Adyghe írás

Adyghe script  – az adyghe nyelv írásához használt forgatókönyv . Fennállása során többször változtatta grafikai alapját, többször átalakították. Jelenleg az Adyghe írás cirill betűkkel működik .

Az Adyghe írás történelmileg a következő grafikus rendszereket használta:

• Arab írás  - a 19. század közepétől az 1920-as évekig. Nem volt széles körben terjesztve;
• latin  - 1927-1938-ban széles körben használták;
• Cirill – 1938 óta (bár korábban alkalmanként használták).

Korai ábécék

Az adyghe nyelvi anyag rögzítése a 17. századra nyúlik vissza ( Evliya Chelebi jegyzetei ) [2] , de az első próbálkozások az adyghe írott nyelv létrehozására a 19. század elejére nyúlnak vissza. Ismeretes, hogy abban az időben Adyghe Natauko Sheretlukov az ábécé fejlesztésén dolgozott, de a papság kérésére el kellett égetnie műveit [3] .

Az 1830-as években Giray kán szultán a cirill ábécét adaptálta az adyghe nyelv írásához, amelyet a Jegyzetek a cserkesziről című művében használt.

Ugyanebben az időszakban kísérletet tettek a cirill ábécé adaptálására az adyghe nyelvhez. L. Ya. Lyulye orosz kaukázusi etnográfus vállalta . 1846-ban jelent meg az általa összeállított „Orosz-circasz vagy adigián szótár”, ahol az akkori orosz ábécét használták ( d, sh, ѣ, ѳ, ѵ betűk nélkül ) és t͡l, p͡l digráfokkal kiegészítve. , t͡x, i͡e, u͡a, u͡o, yu͡yo . P.K. Uslar kaukázusi nyelvész szerint ez az ábécé nem tükrözte megfelelően az adyghe nyelv fonetikáját, mivel a szerző "nem volt felkészülve külön nyelvészeti tanulmányokra". A Lulier ábécé nem kapott további fejlesztést [3] [5] .

A tulajdonképpeni adyge írás létrehozása 1853-ra nyúlik vissza, amikor a tudós és oktató, U.Kh. Bersei kifejlesztette az adyghe ábécét arab grafikai alapon. Ugyanebben az évben Tiflisben ebben az ábécében megjelent a "Cerkesz nyelv alapozója " [6] , amelyet a Tudományos Akadémia, valamint P. K. Uslar jóváhagyott. Ez a primer lett az első adyghe nyelvű könyv. Ugyanakkor ennek az ábécének számos jelentős hátránya volt - olyan betűket használt, amelyek számos arab fonéma megjelöléséhez szükségesek, de nem voltak szükségesek az adyghe fonetikához. Ugyanakkor nem minden megfelelő adyghe fonéma kapta meg a jelölést. 1878-ban egy kissé módosított Bersey ábécét használt H. Sh. Anchok folklórszövegek rögzítésére [3] .

A 20. század elején különböző szerzők (A. Bekuh, S. Siyukhov, Kh. Tletseruk, I. Khidzetl) számos adyghe ábécét fejlesztettek ki az arab alapján. Az Akhmetov Bekuh (más források szerint - S. Siyukhov) által összeállított ábécé bizonyult a legsikeresebbnek. 1918-ban, a Kubai Forradalmi Bizottság kezdeményezésére, a Jekatyerinodarban megjelent egy primer . Az ebben a primerben bemutatott ábécé alapján először kezdtek el széles körben nyomtatni újságokat, tankönyveket és egyéb adyghe nyelvű irodalmat. Ennek az ábécének azonban számos hiányossága is volt - megint csak nem minden adyghe szemantikai fonéma tükröződött benne. Ennek ellenére ez az ábécé 1927-ig használatban maradt [3] [7] .

A diaszpórában az Adyghe ábécét arab alapon Muhammad Kemal Khuazhev állította össze. 1910-ben Kairóban egy primert adtak ki ezzel az ábécével. Ez a forgatókönyv 59 karaktert tartalmazott, ebből 8-at maga a szerző talált ki [8] .

Romanizáció

Az első latinosított adyghe ábécét az adyghe diaszpóra képviselője, Blanau Batok állította össze. 1918-ban Konstantinápolyban jelent meg alapkönyve, amelyben az ábécé következő változatát mutatták be: E ᴇ, B b, P p, T t, C c, Ç ç, h, X x, X̂ x̂, D d, R r, Z z, J j, S s, Ŝ ŝ, G g, Ĝ ĝ, F f, K k, Q q, Q̂ q̂, L l, , M m, N n, V v, Y y, H ʜ, A a , e, I ı, İ i, O o, U u, W w [3] . 1922-ben itt is megjelent egy alapozó a latinosított ábécé egy másik változatával: aei ī uo ù з vwpbfrmnl ꞁ tds ts z dz y ç s̄ s̄s̄ j jj ȷ c cc dj dȷ Ḅ k .

