Adyghe nyelv

Adyghe nyelv
önnév	Adygabze [1]
Országok	Oroszország , Törökország , Jordánia , Szíria , Izrael , Észak-Macedónia , Irak , Szaúd-Arábia
Régiók	Adygea , Krasznodari terület
hivatalos állapot	Oroszország :  Adygea Rojava
A hangszórók teljes száma	Oroszországban 117,5 ezer (2010) [2]
Állapot	sebezhető [3]
Osztályozás
Kategória	Eurázsia nyelvei
Észak-kaukázusi szupercsalád (általánosan nem ismert) Abház-Adyghe család Adyghe csoport
Írás	cirill ( adighe írás )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97	pokol 020
ISO 639-1	—
ISO 639-2	ady
ISO 639-3	ady
WALS	adt , ady és ash
A világ nyelveinek atlasza veszélyben	1064
Etnológus	ady
IETF	ady
Glottolog	adyg1241
Wikipédia ezen a nyelven

Az adyghe nyelv ( alsó -cirkesz , nyugati cserkesz , nyugat -adighe ) az adighek nyelve , amely az abház-adighe család része .

Az adyge nyelvnek négy dialektusa van , amelyek neve megegyezik beszélőik nevével, nevezetesen: Abadzekh (Oroszországban már majdnem kihalt, de továbbra is használják az Adyghe diaszpórában), Bzhedug , Temirgoev , Shapsug . A Temirgoev dialektust választották irodalmi adyghe nyelvnek . Egyes nyelvészek hajlamosak a kabard-circasz és az adyghe nyelveket a közös adyghe nyelv dialektusainak tekinteni [4] .

Az adyghe nyelvet beszélők száma Oroszországban 117 489 fő (2010).

Általános információk

Oroszországban az adyge nyelvet Adygeában , valamint a Krasznodar Terület Lazarevszkij és Tuapse régióiban beszélik . Ezenkívül a nyelv gyakori a Törökországban , Szíriában , Líbiában , Egyiptomban , Jordániában élő nagy adyghe diaszpórában , valamint néhány diaszpórában Izraelben , valamint a Közel-Kelet és Európa más országaiban .

Több neves nyelvésznek ( E. Forrer , E. Laroche, I. M. Dunaevskaya és A. Kammenhuber ) sikerült kiderítenie a hatti nyelv grammatikai szerkezetét , és kifejezésük szerint „feltűnő szerkezeti hasonlóságot mutat a hatti nyelvvel. a nyugat-kaukázusi nyelvek (abház-adighe)”, valamint G. A. Melikishvili és G. G. Giorgadze nyelvészeti tanulmányai azt is lehetővé teszik, hogy a hattiánus szoros rokonságban áll a kaski nyelvvel [5] .

Az adyghe nyelv az 1980-as években S. A. Starostin által javasolt hipotetikus kínai-kaukázusi nyelvcsaládba tartozik.

Az adyghe nyelv a közeli rokon kabard-cirkasszai nyelvtől a dzu , tsu , spirants zhu , shyu , shӏu és stop pӏu labializált affrikátusokkal különbözik ; valamint a hajlásformák, statikus; a tulajdonjog két meghatározott kategóriája (felmondható/elidegeníthető és elidegeníthetetlen/elidegeníthetetlen); az -ep tagadó utótag használatával (a kabard-circasz nyelvben ez a  kym utótag ); az ergatív-indirekt eset -sch mutatója a mutató névmásokban (adyghe - Asch eupchi és kabard  - Aby eupschI  "Kérdezd meg tőle").

Összehasonlításképp:

1. Tsӏyfme yathyamykӏagyo ushdehashchhy huscht ep (adighe nyelven), Tsҏyhukhem ya tkhemyshkӏag'em ushdykhyeshkh khunukyym ( kabard nyelven ) - „Nem nevethetsz valaki más szerencsétlenségein: sajnos az embereken lehet.
2. Bzylfyg'em dzhaner egykӏy (adighe nyelven) és Bzylkhugem dzhaner ezhyshchi ( kabardul ) „Egy nő inget mos”; Se osӏoneu syfai – Se bzhesӏenu sykhueysh  „El akarom mondani.”

Nyelvi jellemzők

Az adyghe nyelv fonetikáját sok mássalhangzó különbözteti meg (dialektusokban - 67-ig). A vokalizmus (mint a kabard-cirkasszában) háromoldalú [6] a - y - e , ellentétben az abház és az abaza nyelvekkel, ahol csak két magánhangzó lehet az elsődleges gyökben: "a" és "y". A szótagok összehúzódásából e (hey = ye), és (yy = yy), o (ue = ey) jött létre . A név bizonyos deklinációban négy esetben változik - közvetlen, közvetett, kreatív és átalakító, határozatlan esetben pedig - kettőben, esetenként háromban. Az ige, mint minden abház-adighe nyelvben, gazdag személyalakokban, számokban, igeidőkben, hangulatokban, zálogokban. Létezik egy sokrétű, ún. poliperszonális ragozás, amikor két vagy több személyes előtag, az alany jelzői, közvetlen és közvetett objektumok egyszerre szerepelnek az ige ragozott alakjában.

