Rituális felháborodások

Rituális megbotránkozások ( rituális megbotránkozások ) - a rituális viselkedés (anti-behavior) formája, amely a normával ellentétes cselekvéseket ír elő: szerszámok, edények stb. ellopása mások udvaráról, hurcolása a faluban és környékén, kidobálása tetőkön, a ház bejáratának elzárása, barikádok felállítása a falu utcáin stb. [1] A felháborodások számos naptári és családi rituálé szerves részét képezik ; ilyen vagy olyan mértékben minden szlávra jellemzőek, de a legelterjedtebb és legstabilabb formákat a keleti és nyugati szlávok szertartásaiban kapták [2] .

Egyéb címek

• orosz perverznek lenni, kényeztetni magát, huncutkodni, csínyt csinálni (Novgorod.), csodálkozni, kudes, kudes, briks (arkhang.) ;
• terület. csodák (rab, teremt), beshkets, viccek, Skoda (rab), piszkos trükkök, rontás (rab), teremt, jart, vicc ;
• Kárpátok. megvert robiti ;
• fényesít füge, awantury, bzdury, baraszki, psoly, błazny ( sziléziai ), chochomy ( Lublin ) ;
• cseh zerly ;
• szlovák bláznovstvo, hlúpostí, šašoviny, veselost', rozpustílosti [2] .

Naptári időzítés

A nyugati szlávoknál a rituális megbotránkozások inkább az újévi ünnepekhez kötődnek - általában Vasziljev estéjéhez, ritkábban a karácsony előtti estéhez ( Kolyada ), András napjához , Katalin szannitsa napjaihoz , Szentpétervárhoz . Lucii , észrevehetően kevésbé Maslenitsa / Myasopust (általában hamvazószerda előestéjén ), néha középkor (pol.), húsvét hétfő (pol.), Yeremey Harness napjának előestéje [2] .

A keleti szlávok körében az újévi, olykor karácsonyi felháborodások különösen Ukrajnára és az orosz északra jellemzőek. Leginkább nyáron követnek el atrocitásokat Fehéroroszországban ( Iván Kupala éjszakáján ) és Dél-Oroszországban ( Péter napján ), ritkábban húshagyókor ( Pereslavl-Zalessky járás ), ritka bizonyítéka az őszi időszak atrocitásainak ( Polesye) [3] .

A déli szlávoknál a rituális atrocitásokhoz legközelebb álló cselekmények a mamák újévi és húshagyói kitérőire jellemzőek, a katolikusok körében - május 1-je előestéjén [4] .

Előadók

Vidéki fiatalok vesznek részt (általában nem házas srácok). A hagyomány lényege, hogy feloldják a normál helyzetben elfogadhatatlan magatartás tilalmát: a fiatalok sövényt bontanak, kocsit borítanak, farakást törnek, ajtót hóval borítanak be, csöveket dugnak, hamut szórnak, stb. A hagyományos népi kultúrában ez a jelek szerint a gonosz szellemek karácsonyi mulatozásának szimbolikus megtestesülése volt . Mára az összeomlás vallásos és babonás megértése elveszett. A hagyomány nyilván annak bizonyult annyira életképesnek, hogy az idősebb generációk közvetítés nélkül közvetítik a fiatalok körében [5] .

Jegyzetek

1. ↑ RGES, 2002 .
2. ↑ 1 2 3 Tolstaya, 1995 , p. 171.
3. ↑ Tolstaya, 1995 , p. 171-172.
4. ↑ Tolstaya, 1995 , p. 172.
5. ↑ Tolstaya, 1995 , p. 173.

Irodalom

• Rituális felháborodás // Orosz humanitárius enciklopédikus szótár: 3 kötetben - M . : Humanit. szerk. Központ VLADOS: Philol . fak. Szentpétervár. állapot un-ta , 2002. - 1. köt.: A-Zh. — 688 p. — ISBN 5691006762 .
• Felháborodások / Tolstaya S. M.  // Szláv régiségek : Etnolingvisztikai szótár: 5 kötetben  / az általános alatt. szerk. N. I. Tolsztoj ; RAS Szlavisztika Intézet . - M .  : Interd. kapcsolatok , 1995. - T. 1: A (augusztus) - G (Lúd). - S. 171-175. — ISBN 5-7133-0704-2 .
• Tolstaya S. M. A fiatalság rituális túlkapásai. Anyagok az etno-dialektikus szótárhoz: K - P. // Polesie spirituális kultúrája közös szláv háttéren. - M .: Nauka , 1986.