Kopt

kopt
önnév ϯⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛ̀ⲭⲏⲙⲓ
Országok Egyiptom , Szudán [1]
Régiók Észak-Afrika
hivatalos állapot A kopt egyház istentiszteleti nyelve : a 3. századtól napjainkig [2]
Szabályozó szervezet Koptológiai Intézet [d]
A hangszórók teljes száma több mint 1000 (körülbelül második nyelvként ) [3]
Állapot holt nyelv
kihalt
Osztályozás
Kategória afrikai nyelvek

afroázsiai nyelvek

egyiptomi nyelv Új egyiptomi nyelv Demotikus nyelv
Írás Kopt forgatókönyv
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 rendőr 328
ISO 639-1 —
ISO 639-2 zsaru
ISO 639-3 zsaru
WALS zsaru
A világ nyelveinek atlasza veszélyben nyolc
Etnológus zsaru
Nyelvi szféra 11-A
IETF zsaru
Glottolog kopt1239

A kopt nyelv  ( ϯⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛ̀ⲭⲏⲙⲓ dimedremenkami ) az egyiptomi koptok etnovallási csoportjának nyelve, az egyiptomi nyelv fejlődésének utolsó szakasza , mintegy kétezer évet ölel fel [7 ] . Saját kopt ábécéjét használja, amelyet a görög ábécé és a démotikus egyiptomi írásmód keveréke alapján hoztak létre [9] . A kopt és a démotikus egyiptomi nyelv nyelvtanilag szoros rokonságban áll a késő egyiptomi nyelvvel, amelyet hieroglifákkal írtak . Miután a 7. században az arabok meghódították Egyiptomot , a kopt írás fokozatosan kezdte elveszíteni jelentőségét, míg végül a hivatalos használatból teljesen felváltotta az arab . A XI-XII. századból. a nyelv kezd kihalni, helyét az arab veszi át . Eddig a kopt egyház használta, és kommunikációs nyelvként néhány kopt családban és Egyiptom távoli területein, ahol a kopt lakosság túlsúlya [10] [11] [11] [12] [13] . Ezenkívül néhány kopt szerzetes a kopt nyelvet használja egymás közötti kommunikációra [14] .

Számos eltérő kopt nyelvjárást azonosítottak, amelyek közül a legismertebbek a szahid, a bohair, az akhmim, a fajum, a likopol és az oxyrhynchus. A szahid nyelvjárást Asyut és Oxyrhynchus városai között terjesztették [15] , és i.sz. 325 és 800 között Egyiptom irodalmi nyelve volt. e. [16] A bohai dialektust a Nílus-deltában beszélték, és a 9. században emelkedett előtérbe, és a kopt egyház liturgikus nyelvévé vált [17] . Annak ellenére, hogy szoros rokonságban állnak egymással, a kopt nyelvjárások hangtani, morfológiájuk és szókincsük tekintetében különböznek egymástól.

A névről

A kopt nyelv önneve úgy néz ki, mint ϯ ⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛⲭⲏⲙⲓ ⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛⲭⲏⲙⲓ ⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛⲭⲏⲙⲓ ⲙⲉⲧⲣⲉⲙⲛⲭⲏⲙⲓ (/təmətɾəmənˈkʰeːmə/) a bohair -dialektusban és ⲧⲙⲛⲧⲣⲙⲛⲕⲏⲙⲉ (/t (ə) məntɾəmənˈKeːmə/) a szahida -dialektusban. A me(n)t- részecske előtag a mouti (ⲙⲟⲩϯ, "beszélni") igéből származik , és számos absztrakt főnevet alkot a kopt nyelvben (nem csak azokat, amelyek a "nyelvre" utalnak). A remənkʰēmi/rəmənkéme szó jelentése „egyiptomi”, szó szerint „egyiptomi ember”. Ez a szó a rem- (ⲣⲱⲙⲓ/ⲣⲱⲙⲉ, "férfi, személy"), a genitivus (ə)n- (ⲛ̀, analóg az angol nyelvével ) és az "Egypt" szó kombinációja, kʰēmi/kéme ( ⲭⲏⲙⲓ/ⲕⲏⲙⲉ; kemet ). Így az egész kifejezés szó szerint azt jelenti: „Egyiptom népének nyelve”, vagy egyszerűen „egyiptomi nyelv”.

