Baskír írás ( bask. bashkort yҙyuy ) – a baskír nyelv írása . Fennállása során többször változtatta grafikai alapját. Jelenleg a baskír írás cirill betűkkel működik .
A baskír írás történetének 4 szakasza van:
A 19. század közepéig a baskírok írott nyelve az ótörök írott és irodalmi nyelv (türk) és helyi változata, az urál-volgai türk volt . A baskír irodalom számos művét írták török nyelven - baskír shezhere , „Batyrsha levél II. Katalin királynőhöz”, Salavat Julajev felhívásai és parancsai, A. Kargaly, T. Yalsygulov , H. Salikhov 19. századi költők művei, G. Sokoroy , Akmulla , M. Umetbaeva és mások Az arab ábécét használták a török nyelv írásához. Számos 19. századi szerző török nyelvű irodalmi művében a beszélt baskír nyelv sajátosságai széles körben elterjedtek [1] [2] .
A 19. század közepére nyúlnak vissza az első próbálkozások a baskír nemzeti írásmód megalkotására, amely képes a nyelv fonetikai sajátosságait közvetíteni. Így 1869-ben Mirsalih Bekchurin kiadta az első baskír nyelvtant „Az arab, perzsa és tatár nyelvek tanulmányozásának kezdeti útmutatója buharai, baskírok, kirgizek és turkesztáni nyelvjárásokkal” című könyvében. Ebben a könyvben a baskír nyelv déli dialektusában, arab grafikák alapján publikálta a „Batyr batsha əkiəte” [3] című mesét .
Az 1860-as években Nikolai Ilminsky misszionárius-oktató „Bevezető olvasmány a török-tatár nyelv kurzusához” című munkájában a cirill ábécé használatát javasolta a baskír nyelv írásához. E munka alapján a 19. század végén – a 20. század elején számos baskír alaprajz látott napvilágot [4] . Az első ilyen alaprajzokat V. V. Katarinsky adta ki Orenburgban 1892-ben (újranyomtatva 1898-ban és 1906-ban). Ennek a kiadásnak az ábécéje tartalmazta az akkori orosz ábécé összes betűjét (kivéve ё, й, ѳ, ѵ ), valamint további ä, г̇, ҥ, ö, ӳ jeleket . Az A. G. Bessonov által 1907-ben Kazanyban kiadott „Primer a baskírok számára” -ben az akkori orosz ábécé összes betűje (kivéve ё, y ), valamint további jelek ä, g̣, ḍ, ҥ, ö, ṣ, ӱ . Egy másik alaprajzot a 19-20. század fordulóján készített N. F. Katanov - ebben a sajátos baskír hangok megjelenítésére a szerző a diakritikus umlautot használta (ӓ - /ә/, ӧ - /ө/, ӟ - /ҙ/ , k̈ - /ҡ/, ӱ - /ү/ stb.). Ez a primer kéziratban maradt, és nem publikálták [3] . 1912-ben M. A. Kulaev kiadta a „Névkönyv alapjai és a baskírok ábécéje” című könyvet (1919-ben újra kiadták), ahol a cirill ábécét is használták. A baskír nyelv sajátos hangjainak megjelenítésére a szerző saját találmánya egyedi betűit használta [5] [6] . Mindezeket az ábécéket azonban nem használják széles körben [7] .
1921 júliusában a Szovjetek II. összbaskír kongresszusa úgy határozott, hogy intézkedéseket tesz a baskír nyelv írott nyelvének létrehozására, mint a Baskír Tanácsköztársaság államnyelvére . 1922 decemberében a Baskír ASSR Oktatási Népbiztosságának Akadémiai Központjában bizottságot hoztak létre az ábécé és a helyesírás fejlesztésére. A bizottságot Saifi Ufaly vezette , tagjai G. Shonasi, S. Ramiev és mások is voltak. Az új írás alapjául a G. Ibragimov által 1911-ben javasolt arab grafikai tatár "középábécét" vették. A bizottság ezt az ábécét a baskír fonetika igényeihez igazította: kizárták a csak arab kölcsönzéseknél használt betűket, és javították a magánhangzók helyesírását. A szó elejére a magánhangzókat hamzával (ﺀ) írták a tetejére. Az elülső és a hátsó magánhangzók írásban nem különböztek egymástól (például a و /у/ és /ү/ egyaránt jelöli; ۇ - /о/ és /ө/ stb.), de szemantikai okokból a betűk elhelyezhetőek a a keménység egy függőleges vonal (ٸٖول - st ( ő ), ٸول - үл ( die )) [7] .