Az adyghe nyelv poliszintetikus . Az adyghe nyelvet többkomponensű állítmány jellemzi, amely tartalmazhat személyes előtagokat, hely-, irány- és személyi viszony előtagokat, néha névleges gyököket. Szinte minden észak-kaukázusi nyelvhez hasonlóan az adyghe nyelv is ergatív : az intranzitív állítmány alanya és a tranzitív ige tárgya ugyanabban az esetben (a tradíciótól függően nevezőnek, közvetlennek vagy abszolútumnak nevezett ) a tranzitív állítmány ügynöke . ergatív vagy közvetett eset. A relatív definíció a definiált dolog elé kerül, a kvalitatív definíció pedig a definiált dolog után következik. A szokásos szórend a mondatban: alany, közvetlen tárgy, többi tag, állítmány.

A modern adyghe nyelv szókincsében megkülönböztetik a nyílt szótagtípus elsődleges gyökereit. Az adyghe szavak többsége ezek kombinációjából keletkezik. Az októberi forradalom után az írást az arab ábécé alapján hozták létre, amelyet 1927-ben a latin, 1938-ban pedig a cirill váltott fel.

Ábécé

Adyghe ábécé és betűnevek:

Az Adyghe ábécében 64 betű található: 7 magánhangzót és 57 mássalhangzót jelent. Az e, k, b, b, y, i betűket főleg a kölcsönzéseknél használják; Az "o" az ue/eu, kІ>chІ diftongot közvetíti. Korábban az ábécé a shІ , shҏu betűket tartalmazta .

Az adyghe nyelvben ugyanazokat a betűket használják a hangok (fonémák) írásbeli megjelölésére, mint az oroszban. Rajtuk kívül az I betű („bot”) is bekerült az Adyghe ábécébe.

A specifikus (gége, labiális, stop, réses, oldalsó) hangok megjelölésére „y”, „b”, „b”, „I” kombinációkat használunk: gu, gy, gyu, kъ, kyu, kІ, kӏu, zhъ, zhu, shъ, shhu, shІ, shӏu stb. Ezek a betűkombinációk egy hangot (fonémát) jelölnek, mint az oroszban, mondjuk: l, t, s .

A kabard nyelvben és az adyghe -ben a zh- t és a zh -t pontosan ugyanúgy ejtik, de eltér a helyesírástól. A kabard nyelvben a zhj helyett zh -t írnak ( zhy / zhy  ​​"régi"), a chI helyett - schI ( chӏygu / schӏygu  "föld"), az sh - sch helyett ( pshashye / pshashche  "lány"), a shhu - f helyett ( shuzy / fyz  "feleség"; utsysh'o / udzyfe  "zöld"), a shІ helyett - shchI ( pshӏy / pschӏy "tíz"), az f - hu  helyett ( fai / khueysch "akarni" ), a shӏu helyett pedig - fІ ( shӏoi / fӏey  "piszkos" ).

Nyelvjárási betűk

Az " Adyge mak " ("Az Adyghe hangja") újság adyghe nyelven jelenik meg.

Számok

Mennyiség kijelölésekor a zy (egy) kivételével minden kardinális szám a meghatározandó főnév után kerül: zy kale  „egy fickó”, kaelitau  „két srác”, mefe min  „ezer nap”. Az apere ("első") kivételével az i- előtaggal és a -nere utótaggal képezik őket .

Az osztó számok a számok -ry képzővel történő megismétlésével jönnek létre : zyryz „egy az egy”, tҏurytӏu „kettő”, shyrysh „három”, plҏyryplІ „négy”, tfyrytf „öt”, stb. A mondatban: Ejakӏohertӏt chaakheshtyg'eh "A tanulók párban mentek vizsgára."

A törtszámokat a mennyiségi számokból az utótag segítségével képezzük - (a) ne : shchy "három" - shane "egyharmad", plӏy four - plӏane "egynegyed", hy "hat" - hane "egy hatod", stb.

Adyghe Wikipédia

A Wikipédiának van egy  adyghe nyelvű része („ Adyghe Wikipédia ”), az első szerkesztés 2018-ban történt [7] . 2022. november 3-án 16:37 ( UTC ) állapot szerint a szakasz 451 cikket tartalmaz (oldalak száma összesen - 3180); 6220 résztvevő regisztrált benne, közülük egy adminisztrátor státuszú; 16 résztvevő tett valamit az elmúlt 30 napban; a szakasz fennállása alatt összesen 12 241 szerkesztés történt [8] .

