Likviditás (a latin liquidus szóból "folyékony, folyó") - az eszközök azon tulajdonsága, hogy gyorsan eladhatók a piachoz közeli áron . Likvid - pénzre váltható . Vannak erősen likvid , alacsony likviditású és nem likvid értékek (eszközök). Minél egyszerűbben és gyorsabban cserélhető egy eszköz, a teljes értékét figyelembe véve , annál likvidebb. Egy termék esetében a likviditás a névleges áron történő értékesítés sebességének felel meg, további engedmények nélkül. A likviditásnak a következő típusai vannak: eszközök , bankok , pénz , vállalkozások likviditása, piac , értékpapírok .
A BDT szerint a likviditás egy gazdasági objektum vagy folyamat jellemzője, amely leírja azt a képességet, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen vele bizonyos gazdasági tranzakciókat végrehajtani [1] .
Likviditás alatt az eszköz azon tulajdonságát értjük, hogy gyorsan eladható a piaci árhoz közeli áron [2] .
A hitelező szempontjából egy eszköz likviditását az határozza meg, hogy az eszközt az eszköz tulajdonosát terhelő kötelezettségek kiegyenlítésére lehet felhasználni [3] .
A BDT szerint a következő likviditási típusokat különböztetjük meg [1] :
Például egy vállalkozás mérlegben szereplő eszközei eltérő likviditásúak (csökkenő sorrendben):
A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzésének egyik feladata a fizetőképesség és a likviditás felmérése .
A likviditás értékelésének eszközei lehetnek a likviditási mutatók - a vállalat kimutatásai alapján kiszámított pénzügyi mutatók, amelyek meghatározzák a vállalat névleges képességét a jelenlegi adósság visszafizetésére a meglévő forgóeszközök rovására.
A gyakorlatban a likviditási mutatók számítását kombinálják a társaság mérlegének módosításával, melynek célja az egyes eszközök likviditásának megfelelő felmérése.
Például egyes készletegyenlegek likviditása nulla; a követelések egy része egy évnél hosszabb lejáratú lehet; A kibocsátott kölcsönök és váltók formálisan forgóeszközökre vonatkoznak, de valójában hosszú távra utalhatnak át kapcsolódó struktúrák finanszírozására. A mérleg ilyen összetevői kikerülnek a forgóeszközök korlátjából, és nem veszik figyelembe a likviditási mutatók kiszámításakor.
A gyakorlatban az eszközlikviditás 4 csoportját szokás megkülönböztetni:
A felosztás a vállalkozás likviditásának, illetve a mérleg likviditásának megállapítása érdekében történik. Ehhez a finanszírozási forrásokat 4 csoportra osztják:
A vállalat likvid, ha A1>=P1, A2>=P2, A3>=P3, A4<=P4.
A fenti csoportok alapján a likviditási mutatókat számítják ki.
A jelenlegi likviditási mutató vagy fedezeti mutató ( eng. Current ratio , CR ) egy pénzügyi mutató, amely megegyezik a forgó (forgó) eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek (rövid lejáratú kötelezettségek) arányával. Az adatforrás a társaság mérlege (1. számú nyomtatvány): (1200. sor) / (1500-1530-1540. sor).
Ktl \u003d (OA - ZU) / KOvagy
K \u003d (A1 + A2 + A3) / (P1 + P2)ahol: Ktl - aktuális likviditási mutató;
OA - forgóeszközök; ZU - az alapítók adóssága az alaptőkéhez való hozzájárulásból ; KO - rövid lejáratú kötelezettségek.Az arány tükrözi a vállalat azon képességét, hogy rövid lejáratú (rövid lejáratú) kötelezettségeit kizárólag a forgóeszközök terhére tudja törleszteni. Minél magasabb a mutató, annál jobb a vállalkozás fizetőképessége . Az eszközök likviditásának mértékét figyelembe véve feltételezhető, hogy nem minden eszköz értékesíthető sürgősen. Az együttható normál értéke iparágtól függően 1,5-2,5. Az 1 alatti érték magas pénzügyi kockázatot jelez azzal a ténnyel, hogy a vállalat nem tudja folyamatosan fizetni a folyószámlákat. A 3-nál nagyobb érték irracionális tőkeszerkezetre utalhat.
A gyors (sürgős) likviditási mutató ( eng. Quick ratio , Acid teszt, QR ) egy olyan pénzügyi mutató, amely megegyezik a magas likviditású forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek (rövid lejáratú kötelezettségek) arányával. Az adatok forrása ugyanúgy a társaság mérlege , mint a folyó likviditásnál, de a készleteket nem veszik figyelembe eszközként , hiszen eladásra kényszerülve a veszteség maximális lesz az összes forgótőke között.