Az ábécé a következő betűket tartalmazta: ي ھ ۋ و ن م ل ڴ گ ق ف ﻉ ش س ژ ز ر ﺫ د ﺡ ﺝ ث ﺕ پ و ن م ل و ن م ل ڴ گ ق ف ﻉ ش س ژ ز ر ﺫ د ﺡ ﺝ ث ﺕ پ و ن م پ ب ن م پ ب ن م پ ب wel 1923 decembere és 1924 januárja között ezt az ábécét hivatalosan is jóváhagyták. 1924 márciusában kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta a szó eleji /s/ és /e/ hangok írásmódja tekintetében. Az arab alapú ábécé 1930-ig működött [7] [5] .
Az arab ábécé átvételével párhuzamosan a latin ábécé mozgalma is kibontakozott . Először 1924 júniusában vetették fel a baskír írás romanizálásának kérdését az Akadémiai Központban, és már októberben elkészült az első vázlat [7] (kicsit korábban, júliusban a tatár szakemberek egyetlen tatár- Baskír romanizált ábécé [8] ). Ezt a projektet mások követték. A hangok következő elnevezését javasolták: /h/ - h, /х/ - ħ, /ы/ - ȗ, ә, /ң/ - n̑, /ш/ - ŝ, /ҫ/ - t', /ы/ - î, /zh/ - ĵ, /w/ - ŭ, /җ/ - ĝ, j [5] .
1927 júniusában az Új török ábécé szövetségi bizottsága egyetlen ábécét hagyott jóvá a Szovjetunió török népei számára - yanalif . Ennek alapján a baskír latin ábécét ismét felülvizsgálták. 1930. július 6-án a Baskír ASSR Központi Végrehajtó Bizottsága hivatalosan jóváhagyta ezt az ábécét; ugyanebben az évben megjelentek az erre épülő helyesírási szabályok. Később kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta – 1933 májusában, a Baskír Nyelv- és Irodalomkutató Intézet konferenciáján törölték a Ç ç betűt , 1938-ban pedig a ьj digráfot . 1939. március 3-án jelentek meg a baskír nyelv új helyesírási szabályai latin ábécében, de akkor már felmerült a baskír betű cirillre fordítása [7] .
Az 1938-1939-es reform után a baskír latin ábécé így nézett ki [7] :
A a | Bʙ | c c | D d | đ | e e | Əə | F f | G g | Ƣ ƣ | H h | én i |
Jj | Kk | Lʟ | M m | N n | Ꞑꞑ | Ó o | Ɵɵ | Pp | Q q | R r | S s |
Ş ş | T t | u u | Vv | X x | Y y | Z Z | Z Z | b b | ' |
1938 augusztusában a Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártja Baskír Regionális Bizottságának irodája felvetette a cirill ábécére való átállás kérdését . Megkezdődött egy új írásrendszer kialakítása. A legnagyobb vitát az /yy/, /ye/ hangösszetételek helyesírása váltotta ki; /ya/, /ya/; / yo / / ё / - javasolt e , i és ё betűkkel jelölni őket. Ezt a javaslatot végül elutasították. A vitát a baskír nyelv sajátos hangjainak megjelenítése is okozta. A következő javaslatok születtek [7] [5] :
Végső változat |
Alternatívák _ |
---|---|
а | e, ӓ, ā |
u | ӳ, uy, ӱ, ӯ |
h | һь, хъ, хх, х, хх |
ҙ | dz, d́, d, q, ӟ, dъ |
ҫ | s̈, s, ԑ, c, ś, ts |
ө | ӧ, oi, ő, ō, ǫ |
n | ng, нъ, ң, н́, н̄, ҥ |
ғ | r, v, gg, ѓ |
ҡ | ky, k, kk, k̄ |
1939. november 23-án a Baskír ASSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége jóváhagyta az új ábécét , és 1940-ben használatba vették. 1950-ben a Baskír Nyelv-, Irodalom- és Történeti Kutatóintézet javaslatára bekerült az ábécébe a Ё ё betű , amely modern megjelenést kapott [7] . 1981-ben a baskír nyelv új helyesírási szabályait vezették be, amelyek nem befolyásolták az ábécé összetételét, de észrevehető változást hozott a betűk használatában - ha korábban a Yu yu betű a baskír anyanyelvű szavakban a /yu/ kombinációkat jelölte. és /yu/, majd új szabályok elfogadásával - csak a /yu/. Az /yү/ hangkombinációt az yү [9] betűk kezdték továbbítani .