A nyelv másik neve təməntkuptaion (ⲧⲙⲛⲧⲕⲩⲡⲧⲁⲓⲟⲛ), amely a kopt görög təməntaigupton (ⲧⲙⲛⲧⲛ℃pt nyelv). A logos ən aiguptios (ⲗⲟⲅⲟⲥ ⲛⲁⲓⲅⲩⲡⲧⲓⲟⲥ, "egyiptomi") kifejezést a szahidai dialektus is tanúsítja, de mind a logos , mind az aiguptios görög eredetű. A kopt ortodox egyház nyelvén a nyelvet hivatalosan tiaspi ənremənkʰēmi (ϯⲁⲥⲡⲓ ⲛⲣⲉⲙⲛⲭⲏⲙⲓ, "egyiptomi nyelv"), aszpi (ⲡ⓲) szó.

Nyelvföldrajz

A kopt liturgikus nyelvként használják a kopt ortodox és kopt katolikus egyházakban (az arabul együtt). A nyelvet csak Egyiptomban beszélik, és történelmileg nem volt nagy befolyása Egyiptom területén kívül, kivéve a Núbiában található kolostorokat. A kopt nyelvi hatása leginkább az egyiptomi arabban figyelhető meg , amelyet lexikai, morfológiai, szintaktikai és hangtani jellemzőkben kopt szubsztrátum jellemez [18] .

Kopt eredetű szavak más nyelveken

A kopt ⲡⲁⲡⲛⲟⲩⲧⲉ  - Papnute (az egyiptomi pꜣy-pꜣ-nṯr szóból ) - jelentése "Istenhez tartozó" vagy "Istentől való" [19] [20] [21] . Az arab nyelvre Babnouda néven került át  , amely szó a mai napig gyakori név az egyiptomi koptok körében. A görögben Παφνούτιος ( Paphnutius ) néven is átvették. Ez a név viszont görögről oroszra vándorolt, és Pafnuty névvé vált  - viselőjének példája a híres orosz matematikus , Pafnuty Chebisev .

Történelem

Az egyiptomi nyelv rendelkezik a nyelvek közül a leghosszabb dokumentált történettel, kezdve az ókori egyiptomi nyelvvel Kr.e. 3200 előtt. e. [22] és a középkori kopt utolsó fázisaival végződik . A „kopt” kifejezés az egyiptomi nyelv fejlődésének egy későbbi szakaszára utal (az Új Királyságban kezdték használni ). A későbbi egyiptomi nyelv volt a későbbi korszakok általános köznyelvi beszéde. Olyan analitikus jellemzőkkel különböztette meg, mint a határozott és határozatlan névelők, valamint az igék perifrasztikus ragozása. A kopt tehát utalás az egyiptomi nyelv fejlődésének utolsó szakaszára (a démotikus után) és egy új írásrendszerre, amelyet a görög ábécéből adaptáltak.

Az iszlám előtti időszak

A legkorábbi próbálkozások az egyiptomi szavak görög ábécé használatával történő írására az egyiptomi tulajdonnevek görög átírásai, amelyek többsége a ptolemaioszi korból származik . A tudósok ezt a fázist pre-koptnak nevezik. A késői időszakra a démotikus írástudók általában inkább fonetikus ortográfiát használtak, jelezve az egyiptomiak és a görögök közötti növekvő kulturális kapcsolatokat, még azelőtt, hogy Nagy Sándor meghódította Egyiptomot . Maga a kopt nyelv a démotikus egyiptomi nyelv alapján alakult ki az i.sz. 1-2. e., az 5. századig, az utóbbival együtt élve. Először démotikus és görög betűkkel rögzítették. Ezek alapján a 4. század elejére kopt betű alakult ki. A régi egyiptomi írásmódról az újonnan létrehozott kopt ábécére való áttérés részben az ókori egyiptomi vallás papi osztálya hagyományos szerepének hanyatlása miatt következett be , akik a legtöbb hétköznapi egyiptomitól eltérően írástudók és aktívak voltak a templomi scriptoriákban. Az ókopt nyelvet főleg nem keresztény szövegek képviselik, mint például az egyiptomi pogány imák, mágikus és asztrológiai papiruszok. Sokan közülük az eredeti hieratikus és demotikus megfelelők glosszáiként szolgáltak. Lehet, hogy a glosszák a nem egyiptomi nyelvet beszélőket célozták meg.