Kbl \u003d (forgóeszközök – készletek) / rövid lejáratú kötelezettségekvagy
Kbl \u003d (Rövid lejáratú követelések + Rövid lejáratú pénzügyi befektetések + készpénz) / (Rövid lejáratú kötelezettségek - Halasztott bevételek - Tartalékok jövőbeli kiadásokra)vagy
K \u003d (A1 + A2) / (P1 + P2)Az arány tükrözi a vállalat azon képességét, hogy a termékek értékesítésével kapcsolatos nehézségek esetén vissza tudja fizetni jelenlegi kötelezettségeit. Mérlegsorok (1230+1240+1250) / (1500-1530-1540). [négy]
Az abszolút likviditási mutató ( angol. Cash ratio ) a készpénz és a rövid lejáratú pénzügyi befektetések rövid lejáratú kötelezettségekhez (rövid lejáratú kötelezettségekhez) viszonyított arányával egyenlő pénzügyi mutató. Az adatok forrása ugyanúgy a társaság mérlege , mint a folyó likviditásnál, de az eszközökben csak a pénzeszközöket és pénzeszközöket veszik figyelembe: (1250+1240) / (1500-1530-1540).
Kal \u003d A1 / (P1 + P2) Cal = (Készpénz + rövid lejáratú pénzügyi befektetések) / Rövid lejáratú kötelezettségekvagy
Kal \u003d (Készpénz + rövid távú pénzügyi befektetések) / (Rövid lejáratú kötelezettségek - Halasztott bevétel - Tartalék jövőbeli kiadásokra)Úgy gondolják, hogy az együttható rendes értékének legalább 0,2-nek kell lennie, vagyis a sürgős kötelezettségek 20%-a minden nap kifizethető. Megmutatja, hogy a rövid lejáratú adósságnak mekkora részét tudja a vállalat a közeljövőben visszafizetni.
Egy piac akkor tekinthető erősen likvidnek , ha ezen a piacon rendszeres, kellő mennyiségben keringő áruk vétele és eladása történik, és a vételi (kereseti ár) és az eladási (ajánlati ár) árai között kicsi a különbség. Egy ilyen piacon minden egyes tranzakció általában nem képes jelentős hatással lenni az áruk árára.
A piaci likviditás mutatója a „lemorzsolódás” paraméter - a megkötött szerződések (nyitott pozíciók) mennyisége és az ezek alapján egy adott kereskedési platformról szállított áruk fizikai mennyiségének költsége közötti arány (az összes eladott áru és a mennyiség aránya) fizikai szállításáról). Általánosan elfogadott, hogy a likvid piacok 15-ös vagy magasabb súlyozott átlagos feketeszinttel indulnak. [5]
A tőzsde likviditását általában a végrehajtott tranzakciók számával ( kereskedési volumen ) és a szpred nagyságával becsülik meg - a vételi megbízások maximális árai és az eladási megbízások minimális árai közötti különbséggel (ezek látszanak a pohárban a kereskedési terminálról ). Minél több ügylet és minél kisebb a különbség, annál nagyobb a likviditás.
A tranzakciók lebonyolításának két fő alapelve van:
A jegyzett ajánlatok a piac azonnali likviditását képezik - a szerző megadja a mennyiséget, a kívánt árat és megvárja a megbízás teljesítését, lehetővé téve, hogy a többi ajánlattevő bármikor megvásárolhasson (vagy eladhasson) egy adott mennyiségű eszközt a megadott áron. az ajánlat szerzője által. Minél több jegyzési megbízást adnak egy kereskedett eszközre, annál nagyobb az azonnali likviditása.
A piaci megbízások képezik a piac kereskedési likviditását - a szerző jelzi a mennyiséget, az ár automatikusan az aktuális jegyzési megbízások legjobb árai alapján alakul ki, ami lehetővé teszi a jegyzési megbízások készítői számára, hogy bizonyos mennyiségű eszközt vásároljanak (vagy eladjanak). . Minél több piaci megbízás van eszközönként, annál nagyobb a kereskedési likviditása.
A pénzzel kapcsolatban a likviditás a fizetőeszközként való használhatóság és a névérték változatlan tartása [6] .
Általában a pénznek van a legnagyobb likviditása egy adott gazdasági rendszeren belül. De a pénzt nem mindig lehet gyorsan árura cserélni. Például a jegybankok tartalékkövetelményei nem teszik lehetővé az összes banki alap forgalomba hozatalát. A tartalékkötelezettség növelése vagy csökkentése ennek megfelelő mennyiségű pénzt bilincsel meg vagy szabadít fel.
Amikor egy bank hitelt ad ki , a bankban tárolt pénz mennyisége csökken. Minél több pénzeszközt bocsátanak ki, annál nagyobb a kockázata annak , hogy nem lesz elég pénz a betét visszafizetéséhez. Ebben az esetben a bank likviditásának csökkenéséről beszélünk. Ennek növelésére a kötelező tartalékot használják fel. A Bank ideiglenes kölcsönt is kérhet a Központi Banktól, amely „kiegészítő likviditásnak” minősül. A többletlikviditás a bankokban arra ösztönzi őket, hogy pénzeszközöket helyezzenek el, beleértve az értékpapírokat is. A banki likviditás csökkenése egyes eszközök, például értékpapírok eladásához vezethet. [7]
Szótárak és enciklopédiák | ||||
---|---|---|---|---|
|