf Archiválva : 2021. január 18. a Wayback Machine -nél
  16. ↑ Acta de la reunión de la comisión científico-asesora de Iruña/Veleia (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2009. július 29. Az eredetiből archiválva : 2011. október 6.. 
  17. ↑ 1 2 "Az európa legrégebbi nyelvének titokzatos eredete" Archiválva : 2017. július 24., a Wayback Machine , BBC, 2017.07.24.
  18. ↑ Feltina A. N. "Mindent Spanyolországról"
  19. ↑ Euskararen historia | A baszk nyelv történetéből Archiválva : 2010. július 24.
  20. ↑ Buscador de expresiones ibericas Archiválva az eredetiből 2008. január 4-én.
  21. ↑ Jean-Charles Beaumont. Bevezetés // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 2. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  22. ↑ Jesús J. Hernández, Un estudio desmiente que el euskera se usara en código en la Segunda Guerra Mundial Archiválva : 2018. május 17. a Wayback Machine Sociedadban , 2017. június 25.  (spanyol)
  23. ↑ 1 2 3 Jean-Charles Beaumont. Zazpigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 30. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  24. ↑ 1 2 3 4 Jean-Charles Beaumont. Bevezetés // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 4. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  25. ↑ ismeretlen. Bevezető óra // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 2. o.
  26. ↑ ismeretlen. Bevezető óra // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 3. o.
  27. ↑ Jean-Charles Beaumont. Bevezetés // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 9. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  28. ↑ 1 2 3 ismeretlen. Első lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 4. o.
  29. ↑ 1 2 3 Jean-Charles Beaumont. Seigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 27. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  30. ↑ 1 2 Jean-Charles Beaumont. Bigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 12. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  31. ↑ Jean-Charles Beaumont. Hirugarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 16. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  32. ↑ 1 2 3 4 ismeretlen. Első lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 5. o.
  33. ↑ 1 2 3 4 Jean-Charles Beaumont. Zazpigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 31. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  34. ↑ 1 2 3 4 5 ismeretlen. Hetedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 24. o.
  35. ↑ 1 2 Jean-Charles Beaumont. Bederatzigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 39. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  36. ↑ 1 2 3 4 Jean-Charles Beaumont. Bostgarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 24. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  37. ↑ Jean-Charles Beaumont. Bigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 13. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  38. ↑ 1 2 3 ismeretlen. Ötödik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 18. o.
  39. ↑ ismeretlen. Tizenegyedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 34. o.
  40. ↑ ismeretlen. Tizenegyedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 34-35.
  41. ↑ ismeretlen. Tizenegyedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 35. o.
  42. ↑ ismeretlen. Ötödik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 18-19.
  43. ↑ ismeretlen. Tizenharmadik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 40. o.
  44. ↑ 1 2 ismeretlen. Harmadik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 11-12.
  45. ↑ 1 2 3 4 ismeretlen. Hatodik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 21. o.
  46. ↑ 1 2 3 ismeretlen. Első lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 5-6.
  47. ↑ ismeretlen. Első lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 5-6.
  48. ↑ 1 2 ismeretlen. Negyedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 16. o.
  49. ↑ 1 2 3 4 Jean-Charles Beaumont. Zortzigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 35. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  50. ↑ Jean-Charles Beaumont. Hirugarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 17. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  51. ↑ ismeretlen. Harmadik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 11. o.
  52. ↑ Jean-Charles Beaumont. Seigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - S. 27-28. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  53. ↑ ismeretlen. Bigarren ikasgaia // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 6. o.
  54. ↑ Jean-Charles Beaumont. Lehenengo ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 8. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  55. ↑ 1 2 Jean-Charles Beaumont. Bevezetés // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 8. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  56. ↑ ismeretlen. Negyedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 15. o.
  57. ↑ Jean-Charles Beaumont. Bigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 13. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  58. ↑ ismeretlen. Tizedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 31. o.
  59. ↑ ismeretlen. Hirugarren ikasgaia // Euskal eskuliburua . — ismeretlen: ismeretlen, 2008.
  60. ↑ Jean-Charles Beaumont. Bederatzigarren ikasgaia // Iniciación al euskara . - Spanyolország: Assimil, 1998. - P. 39. - ISBN 2-7005-0242-6 .
  61. ↑ 1 2 ismeretlen. Harmadik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 12. o.
  62. ↑ 1 2 Morfológia: ige / euskara exotica. egzotikus nyelvek . Letöltve: 2018. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 9..
  63. ↑ ismeretlen. Tizedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 31. o.
  64. ↑ 1 2 ismeretlen. Tizedik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - 32. o.
  65. ↑ 1 2 Etimológiai baszk szótár-francia-spanyol-angol . projektbabel.org . Letöltve: 2020. október 31. Az eredetiből archiválva : 2020. november 11.
  66. ↑ Joan Corominas. Diccionario crítico etimologico de la lengua castellana . - 2. kötet - Bern: Francke Verlag, 1954. - ISBN 978-84-249-1361-8 .
  67. ↑ 1 2 3 4 5 ismeretlen. Nyolcadik lecke // Euskal eskuliburua . - ismeretlen: ismeretlen, 2008. - S. 26-27.