A késő római uralom alatt Diocletianus sok egyiptomi keresztényt üldözött, és arra kényszerítette a megtérőket, hogy az egyiptomi sivatagokba meneküljenek. Idővel ezeknek a közösségeknek a növekedése szükségessé tette, hogy a keresztény szövegeket egyiptomi nyelven írják, amelyek érthetőek és könnyebben hozzáférhetők az olvasók számára. A korai egyiptomi egyházatyák, mint például Nagy Antal , Nagy Pachomius , az egyiptomi Makariosz és az alexandriai Atanáz , akik egyébként általában görögül írtak, egyes egyiptomi szerzeteseknek szóló írásaikat egyiptomi nyelven írták. A kopt ábécével írt egyiptomi szövegek a 2. és 3. században terjedtek el. Csak Shenoute szerzetes alatt vált a kopt nyelv a Said dialektuson alapuló, teljesen szabványosított irodalmi nyelvvé. Az egyiptomi nyelv, mint anyanyelv, valamint a görög és a retorika ismerete lehetővé tette Shenoute számára, hogy a kopt nyelvet tartalmilag és stílusában olyan irodalmi magasságba emelje, mint az ókori Egyiptomban az egyiptomi nyelv.

Iszlám időszak

Írott nyelvként a kopt először a göröggel, majd a 7. századtól az arabul élt együtt - az arabok muszlim hódítása Egyiptomban az iszlám elterjedésével pontosan a 7. században következett be. A 8. század fordulóján Abdul-Malik ibn Marwan kalifa elrendelte, hogy az arab a koine görög és a kopt helyett az egyetlen hivatalos nyelv . A kopt irodalmi nyelv fokozatosan hanyatlott, és néhány száz éven belül Perselus Ibn al-Mukaffa egyiptomi püspök szükségesnek látta a Pátriárkák történetének arabul történő megírását. A templomtervben azonban a nyelv megtartotta pozícióját, sok hagiográfiai szöveg készült ebben az időszakban. A 10. századig a kopt maradt az őslakosok beszélt nyelve Egyiptom fővárosán kívül.

Írott nyelvként a kopt a feltételezések szerint a tizenharmadik század környékén teljesen átadta helyét az egyiptomi arabnak [23] , bár bizonyos, hogy beszélt nyelvként egészen a 17. századig [5] , sőt egyes helyeken még tovább is fennmaradt; A 20. század közepéig a kopt a Luxor melletti Negada , Asyut és Zenia (Bisolsel) kopt családok fő nyelve volt [24] [6] , talán néhány családban a nyelvet még őrzik.

A kopt rítusban az istentisztelet nyelve a kopt . Emellett a 20. század vége óta a kopt és egyiptomi aktivisták körében némi érdeklődés mutatkozott a kopt mint beszélt nyelv újjáélesztése iránt [25] [26] .

A 20. század második felében VI. Cirill alexandriai pápa mozgalmat kezdeményezett a kopt nyelv újjáélesztésére. Számos nyelvtani munka jelent meg, köztük a korábban elérhetőnél teljesebb szótár. Az egyiptológia területén tett tudományos felfedezések és a Koptkutatási Intézet megnyitása is hozzájárult a nyelv újjáéledéséhez. A nyelv újjáélesztésére irányuló erőfeszítések az egyházon belül és kívül is folytatódnak, és felkeltették a koptok és a nyelvészek érdeklődését Egyiptomban és azon kívül is.

A közelmúltban új javaslatok születtek a kopt nyelv újjáélesztésére [27] .

Dialektusok

A kopt nyelvnek legfeljebb kilenc dialektusa van, amelyek közül öt számít főbbnek (félkövérrel kiemelve). A dialektusokat két csoportra osztják:

Alsó-Egyiptom dialektusai (északi)

Felső-Egyiptom dialektusai (déli)

Nyelvi jellemzők

Fonológia

Vokalizmus

A kopt nyelv alábbi ütős vokalizmusát szokás kiemelni ( Loprieno 1997):

Mászik Sor
Elülső Közepes Hátulsó
nem labializált labializált
Felső én uː
Közepes e , eː o , oː
Alsó a

Hangsúlytalan énekhang:

Mászik Sor
Elülső Közepes Hátulsó
nem labializált labializált
Felső én
Közepes ə
Alsó a

Nem minden kutató lát ekkora különbséget a hangsúlyos és a hangsúlytalan vokalizmus között, de abban mindenki egyetért, hogy a kopt fonetikában volt egy varrat (az úgynevezett Vokalstrich ). A mássalhangzót megelőző schwa-t vízszintes vonal jelezte a megfelelő mássalhangzó betű felett. W. Worrell nyomán egyes tudósok úgy vélik, hogy a kopt nyelvben a mássalhangzók alkothatnak szótagot , de ez valószínűleg vokális felhanggal fejeződött ki. Ez a felhang volt a varrás: ezt bizonyítják a grafika szabálytalanságai és a vízszintes vonal E-re cserélése.

