Помлазка ( пасхальная плётка, пасхальное стегание , чеш . pomlázka, mrskačka, šmerkust, tatar, šlehačka, švihačka, hodovačka, houdovačka, sekačka, dynovačka, pamihod, pamihoda словацк . šibačka, šlahačka [1] , польск. wielkanocne smaganie ) — народный обряд Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban húsvét ( Irrigation ) hétfőn, melynek során a srácok jelképesen fűzfa- vagy egyéb frissen vágott ágakkal, leggyakrabban speciális ostorba szőtt ágakkal verték a lányok fenekét.
Az öntözés hétfőjén kora reggel a srácok eljegyzéssel mennek ki az utcára. Olyan lányokat keresek, akik rejtőzködnek, vagy úgy tesznek, mintha bujkálni akarnának. A srácok fiatal fűzfavesszőből (nyírfa, boróka) ostorral verik a lányokat, a végén szalaggal díszítve. A lányok krashenkával vagy pysanky-val (ma csokitojással) és egyéb finomságokkal fizetnek [2] .
Az „izzadság” szó valószínűleg a fiatalítás szóból származik , és a lányok verése állítólag a fiatal fűzfaágak frissességét, rugalmasságát és egészségét közvetíti számukra.
A pomlazkát festett húsvéti tojásból készült ajándéknak is nevezik .
Csehországban és Szlovákiában a húsvéti énekléskor a pomlakokkal való verés szokása . Az ostor 6-12 csavart fűzfaágból készül, amivel a fiúk a környék minden tájáról csajoznak, korbácsolnak. A fenékverést különleges dalok éneklése kísérte. A lánynak a szertartás alatt joga volt kiönteni a srácot a vödörből.
A keleti szlávoknál a fűzfavesszővel való verést gyakrabban végzik Lázár szombat után éjszaka vagy virágvasárnap kora reggel [3] .
| A húsvéti szláv hagyományok | |
|---|---|
| Naptári napok | |
| Rítusok |
|
| rituális étel | |
| Dalok | |
| Táncok és játékok | |
| Hiedelmek |
|