A karacsáj-balkár írás ( karacsáj- balk. Karacsáj-malkar jazma ) a karacsáj-balkár nyelv írott nyelve . Fennállása során többször változtatta grafikai alapját, többször átalakították. Jelenleg a karacsáj-balkár írásrendszer cirill betűkkel működik. A karacsáj-balkár írás történetének 3 szakasza van:
Az arab ábécét a 18. század óta használják a karacsáj-balkár nyelv írásához. Nem igazodott a türk fonetika sajátosságaihoz [1] .
1910-ben I. A. Akbaev Temir-Khan-Shura oktatója kiadta az első könyvet karacsáj-balkári nyelven - "Kézikönyv a gyermekek írásra és olvasásra való kezdeti tanításához". 1915-ben a karacsáji spirituális és világi iskolák tanárainak bizottsága Akbajevet bízta meg a nemzeti írás fejlesztésével. A munka eredménye az "Ana-tili" alapozó (1916), amelyben először próbálták meg az arab ábécét a karacsáj-balkár nyelv sajátosságaihoz igazítani [2] [3] .
1920-ban I. Akbaev és I. Abaev létrehozta az arab karacsáj-balkár írás új változatát az arab írás alapján. Ez az ábécé 31 karaktert tartalmazott [3] [4] :
ا ف ق ك ڭ گ ل م ن و وٓ ۆ ۉ ي ىٕ ھ ە ئە
Az ábécé későbbi kiadásaiban néhány pontosítás történt. Az arab alapú írás 1924-1925-ig létezett a karacsájok és balkárok között [1] .
A latin alapú ábécé egyik első tervét Umar Aliyev fejlesztette ki 1924-ben . A projekt a következő betűket tartalmazta: A a, B c, C c, D d, E e, F f, G g, H h, I i, J j, K k, L l, M m, N n, O o, P p, R r, S s, T t, U u, Vv, X x, Y y, Z z, Ƶ ƶ, Ç ç, Q q, Ƣ ƣ, Ꞑ ꞑ, Œ, Š š, b b [ 5 ] .
Hivatalosan az I. Abaev, I. Akbaev, U. Aliev és M. Eneev által a karacsáj-balkári nyelvre kidolgozott latin ábécét 1924-ben fogadták el az összuniós romanizációs folyamat részeként, és a következő formája volt [1 ] : A a, B c, C c, З ç, D d, E e, F f, G g, Ƣ ƣ, I i, J j, K k, Q q, L l, M m, N n, Ꞑ ꞑ, O o, Ө ө , P p, R r, S s, Ş ş, T t, b b, U u, V v, Y y, X x, Z z, Ƶ ƶ .
Az 1926-ban Bakuban megtartott I. Turkológiai Kongresszus után megváltozott a betűk sorrendje az ábécében, és hozzáadták a H h -t . 1934-ben, a második helyesírási konferencián Mikoyan-Shaharban a Ꞩ ꞩ, W w betűket bevezették az ábécébe, és a H h [6] betűt kizárták . Ez az ábécé 1937-1938-ig működött [1] [7] .
Karacsáj-balkár romanizált ábécé 1934 után:
| A a | Kuka | c c | Ç ç | D d | e e | F f | G g | Ƣ ƣ | én i | b b |
| Jj | Kk | l l | M m | N n | Ꞑꞑ | Ó o | Ө ө | Pp | Q q | R r |
| S s | Ş ş | Ꞩꞩ | T t | u u | Vv | Ww | Y y | X x | Z Z | Z Z |
A latinosított ábécé fontos szerepet játszott a nemzeti oktatás, a könyvkiadás és a sajtó fejlődésében. Így az 1931/32-es tanévben a Karacsáj Autonóm Körzetben 2,4-szer több iskola volt, mint 1924/25-ben, és 7,5-szer több tanuló [8] .
Az 1990-es évek elején kísérletet tettek a latin írásmód visszaállítására a karacsáj-balkár nyelvre. Különösen az Üyge igikik újság több száma latinul jelent meg. Ennek a kiadásnak az ábécéje közel állt a törökhöz , és a következő betűket tartalmazta [9] : A a, B b, C c, Ç ç, D d, E e, F f, G g, Ğ ğ, H h, İ i , I ı , J j, K k, L l, M m, N n, O o, Ö ö, P p, Q q, R r, S s, Ş ş, T t, U u, Ü ü, V v, W w, X x, Y y, Z z .
A karacsáj-balkár nyelv első cirill ábécéjét 1924-ben állították össze. Primer is megjelent róla, de hivatalosan nem fogadták el. Az ábécé alakja a következő volt: A a, Ä ä, E e, O o, Ö ö, N s, I and, Y y, Ӱ ӱ, K k, Қ қ, G g, Ӷ ӷ, X x, X̆ x̆, N n, Ң n, P p, L l, T t, D d, F g, C s, Z z, H h, Sh w, B b, R r, F f, M m, V c, C c , Yu yu, én vagyok, ь, й [10] .
Hivatalosan a cirill ábécét 1937-ben a balkárok , 1938-ban pedig a karacsájok vették át a cirillizációs folyamat során [7] . Tartalmazta az orosz ábécé összes betűjét , valamint a Гъ гъ, Къ къ , Ng ng digráfusokat ( Karachaiban Нъ нъ).
1961-ben U. B. Aliyev, A. Yu. Boziev és A. Kh. Sottaev, a Kabardino-Balkarian Research Institute munkatársai összeállították a karacsáj-balkár ábécé új változatát. 1961. május 20-án ezt a projektet a Kabard-Balkár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság hatóságai, június 21-én pedig a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Kerület hatóságai hagyták jóvá . Az új írott változat az orosz ábécé összes betűjét és a Ғ ғ, Җ җ, Қ қ, Ң ң, Ө ө, Ў ў, Ү ү jeleket tartalmazta [11] .