Mássalhangzóság

Nehéz megállapítani a mássalhangzók pontos számát a kopt nyelvben, mivel a grafémák sokszor többféle értelmezése lehetséges . Például nehéz megállapítani a stop / g /, / d / és a frikatív / z / fonémikus állapotát: az egyiptomi eredetű szavakban a Γ és Τ, Ζ és Σ grafémák szabadon változnak, kivéve, ha a [ n ], míg a ezek agörögben

A következő mássalhangzórendszert állítják vissza kopt nyelven:

jelek Bilabiális Labiodentális Alveoláris Postalveoláris Palatális Veláris Glottal
robbanó p t , ( d ) c , ( ɟ ) k , ( ɡ ) ʔ
orr m n
Remegő r
frikatívák β f s , ( z ) ʃ x * h
Approximants w j
Oldal l

Az / x / fonéma hiányzik a Said dialektusban, a bohair ábécében van rá külön betű.

Az egyik fő nehézséget a zárójelek fonemikus állapota jelenti. Ezenkívül a Bohair szövegek az ókori egyiptomi fonetika egy sajátosságát tükrözik: a magánhangzók, a szonoránsok és a [ β ] előtti zárójeleket aspirálják . Ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra a [ t ], [ c ] és [ k ], amelyek az ókori egyiptomi / d /, / ɟ /, / g / és / q / fonémákból származtak, ennek eredményeként. ezeknek a mássalhangzóknak a mozgása előre a képződés helyén . Ebből egyes munkák ( Loprieno 1997) arra a következtetésre jutnak, hogy a kopt nyelvben hirtelen ejtésűnek ejtették őket , ahogyan az ókori egyiptomi nyelvben is történt ezzel az állásponttal.

A hatás  hatalom.

Szókincs

A görög elem nagyon jelentős a szókincsben.

Tipológiai jellemzők

Nyelvtani jelentések kifejezésének típusa

A kopt nyelv a szintetikus nyelvről (amely a legnagyobb mértékben az ókori egyiptomi volt - az ókorban) az analitikus nyelvre való átmenet eredménye . Például beszélhetünk a melléknevek elvesztéséről a beszéd részeként, valamint az ige nem véges formáinak erős konvergenciájáról a nevekkel .

Ugyanakkor a koptban is vannak olyan jellemzők, amelyek a szintetikus nyelvekre jellemzőek, mint például a meglehetősen gazdag verbális ragozás .

A morfémák közötti határ természete

A kopt inflexiós nyelvnek nevezhető . Meglehetősen sok érték van kumulatívan kifejezve, például a nem , a szám és a határozottság , a birtoklás, a szám és a határozottság, az ún. " ragozási tő " és tagadás stb.:

Ϣⲁⲣⲉ Ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲥⲱⲧⲉⲙ
HAB-Peter hallod
"Péter (most és akkor) hall"
ⲙⲉⲣⲉ Ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲥⲱⲧⲉⲙ
NEG.HAB-Peter hallja
"Péter (most és akkor) nem hall"
Szerepkódolás

A kopt nyelvben a kis- és nagybetűket nem fejezik ki morfológiailag . Ha azonban a mondat alanya (közvetlen tárggyal és anélkül is) név, akkor a szóbeli ragozható toldalékok hozzáadódnak :

Ⲁⲡⲣⲱⲙⲉ ⲥⲱⲧⲉⲙ
PFV-MASC-man hall
"Az ember hallotta"

Közvetlen objektum beépíthető :

A
FOC=IPFV-3M-kidobás a Belzebubnál
„Belzebub erejével űzi ki a démonokat” ( Lk  11:15 )

Ha a közvetlen tárgy utaló (van szócikk , tulajdonnév , birtokosa), és az ige törzse imperfektív , akkor az ən elöljárószóval jelöljük , ami kifejezi a ragozást (Stern-Ernstedt szabály) :

Ⲛⲉϥⲛⲟⲩϫⲉ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲟⲩⲇⲁⲓⲙⲱⲛⲓⲟⲛ
PST-IPFV-3M-dobja ki az ACC INDEF-bes
„Démmont űzte ki” ( Lk  11:14 )

Az alapvető szórend megváltoztatásakor , ha az alany egy név az ige után, egy speciális ⲛ ϫⲓ rész jelenik meg az ige és az ige között :

Ⲁϥⲃⲱϣⲉⲃ ⲛϫⲓ Ⲡⲁⲛⲉⲩ
PFV-3M-answer NOM Paneu
– És Paneu válaszolt.

