És kölest vetettünk

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. január 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
És kölest vetettünk

Képkocka Anna Nekrylova "Orosz népi paraszti ünnepek és szertartások" című filmszalagjából
Irány népi
eredet Keleti szláv játék
Lásd még
ünnepségek
Wikiforrás logó És kölest vetettünk a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

És vetettünk kölest ( kölest, kölest vetni, bojárokat, takarításban ; fehérorosz. És kölest vetettünk ; ukrán. És kölest vetettünk ) - az egyik legrégebbi körtáncjáték [1] , amelyet oroszok, fehéroroszok és ukránok ismernek. A Moszkvától délre fekvő régiókban a tavaszi-nyári repertoárhoz tartozik [2] , és a Szentháromság - Semitsk ünnepek alatt adják elő: általában este tartják a Krasznaja Gorkán vagy a Szellem napján a gyepen. A Gomel körzetben élő fehéroroszok számára az előadást a húsvéti hétre időzítették [3] . Oroszország északi részén gyakran játszották karácsonykor is . Ennek a játéknak az volt a célja, hogy felébressze a föld termékenységét, biztosítsa a bőséges termést, a hajadon lányok számára pedig a sikeres és mielőbbi házasságot. A hasonló játékok Európa-szerte elterjedtek [4] .

A játéknak több változata is ismert. A legelterjedtebb változat az volt, hogy a lányok két sorban álltak fel egymással szemben, minden lánycsoport felváltva énekelte a dal egy-egy szakaszát, közeledve vagy visszavonulva [5] .

Leírás

„Oroszországban nincs olyan hely – jegyezte meg A. Terescsenko –, ahol ne énekelnének kölest vetni, és többnyire meleg tavaszi napokon énekelnek. Csodálatos, hogy magát a tavaszt találkozik ezzel a játékkal. Amint a rétek kizöldülnek, a lányok és a jóbarátok máris kijönnek a szabadba szórakozni...” [6] .

P. Bessonov így írt a fehérorosz hagyományokról: „Ez a híres „És kölest vetettünk”, egy ősi, páros játék maradványa, lányok és társak fala. A régi falakra és körtáncokra való felosztásnak ugyanazt a maradványát képviselik a viták és rengeteg lány egy fiatalemberrel, egy feleség a férjével stb. [7]

Oroszország északi részén meglehetősen gyakran játszottak karácsonyi játékokon, néha az udvarok karácsonyi kitérőin, amikor egy csapat fiatalok, néha felnőtt nők és férfiak elindították az „És kölest vetettünk” játékot a kunyhóban, és besétált. sorokat az ablakoktól az ajtóig, és megszórta a padlószemcsét [8] .

A játék Ryazan verziója - "Boyars" ( Boyars, and mi jöttünk hozzátok ) [9] , a moszkvai régióban - "Purge" [10] .

Szabályok

A játékban csak lányok vagy fiúk vesznek részt lányokkal. A résztvevőket egyenlő arányban két csapatra osztják, és egymással szemben állnak egy sorban. Alapvető fontosságú a játékban a vetés iránya - mozgás, "menten" vagy "szemben": az első sor, aki elindítja a játékot és dalt énekel, mindig a nap mentén mozog (keletről nyugatra), a második sor a nap ellen - nyugatról keletre. A dalt simán, mérsékelt vagy lassú ütemben adják elő [11] .

A dal az "És kölest vetettünk" szavakkal kezdődik, és az első sor a második felé halad, és a második sor feléig tart. A második sor a helyén van. A refrén „Ó, did-lado, ők vetettek” vagy „Ó, Ljuli leány” szavaira visszaköltözik. A második strófánál: „És tapossuk a kölest”, a második sor az első felé halad, és ugyanazt az utat járja be. Ez több kuplé esetében folytatódik.

A szavak után:

- És szükségünk van egy lányra, egy lányra.
- És te milyen lány vagy, te lány?

- konferál a lányt választó csapat, majd énekel, megnevezve a kiválasztott nevét. A szavak után: „Nyisd ki a kaput! Szerezd meg a lányt!" a kiválasztott lány az első sorból a másodikba lép. Az átmenet után az első sor így szól: „Az ezredünk elveszett.” A második pedig: "Megérkezett ezredünkbe." Ezután minden megismétlődik, amíg az egyik oldal összes lánya át nem megy a másikra.

A játék az esküvői szertartás egy részének utánzata. Az esküvői szertartáshoz hasonlóan a menyasszony állapota és tartózkodási környezete is megváltozik (átmeneti rítus). A játékban ez a lány mozgása a valós (fizikai) és társadalmi térben és szimbolikus felismerése, valamint egy új csoportba való bekerülése teljes jogú tagként (a lány áthaladása a szimbolikus kapun „Nyisd ki a kaput, fogadd el a lány!” [12] .

A korábbi leírásokban lányokból és férjes asszonyokból álltak a rangok, amikor a lányok férjes asszonyok táborába való átmenetének esküvői és esküvő utáni rítusait játszották le; vagy lányoktól és srácoktól, majd a játék értelme az volt, hogy „házasodjanak” a résztvevők [13] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Dahl, 1880-1882 .
  2. ↑ Balakirev M. A. Orosz népdalok: egyszólamú zongorakísérettel A Wayback Machine 2020. október 21-i archív példánya - M .: Állam. Zenei kiadó, 1957 - 375 p. — S. 296
  3. ↑ Tikhonickaya, 1938 , p. 146.
  4. ↑ Morozov, Sleptsova, 2004 , p. 429.
  5. ↑ Balakirev M. A. Orosz népdalok: egyszólamú zongorakísérettel A Wayback Machine 2020. október 21-i archív példánya - M .: Állam. Zenei kiadó, 1957 - 375 p. – S. 284, 295–296
  6. ↑ Terescsenko, 1999 .
  7. ↑ Bessonov, 1871 , p. húsz.
  8. ↑ Morozov, Sleptsova, 2004 , p. 269.
  9. ↑ Nekrylova A. F. orosz hagyományos naptár (titkos tudás) - Palmyra, 2017 - 765 s - ISBN 978-5-521-00736-3 - S. 691
  10. ↑ Tikhonickaya, 1938 , p. 145.
  11. ↑ Balakirev M. A., Gippius E. V. Orosz népdalok: egy szólamra zongorakísérettel - M .: Állam. Zenei kiadó, 1957 - 375 p. — S. 296
  12. ↑ Semey Transbaikalia rituális játéka "És kölest vetettünk" . Letöltve: 2019. március 7. Az eredetiből archiválva : 2018. október 18..
  13. ↑ Morozov, Sleptsova, 2004 , p. 430.

Irodalom

Linkek