Azonban már 1964-ben az ábécé ezen változatát törölték, és a karacsáj-balkár írásmód modern formát öltött [12] :
| A a | B b | be | G g | Гъ гъ | D d | j j | Neki | Neki | F |
| W h | Ésés | th | K to | K k | L l | Mm | N n | Ng ng | Ó, oh |
| P o | R p | C-vel | T t | u u | f f | x x | C c | h h | W w |
| u u | b | s s | b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
Regionális különbségek voltak és vannak. Különösen a karacsáj-cserkeszi (KChR) mássalhangzó-affrikátus [j] esetében a j digráfot használjuk - ez a karacsáj nyelvjárás kiejtésének felel meg. Kabardino-Balkariában (KBR) a zh betűt alkalmazzák - ez megfelel a chegem dialektus [zh] kiejtésének, ugyanakkor ennek a betűnek a kiejtése [j]-ként is megengedett, ami megfelel a baksannak. nyelvjárás.
Az 1964-es helyesírási szabályok elfogadása előtt a KChR-ben a hátsó nyelvű nazális szonáns esetében a нъ digráfot használták az ng helyett , amelyet a KBR-ben a cirillosítás pillanatától kezdve használnak. Ennek ellenére az n digráf még mindig megtalálható a KChR különféle kiadványaiban, bár a nyomtatott sajtóban (a „ Karachay ” újságban) és a KChR iskoláinak szóló oktatási irodalomban csak az ng -t használják .
A szovjet időkben a félhangzóhoz [ў] ékezetes betűt használtak - ý . Ennek oka az orosz betűtípusok elérhetősége volt. Az 1961-es reform szerint ў váltotta fel, de hamarosan az 1964-es szabályok szerint egyszerű y betűt kezdtek használni . Tudományos publikációkban és szótárakban kísérlet történt az ў betű használatának felelevenítésére (például a Karacsáj-balkár-orosz szótárban, szerkesztette E. R. Tenishev és Kh. I. Suyunchev, M., 1989). Az általános gyakorlatban azonban nem használják.
Egyéb betűk és betűkombinációk jelentése [13] : гъ — zöngés uvuláris frikatívusz, kъ — zöngétlen uvuláris stop, ё — kerekített középső előhangzó, ю — lekerekített első magas magánhangzó. Az utolsó két betű a [yo] és [yu] kombinációkat is jelölheti.
2012 augusztusában a karacsáj-balkár írott nyelv egységesítésével foglalkozó Helyesírási Bizottság úgy döntött, hogy a j, kъ, ng, гъ digráfokat җ, қ, ң, ғ jelekre cseréli , valamint bevezeti a ў betűt az ábécébe . rövid félhangzót jelöl [ў] [ 14] . Kicsit később úgy döntöttek, hogy bevezetik az ábécébe az ө betűket (az első sor középső emelkedésének lágy labiális magánhangzójának jelölésére) és a ү betűket (az első sor magas emelkedésének lágy labiális magánhangzójára) [ 15] . Így visszatértek az 1961-es megreformált ábécéhez. Ezt a döntést soha nem hajtották végre.
ABC megfelelőségi táblázat [1] :
| arab (1920-1924) |
latin (1924-1938) |
Latin (1994, projekt) |
Cirill (1961-1964) |
Cirill (1937-1961, 1964 óta) |
|---|---|---|---|---|
| ا | A a | A a | A a | A a |
| ب | Kuka | Bb | B b | B b |
| و | Vv | Vv | be | be |
| گ | G g | G g | G g | G g |
| غ | Ƣ ƣ | Ğğ | Ғ ғ | Гъ гъ |
| د | D d | D d | D d | D d |
| 5 | e e | e e | Neki | Neki |
| 0 | Ө ө | Ö ö, yo yo | Ө ө, yo yo | Neki |
| ژ | Z Z | Jj | F | F |
| ج | Ç ç | c c | Җ җ | J j (F w) |
| ز | Z Z | Z Z | W h | W h |
| ي | én i | én i | Ésés | Ésés |
| ي | Jj | Y y | th | th |
| ك, ک | Kk | Kk | K to | K to |
| ق | Q q | Q q | Қ қ | K k |
| ل | l l | l l | L l | L l |
| م | M m | M m | Mm | Mm |
| ن | N n | N n | N n | N n |
| ڭ | Ꞑꞑ | Ngng | Ң ң | Ng ng (Nb nb) |
| وٓ | Ó o | Ó o | Ó, oh | Ó, oh |
| پ | Pp | Pp | P o | P o |
| ر | R r | R r | R p | R p |
| س | S s | S s | C-vel | C-vel |
| ت | T t | T t | T t | T t |
| و | u u | u u | u u | u u |
| و | Ww | Ww | Ў ў | У у (Ў ў, У́ у́) |
| ف | F f | F f | f f | f f |
| خ | X x | X x | x x | x x |
| ح | H h | H h | Һ һ | - |
| — | S̷ s̷ | Ts ts | C c | C c |
| چ | c c | Ç ç | h h | h h |
| ش | Ş ş | Ş ş | W w | W w |
| — | — | Ş ş | u u | u u |
| — | — | ' | b | b |
| ىٕ | én | s s | s s | |
| — | — | ' | b | b |
| ئە, اە | e e | e e | uh uh | uh uh |
| 5 | Y y | Ü ü, Yu yu | Y y, Yu yu | yu yu |
| - | - | igen igen | Én vagyok | Én vagyok |
| Török írások | |
|---|---|
| Történelmi írások | |
| Modern török írások | |
| Kivetített és támogató forgatókönyvek | |