Így a kopt nyelv vádaskodónak tekinthető.

Alap szórend

A kopt nyelv alapvető szórendje az SVO, amelyet a VSO is használ.

Jelölés főnévi kifejezésben és állítmányban

A kopt főnévi kifejezésben a függőségi jelölés a következő:

Ⲡϣⲉⲣⲉ ⲉⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ
MASC-Son POSS-MASC-Isten
"Isten fia"

A predikációban a jelölés lehet függő vagy kettős:

Ⲁⲡⲣⲱⲙⲉ ⲥⲱⲧⲉⲙ
PFV-MASC-man hall
"hallotta az ember"
Ⲁϥⲥⲱⲧⲉⲙ ⲛϫⲓ ⲡⲣⲱⲙⲉ
PFV-3M-hear NOM MASC-man
"hallotta az ember"

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Az ókori Núbia és nyelvei , < http://www.ancientsudan.org/writing_03_old_nubian_&_arabic.htm > Archivált 2009. január 5-én a Wayback Machine -nél 
  2. ↑ P. Allen, James. Kopt: A Grammar of It Six Major Dialects . - Penn State Press, 2020. - P. 1. - "A [kopt] még ma is használatos a kopt (egyiptomi keresztény) egyház rituáléiban." — ISBN 9789042918108 . Archiválva : 2021. május 27. a Wayback Machine -nél
  3. ↑ Kopt nyelv: egy ősi nyelv, amely korunkban is él - Nyelvek enciklopédiája  (orosz)  ? . Letöltve: 2021. október 13. Az eredetiből archiválva : 2021. május 9..
  4. ↑ Richter, Tonio Sebastian. Görög, kopt és a „hidzsra nyelve”: a kopt nyelv felemelkedése és hanyatlása a késő antik és középkori Egyiptomban // Hellenism to Islam: Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East.. - Cambridge University Press, 2009. - P. 404. - "A tizenharmadik, sőt a tizennegyedik századig felső-egyiptomi dialektusban komponált kopt szövegek leghosszabb életű műfajai a kolofonok, a feliratok és a graffitik."
  5. ↑ 1 2 P. Allen, James. Kopt: A Grammar of It Six Major Dialects . - Penn State Press, 2020. - P. 1. - "A kopt az egyiptomi nyelv utolsó szakaszának elnevezése, amelyet az i.sz. harmadik századtól beszélnek és írnak, egészen a tizenhetedik századig." Archiválva : 2021. május 27. a Wayback Machine -nél
  6. ↑ 1 2 A nyelv Felső-Egyiptomban már a 19. században fennmaradhatott elszigetelt zsebekben, James Edward Cybell szerint: Mikor halt ki a kopt nyelv? in Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde , 39 (1901), 87. o. Pi-Solsel faluban (Az-Zaynia vagy El-Zenya Luxortól északra ) már az 1930-as években feljegyeztek passzív beszélő embereket, és , mivel a jelentések szerint a hagyományos kopt nyomai más helyeken is léteznek, mint például Abydos és Dendera , lásd: Werner Weizichl, Pi-Solsel, ein Dorf mit koptischer Überlieferung Archiválva 2021. július 1-én a Wayback Machine -nél: Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Institutro, Abteilung Kaitro. , (MDAIK) 6. kötet, 1936, 169-175. (Németország).
  7. ↑ Layton, Benjamin. Kopt 20 leckében: Bevezetés a szahida kopt nyelvbe gyakorlatokkal és szókincsekkel . - Peeters Publishers, 2007. - P. 1. - "Ez [kopt] az ókori egyiptomiak közvetlen leszármazottja...". Archiválva : 2021. május 27. a Wayback Machine -nél
  8. ↑ Richter, Tonio Sebastian. Görög, kopt és a „hidzsra nyelve”: a kopt nyelv felemelkedése és hanyatlása a késő antik és középkori Egyiptomban // Hellenism to Islam: Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East.. - Cambridge University Press, 2009. — P. 404. — „Minden általunk ismertből azt kell feltételezni, hogy a kopt írásos bizonyítékai mögött meghúzódó beszélt nyelvet első nyelvként sajátították el, ami anyanyelvként a nem hellenizálódott, vagy nem arabizálódott egyiptomi családokban történt. aligha, ha egyáltalán, mint második nyelv."