A modern baskír ábécé így néz ki [10] :
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|
A a (a) | [ɑ], [ä] | B b (legyen) | [b], [b] | In (ve) | [w~ɥ], [v] [comm. egy] |
G g (ge) | [ɟ], [g] [comm. egy] | Ғ ғ (ғы) | [ɣ] | D d (de) | [d] |
Ҙ ҙ (ҙе) | [ð] | E e (e) | [jɘ] [comm. 2] , [ɘ], [je], [e] [comm. egy] |
yo yo (yo) | [jo] [comm. egy] |
W w (zhe) | [ʒ], [ʐ] [comm. egy] | Z z (ze) | [z] | És és (és) | [én] |
Y y (ҡyҫҡа és) | [j] | to k (ka) | [c], [k] [komm. egy] | Ҡ ҡ (ҡы) | [q] |
L l (el) | [ɫ], [l] | M m (uh) | [m] | N n (en) | [n] |
Ң ң (en) | [ŋ] | Ó ó (ó) | [ʊ̞], [o] [comm. egy] | Ө ө (ө) | [ø] |
P p (pe) | [p] | R p (er) | [r] | S s (es) | [s] |
Ҫ ҫ (ҫе) | [θ] | T t (te) | [t] | U u (u) | [u] |
I I ( I ) | [y] | F f (ef) | [f] [comm. 3] | X x (ha) | [χ] |
Һ һ (һы) | [h] | C c (ce) | [ʦ] [comm. egy] | h h (che) | [ʧ] [comm. egy] |
Sh sh (sha) | [ʃ], [ʂ] [comm. egy] | te te ( u ) | [ɕ] [comm. egy] | Ъ ъ (ҡalyn aiyryu bildaһe) |
[ʲ], [ʔ] [comm. négy] |
s s (s) | [ɯ] | b b (nәҙek aiyryu bildaһe) |
[ʲ], [ʔ] [comm. négy] | úúú (úú) | [e] |
Ә ә (ә) | [æ] | Yu yu (yu) | [ju] | én vagyok (igen) | [ja] |
cirill (1940 óta) |
latin (1930-1940) |
latin (1924, tervezet) [11] |
Kulaev ábécéje |
Arab írás |
---|---|---|---|---|
A a | A a | A a | A a | ا |
B b | Bʙ | Bb | B b | ب |
be | Vv | Vv | - | 4 |
G g | G g | G g | G g | گ |
Ғ ғ | Ƣ ƣ | Ĝ ĝ | ع | |
D d | D d | D d | D d | د |
Ҙ ҙ | Đ đ | Dh dh | ذ | |
Neki | e e | - | b b, | ئ |
Neki | - | - | - | - |
F | Z Z | Z Z | F | ژ |
- | Ç ç (1933-ig) | Jj | - | ج |
W h | Z Z | Z Z | W h | ز |
Ésés | én i | én i | Ésés | ي |
th | Jj | - | Ј ј | ى |
K to | Kk | Kk | K to | ک |
Ҡ ҡ | Q q | Q q | Һ һ | ق |
L l | l l | l l | L l | ل |
Mm | M m | M m | Mm | م |
N n | N n | N n | N n | ن |
Ң ң | Ꞑꞑ | Ꞑꞑ | Ҥ ҥ | ڴ |
Ó, oh | Ó o | Ó o | ɷ | 5 |
Ө ө | Ө ө | Ö ö | Ꞝꞝ | 5 |
P o | Pp | Pp | P o | پ |
R p | R r | R r | R p | ر |
C-vel | S s | S s | C-vel | س |
Ҫ ҫ | th th | ث | ||
T t | T t | T t | T t | ت |
u u | u u | u u | u u | و |
I Y | Y y | U u | و | |
f f | F f | F f | f f | ف |
x x | X x | X x | x x | ح |
Һ һ | H h | H h | ھ | |
C c | - | - | - | - |
h h | c c | c c | - | چ |
W w | Ş ş | Ç ç | W w | ش |
u u | - | - | - | - |
- | bj (1939-ig) | Y y | - | ي |
b b | - | - | - | - |
s s | b b | ɘ ə | b b | ئ |
b b | - | - | - | - |
uh uh | - | - | b b | ئ |
ɘ ə | ɘ ə | e e | ﻪ | |
yu yu | - | - | - | - |
Én vagyok | - | - | - | - |
- | Vv | Ww | - | و |
- | - | uh uh | - | - |
baskír nyelv | |
---|---|
Fő téma | |
Dialektusok |
|
Ábécé | |
Egyéb témák | |
Portál "Bashkortostan" • Kategória |
Török írások | |
---|---|
Történelmi írások | |
Modern török írások | |
Kivetített és támogató forgatókönyvek |