Irodalom

• Adyghe helyesírás (Adyge speller) / Készült. D. A. Ashkhamaf N. F. Yakovlev részvételével. - 2. kiadás - Maykop: Adygnatsizdat, 1938. - 24 p.
• Ashkhamaf D. A. Az adyghe dialektusok rövid áttekintése. - Maykop: Adygnatsizdat, 1939. - 20 p.
• Yakovlev N. F., Ashkhamaf D. A. Az adyghe irodalmi nyelv grammatikája / Szerk. szerk. I. I. Meshchaninov, S. L. Bykhovskaya. - M.-L.: A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1941. - 464 p.
• Orosz-Adyghe szótár (Urys-Adyge Guschyal) / Szerk.: Kh. D. Vodzsdokov; Az adyghe nyelv rövid nyelvtani vázlatának alkalmazásával 3. I. Kerasheva . - M .: Külföldi és Nemzeti Szótárak Állami Kiadója, 1960. - 1098 p.
• Rogova G. V., Kerasheva Z. I.  Az adyghe nyelv grammatikája. - Maykop: A krasznodari könyvkiadó Adyghe fiókja, 1966. - 462 p.
• Cikkgyűjtemény az adyghe nyelv szintaxisáról / Otv. szerk. B. M. Berszirov, K. Kh. Kurasinov. - Maykop, 1973. - 220 p.
• Adyghe-orosz szótár (Adyghe-Urys guschyal) / Szerk. Zh. A. Shaova. - Maykop: Adyghe Kutatóintézet, 1975. - 440 p.
• Cikkgyűjtemény az adyghe nyelvről / Szerk. szerk. M. A. Kumakhov és K. Kh . Meretukov - Maykop, 1976. - 422 p.
• Mondatszerkezet az adyghe nyelven: Szo. Cikkek/ Szerkesztőség: Z. Yu. Kumakhova, Yu. A. Tharkakho. - Maykop, 1976. - 156 p.
• Blagoz Z. U. Adyghe-orosz kétnyelvűség. - Maykop: A krasznodari könyvkiadó Adyghe fiókja, 1982. - 135 p.
• Tharkakho Yu. A. Az adyghe irodalmi nyelv stílusainak és normáinak kialakulása / Szerk. szerk. 3. Yu. Kumakhova. - Maykop: A krasznodari könyvkiadó Adyghe fiókja, 1982. - 192 p.
• Szókincs és szóalkotás az adyghe nyelvben: Szo. cikkek / Rep. szerk. Z. U. Blyagoz. - Maykop, 1987. - 158 p.
• Adygabzem igramtikere ileksikere yaofygo-kher (Az adyghe nyelv nyelvtanának és szókincsének kérdései) / Szerk. K. Meretyko, K. Kaurashchyne. - Myekhuape, 1989. - Kr.u. 144.
• Tharkakho Yu. A. Adyghe-orosz szótár (Adyghe-Urys guschyal). - Maikop: Adyghe könyvkiadó, 1991. - 304 p.
• Testelets Ya. G. (felelős szerk.). A poliszintetizmus szempontjai: esszék az adyghe nyelv grammatikájából. Moszkva: RGGU, 2009. - 715 p.

Jegyzetek

1. ↑ Tharkakho Yu. A. Adyghe-orosz szótár. Maykop: Adyghe könyvkiadó, 1991
2. ↑ Információs anyagok a 2010. évi összoroszországi népszámlálás végeredményéről . Letöltve: 2012. január 31. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6.. (határozatlan)
3. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
4. ↑ Aydın, Şamil Emre (2015), Çerkes Diyalektleri, ISBN 9786056569111 . Letöltve: 2020. május 28. Az eredetiből archiválva : 2020. május 27. (határozatlan)
5. ↑ Djakonov, Igor Mihajlovics . Az örmény nép őstörténete: Arm története. felföldek Kr.e. 1500-tól 500-ig e. Hurrians, Luvians, proto-örmények / AN Arm. SSR. Történeti Intézet. - Jereván: A Tudományos Akadémia kiadója. SSR, 1968. - S. 11. - 264 p. Archiválva az eredetiből 2012. július 17-én.
6. ↑ Kumakhov M. A. , Shagirov A. K. , Abkhazian-Adighe nyelvek, a könyvben: Languages ​​of Asia and Africa, M., 1979
7. ↑ Adyghe Wikipédia: első szerkesztés
8. ↑ Adyghe Wikipédia: statisztikai oldal

Linkek

• Adyghe nyelvtanfolyamon beszélünk
• Adyghe ábécé és nyelvtan
• Adyghe nyelv szótára

Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég Nagy orosz Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4084732-9 LNB : 000274504 NDL : 00576446 NKC : ph773856