  9. ↑ Layton, Benjamin. Kopt 20 leckében: Bevezetés a szahida kopt nyelvbe gyakorlatokkal és szókincsekkel. - Peeters Publishers, 2007. - 1. o. - "A kopt ábécé a huszonnégy lekerekített görög betű (tehát ⲉ ⲥ ⲱ), amelyhez hozzáadódik még hat további egyiptomi (démotikus írás) betű: ϣ ϥ ϩ ϫ ϭ ϯ."
  10. ↑ Kopt nyelv // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  11. ↑ 1 2 kopt nyelvű család (a link nem elérhető) . Letöltve: 2016. március 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. 
  12. ↑ AZ Ókori EGYIPTOMI ÉS KOPTI NYELVEK TÖRTÉNETE ÉS IRODALMA . Hozzáférés időpontja: 2016. március 9. Az eredetiből archiválva : 2016. december 21.
  13. ↑ A csend hangjai
  14. ↑ Újra feltámad a kopt nyelv? . Letöltve: 2016. március 10. Az eredetiből archiválva : 2016. március 10.
  15. ↑ Blasco Torres, Ana Isabel. Idegen hangok ábrázolása: Egyiptomi antroponimák görög átiratai Kr.e. 800-tól i.sz. 800-ig . - Salamancai Egyetem, 2017. - P. 613. - "...négy fő dialektust beszéltek a görög-római Egyiptomban: bohairic a deltában, fayumic a Fayumban, szahid nyelv körülbelül Oxyrhynchus és Lykopolis között, valamint akhmimic Panopolis és Elephantine között .". Archiválva : 2021. május 16. a Wayback Machine -nél
  16. ↑ Layton, Benjamin. Kopt 20 leckében: Bevezetés a szahida kopt nyelvbe gyakorlatokkal és szókincsekkel . - Peeters Publishers, 2007. - P. 1. - "A kopt számos dialektust tartalmazott, amelyek közül a szahid nyelvnek (talán Shmoun-Hermopolis-AI Ashmuneinben) volt a legnagyobb irodalmi jelentősége és a legszélesebb körben használt a Nílus völgyében. Szinte az összes bennszülött kopt irodalom szahid nyelven készült, i.sz. 325 és 800 között. Archiválva : 2021. május 27. a Wayback Machine -nél
  17. ↑ P. Allen, James. Kopt: A Grammar of It Six Major Dialects . - Penn State Press, 2020. - P. 1. - "A bohair, egy északi dialektus, először az i.sz. IV. században tanúsított, de elsősorban a 9. századból és későbbiekből származó szövegek képviselik; ez a modern kopt egyház nyelvjárása is." Archiválva : 2021. május 18. a Wayback Machine -nél
  18. ↑ Kopt nyelvtörténet (hivatkozás nem érhető el) . www.axistranslations.com . Letöltve: 2020. május 24. Az eredetiből archiválva : 2016. március 27. 
  19. ↑ fizetés, pA(n)y . Rozetta projekt . Letöltve: 2017. október 9. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10..
  20. ↑ nTr . Rozetta projekt . Letöltve: 2017. október 9. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10..
  21. ↑ ⲗⲁϩⲙϥ [lahmf , ⲗⲁϩⲙⲉϥ [lahmef]] . Kopt szótár online . Georgetown Egyetem . Letöltve: 2017. október 9. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10..
  22. ↑ Allen, James P. Közép-egyiptomi: Bevezetés a hieroglifák nyelvébe és kultúrájába . — 2. - Cambridge University Press, 2010. - P. 1–2. - ISBN 978-1-139-48635-4 . Archiválva : 2021. április 14. a Wayback Machine -nél
  23. ↑ Átmenet a koptról az arabra . Letöltve: 2021. július 27. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 2.
  24. ↑ W. H. Worrell. A kopt nyelv népszerű hagyományai // The American Journal of Semitic Languages ​​and Literature. – 1937.
  25. ↑ Ⲥⲁϫⲓ ⲛⲉⲙⲁⲛ . kame.danacbe.com. Hozzáférés időpontja: 2020. január 15.
  26. ↑ "Archivált másolat" . Archiválva az eredetiből, ekkor: 2021-07-11 . Letöltve: 2021-07-27 . Elavult használt paraméter |deadlink=( súgó )
  27. ↑ PROGRAM A KOPT NYELV KORSZERŰSÍTÉSÉÉRT ÉS FELÉLESZTÉSÉÉRT  . DIOSCORUS BOLES A KOPTI NACIONALIZMUSRÓL (2016. március 8.). Letöltve: 2021. július 27. Az eredetiből archiválva : 2021. július 10.