Irodalom

  • Shishmarev VF esszék a spanyol nyelvek történetéről. — M.; L .: A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1941. - 340 p.
  • Bengtson JD Notes on Basque Comparative Phonology . Anyanyelv 8:21-39. 2003.
  • Bengtson JD A dén-kaukázusi fonológia néhány jellemzője (különös tekintettel a baszkra) . Cahiers de l'Institut de Linguistique de Louvain 30,4: 33-54. 2004.
  • Agirre, Eneko és mtsai. (1992): XUXEN: Kétszintű morfológián alapuló baszk helyesírás-ellenőrző/javító.
  • Gavel, Henri (1921): Elements de fonetique basque (= Revista Internacional de los Estudios Vascos = Revue Internationale des Etudes Basques 12, Paris. (Tanulmány a dialektusokról.)
  • Hualde, José Ignacio (1991): Baszk fonológia , Taylor és Francis, ISBN 978-0-415-05655-7.
  • Lakarra Andrinua, Joseba A.; Hualde, José Ignacio (szerk.) (2006): Studies in Basque and History linguistics in memory of RL Trask — RL Trasken oroitzapenetan ikerketak euskalaritzaz eta hizkuntzalaritza historikoaz , (= Anuario del Seminario international Jullingio de Filología de Uroquia: and philology Vol. 40, No. 1-2), San Sebastián .
  • Lakarra, J. & Ortiz de Urbina, J. (szerk.) (1992): Syntactic Theory and Basque Syntax , Gipuzkoako Foru Aldundia, Donostia-San Sebastian, ISBN 978-84-7907-094-6.
  • Orduña Aznar, Eduardo. 2005. Sobre algunos posibles numerales en textos ibéricos. Palaeohispanica 5:491-506. A Palaeohispanica folyóirat ezen ötödik kötete az Acta Palaeohispanica IX-ből, a paleohispánisztika kilencedik konferenciájának anyagából áll.
  • de Rijk, R. (1972): Studies in Basque Syntax: Relative clauses PhD Dissertation, MIT, Cambridge, Massachusetts, USA.
  • Uhlenbeck, CC (1909-1910): "Contribution à une phonétique comparative des dialectes basques", Revista Internacional de los Estudios Vascos = Revue Internationale des Etudes Basques 3 [3] pp. 465-503 4 [4] pp. 65-120.
  • Zuazo, Koldo (2008): Euskalkiak: euskararen dialektoak. Elkar. ISBN 978-84-9783-626-5.

A nyelv története

  • Agirrezabal, Lore. 2003. Erromintxela, euskal ijitoen hizkera. San Sebastian: Argia.
  • Azurmendi, Joxe: "Die Bedeutung der Sprache in Renaissance und Reformation und die Entstehung der baskischen Literatur im religiösen und politischen Konfliktgebiet zwischen Spanien und Frankreich" In: Wolfgang W. Moelleken ( Herausgeber ) ( Herausgeber schung , Peter Neausibebere ) Kontaktlinguistik, Bonn: Dümmler, 1997. ISBN 978-3537864192
  • Hualde, José Ignacio; Lakarra, Joseba A. & R. L. Trask ( szerk .) (1996) : Towards a History of the Basque Language, "Current Issues in Linguistic Theory" 131, John Benjamin Publishing Company, Amsterdam, ISBN 978-1-55619-585-3.
  • Michelena és Luis, 1990. Fonética historica vasca. Bilbao. ISBN 84-7907-016-1
  • Morvan, Michel 1996. Les origines linguistiques du basque. Bordeaux.
  • Lafon, René (1944): Le système du verbe basque au XVIe siècle, Delmas, Bordeaux.
  • Löpelmann, Martin (1968): Etymologisches Wörterbuch der baskischen Sprache. Dialekte von Labourd, Nieder-Navarra és La Soule. 2 bde. de Gruyter, Berlin (nem szabványos etimológiák; idioszinkratikus).
  • Orpustan, JB (1999): La langue basque au Moyen-Age. Baigorri, ISBN 2-909262-22-7.
  • Pagola, Rosa Miren. 1984. Euskalkiz Euskalki. Vitoria-Gasteiz: Eusko Jaurlaritzaren Argitalpe.
  • Rohlfs, Gerhard. 1980. Le Gascon: etudes de philologie pyrénéenne. Zeitschrift fur Romanische Philologie 85.
  • Trask, RL: A baszk története. New York/London: Routledge, 1996. ISBN 0-415-13116-2.
  • Trask, R.L. † ( szerkesztő: Max W. Wheeler ) (2008): Basque etimológiai szótár, Sussexi Egyetem (befejezetlen). Szintén "Néhány fontos baszk szó (és egy kis kultúra)" [27]
  • Zuazo, Koldo (2010) . El euskera y sus dialectos. Albertania. ISBN 978-84-9868-202-1.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Baszkföld témákban
"Baszkföld" portál