Irodalom

Általános munkák

  • Elanskaya A.I. kopt nyelv. — M. : Nauka (GRVL), 1964. — 125 p. - ( Ázsia és Afrika népeinek nyelvei ).
  • Elanskaya A. I. A kopt nyelv nyelvtana. Mondott dialektus. - Szentpétervár. : Nestor-History, 2010. - 528 p.
  • Elanskaya A. I. A kopt nyelv // Ázsia és Afrika nyelvei . IV T.: Afroázsiai nyelvek. Könyv. 2: Kusita nyelvek. líbiai-guancse nyelvek. egyiptomi nyelv. csádi nyelvek. M. 1991. - 399 p., ill.
  • Ernshtedt P. V. Tanulmányok a kopt nyelv grammatikájából. M., 1986.
  • Emmel, István. 1992. "Nyelvek (kopt)". In The Anchor Bible Dictionary , szerkesztette David Noel Freedman. Vol. 4/6 köt. New York: Doubleday. 180-188.
  • Gessman, A. M. The Birth of the Coptic Script  (meghatározatlan)  // University of South Florida Language Quarterly 14. - 1976. - Vol. 2-3 .
  • Gignac, Francis Thomas. 1991. "régi kopt". A kopt enciklopédiában , szerkesztette Aziz Suryal Atiya. Vol. 8/8 köt. New York és Toronto: Macmillian Publishing Company és Collier Macmillian Canada. 169-188.
  • Kasser, Radolph . 1991. Nyelvjárások. A kopt enciklopédiában , szerkesztette Aziz Suryal Atiya . Vol. 8/8 köt. New York és Toronto: Macmillian Publishing Company és Collier Macmillian Canada. 87-96.
  • Wolfgang Kosack Lehrbuch des Koptischen.Teil I: Koptische Grammatik.Teil II: Koptische Lesestücke, Graz 1974.
  • Loprieno, Antonio. 1995. Ancient Egyptian: A Linguistic Introduction . Cambridge: Cambridge University Press.
  • Polotsky, Hans Jacob . 1971. kopt. A Carleton Taylor Hodge által szerkesztett Afroasiatic: A Surveyben. (Jana Linguarum: Series Practica; 163). 's Gravenhage és Párizs: Mouton. 67-79.

Nyelvtan

  • W. Westendorf, W. Thiel. A kopt nyelv nyelvtana. Mondott nyelvjárás: nyelvtan. Olvasó. Szótár (tudományos szerk., összeállítás, a szótár összeállítása, német és kopt nyelvről fordítás, a szerző további megjegyzései, elő- és utószó: A. S. Chetverukhin), Szentpétervár, 2007
  • Chaine, Marius . 1933. Éléments de grammaire dialectale copte: bohairique, sahidique, achmimique, fayoumique . Párizs: Paul Geuthner.
  • Eberle, Andrea és Regine Schulz. 2004. Koptisch - Ein Leitfaden durch das Saidische . LINCOM A világ nyelvei/Anyagok 07. München: LINCOM Europa.
  • Lambdin, Thomas Oden . 1983. Bevezetés a szahidai kopt nyelvbe . Macon: Mercer University Press.
  • Layton, Bentley. 2000. Kopt nyelvtan (szahidai nyelvjárás): chrestomathyval és szójegyzékkel . (Porta linguarum orientalium; NS, 20). Wiesbaden: Harrassowitz.
  • Mallon, Alexis. 1956. Grammaire copte: bibliographie, chrestomathie et vocabulaire . 4. kiadás. Beyrouth.
  • Mattar, Nabil. 1990. A Study in Bohairic Coptic . Pasadena: Hope Publishing House.
  • Polotsky, Hans Jacob. 1987. Grundlagen des koptischen Satzbaus . American Studies in Papyrology 28. Decatur, Ga.: Scholars Press.
  • Plumley, J. Martin. 1948. Bevezető kopt nyelvtan (sahidai nyelvjárás) . London: Otthon és van Thal.
  • Shisha-Halevy, Ariel. 1988. Kopt grammatikai chrestomathy: kurzus akadémiai és magántanulmányokhoz . Orientalia lovaniensia analecta 30. Leuven: Peeters.
  • Shisha-Halevy, Ariel. 1986. Kopt nyelvtani kategóriák: Strukturális tanulmányok a Shenoutean Sahidic szintaxisában . Analecta Orientalia 53. Roma: Pontificium Institutum Biblicum. ISBN 88-7653-255-2 .
  • Shisha-Halevy, Ariel. 2007. Kopt szintaxis témakörök: Strukturális tanulmányok a bohairi dialektusban . Orientalia Lovaniensia Analecta 160. Leuven-Paris-Dudley, MA: Peeters. ISBN 978-90-429-1875-7 .
  • Till, Walter C. 1994. Koptische Dialektgrammatik . Berlin: Walter De Gruyter.
  • Vergote, Joseph . 1973-1983. Grammaire másolat . Leuven: Peeters.
  • Younan, Sameh. 2005. Szóval kopt akarsz tanulni? Útmutató a bohair nyelvtanhoz . Sydney: St. Mary, St. Bakhomious és St. Shenouda kopt ortodox templom.
  • Henry Tattam, Az egyiptomi nyelv összefoglaló nyelvtana a kopt, szahid és basmur dialektusban (London 1863)

Fonológia

  • Depuydt, Leo. 1993. "A kopt hangokról". Orientalia 62 (új sorozat): 338-375.
  • Loprieno, Antonio. 1997. Egyiptomi és kopt fonológia. In Phonologies of Asia and Africa (beleértve a Kaukázust) , szerkesztette Alan S. Kaye. Vol. 1/2 köt. Winona-tó: Eisenbrauns. 431-460.
  • Peust, Carsten. 1999. Egyiptomi fonológia: Bevezetés egy holt nyelv fonológiájába . (Monographien zur agyptischen Sprache; 2). Göttingen: Peust & Gutschmidt.

Morfológia

  • Malysev, S.V. Aspektus a kopt nyelvben // Acta Linguistica Petropolitana: Proceedings of the Institute for Linguistic Research. - Szentpétervár. , 2012. - VIII, 2. rész: Tanulmányok a nyelvtan elméletéből, 2. évf. 6: Aspektuális rendszerek és kategóriák tipológiája. - S. 534-565.

Szótárak

  • Cerny, Jaroslav. 1976. Kopt etimológiai szótár . Cambridge és New York: Cambridge University Press.
  • Crum, Walter Ewing . 1939.Kopt szótár. Oxford: Clarendon Press.
  • Wolfgang Kosack : Koptisches Handlexikon des Bohairischen. Koptish-Deutsch-Arabisch. Verlag Christoph Brunner, Bázel 2013, ISBN 978-3-9524018-9-7 .
  • Westendorf, Wolfhart. 1965/1977. Koptisches Handwörterbuch . Heidelberg: Carl Winter.
  • Vycichl, Werner. 1983. Dictionnaire etymologique de la langue copte . Leuven: Editions Peeters.
  • Westendorf, Wolfhart. 1965/1977. Koptisches Handwörterbuch . Heidelberg: Carl Winter.

Bibliográfiák

  • Kammerer, Winifred (összeállító), A Coptic Bibliography , Ann Arbor: University of Michigan Press, 1950. (Reprint New York: Kraus Reprint Co., 1969)
  • Wolfgang Kosack : Der koptische Heiligenkalender. Deutsch - Koptisch - Arabisch nach den besten Quellen neu bearbeitet und vollständig herausgegeben mit Index Sanctorum koptischer Heiliger, Index der Namen auf Koptisch, Koptische Patriarchenliste, Geografische Liste . Christoph Brunner, Berlin 2012, ISBN 978-3-9524018-4-2 .
  • Wolfgang Kosack : Schenute von Atripe De judicio finale. Papyruskodex 63000.IV im Museo Egizio di Torino. Einleitung, Textbearbeitung und Übersetzung herausgegeben von Wolfgang Kosack. Christoph Brunner, Berlin 2013, ISBN 978-3-9524018-5-9 .
  • Westendorf, Wolfhart. 1965/1977. Koptisches Handwörterbuch . Heidelberg: Carl Winter.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 afroázsiai nyelvek