A Szovjetunióban az 1920-as években a forgatókönyvek romanizálása zajlott. E folyamat részeként már 1923-ban felvetődött az adyghe ábécé romanizálásának kérdése. Ennek kidolgozását N. F. Yakovlevre bízták , aki 1924-ben mutatta be projektjét. 1926-ban ezt a projektet némileg leegyszerűsítették, majd 1927-ben hivatalosan is elfogadta az Adyghe Regionális Közoktatási Osztály. Így nézett ki:

Levél	ᴀ	ʙ	c		d	ᴣ	e	ə	f
HA EGY	[ aː ] _	[ b ]	[ t͡s ]	[ t͡sʼ ]	[ d ]	[ d͡z ]	[ e ]	[ ə ]	[ f ]
Levél	g	ǥ	ɦ	én	y	k	ꝁ	ʀ	ⱪ	l
HA EGY	[ ɡ ]	[ d͡ʒ ]	[ ħ ]	[ én ]	[ j ]	[ k ]	[ t͡ʃ ]	[ kʼʲ ] _	[ kʼ ]	[ l ]
Levél			m	n	o	ᴘ		q	r	s
HA EGY	[ ɬ ]	[ ɬʼ ]	[ m ]	[ n ]	[ o ]	[ p ]	[ pʼ ]	[ q ]	[ r ]	[ s ]
Levél	s		ʃ	ħ	t		u	v	x
HA EGY	[ ʂ ]	[ ʃʼ ]	[ ɕ ]	[ ʃ ]	[ t ]	[ tʼ ]	[ u ]	[ w ]	[ x ]	[ χ ]
Levél	z	ⱬ					đ		h	w
HA EGY	[ z ]	[ ʐ ]	[ ʑ ]	[ ʒ ]	[ ʁ ]	[ ɣ ]	[ t͡ʂ ]	[ t͡ʃʼ ]	[ ʔ ]	[ v ]

A latinosított ábécé kialakulásában D. A. Ashkhamaf is jelentős szerepet játszott . Az adyghe latin ábécé nem tartalmazott nagybetűket, és nem volt egységes a Szovjetunió népeinek más ábécéivel. Ezt a szkriptet 1938-ig használták [7] .

Az Adyghe latinosított ábécé megalkotása hozzájárult az irodalmi nyelv fejlődéséhez, amely a Temirgoev dialektuson alapult. Ugyanebben az időszakban kezdődött meg az adyghe helyesírás szabályrendszerének kidolgozása, amely általában 1933-1934-ben fejeződött be. A könyveket, újságokat és folyóiratokat latinosított ábécével nyomtatták, irodai munkát végeztek, illetve oktatási intézményekben dolgoztak [7] .

• Adyghe latinosított ábécé 1927-1938 (első oldal)

• Adyghe latinosított ábécé 1927-1938 (második oldal) [10]

• Az adyghe ábécé betűinek megfelelési táblázata. 1 - cirill, 2 - latin, 3 - arab 1918-1927. [11] [12]

Modern ábécé

Az 1930-as évek második felében a Szovjetunióban megkezdődött a cirill írás folyamata. E folyamat során 1937-ben N. F. Yakovlev és D. A. Ashkhamaf összeállítottak egy új Adyghe ábécét cirill alapon, amelyet hamarosan jóváhagyott az SZKP Adyghe regionális bizottsága (b) . 1958-ban megvitatták az Adyghe ábécé reformjának tervezetét, különösen az abház és a kabard-circasz írásmódhoz való közeledést , de akkor nem volt egyetértés a reform szükségességéről. A szakemberek között sokáig nem volt egységesség abban a kérdésben is, hogy az Adyghe ábécé di- és trigráfusai közül melyiket kell külön betűnek tekinteni, és melyiket nem. Idővel konszenzus alakult ki abban, hogy az adyghe-írás 66 jelét, di- és trigráfiáját külön betűnek tekintik, amelyek a helyi sajtó oldalain folytatott vita után 1989-ben törvényi konszolidációra találtak. Az 1990-es évek végén ismét felmerült az adyghe és a kabard-circass írások egyesítésének kérdése, de ez ismét nem oldódott meg [7] .

A Гъ betű jelentése veláris hangú spirant , J  - alveolaris palatalized voiced affricate , Дз  - dental voiced affricate, Zhъ  - dental-alveolaris voiced spirant, Zh  - alveolaris palatalized voiced spirant, Къ  - velaris  stop semleges palataláris preruptív, Katavtaláris aspiráns spiráns, Lӏ  — laterális aspiráns spiráns, Pӏ  — ajak okklúziós abruptív, Tӏ  — dentális okkluzív abruptív, Хъ  — veláris aspirációs spiráns, Хь  — garat aspirációs spiráns, Цiconӏ — dentális aspirációs aspiráns, Цiconӏ  — dental aspiratorikus szemicontinuous , Chъ — alveolar aspiratory semicontinuous, Chъ — alveolar aspiratory semicontinuous, ChЏ — alveolar aspiratory semicontinuous, ChЏ — alveolar aspiratory semicontinuous, ChЏ — alveolar aspiratory semiconstrictive, ChЏ — alveolar aspiratory semiconstrictive, ChЏ — alveolar aspiratory semiconstrictive  , ChЏ  — alveolar aspiratory semiconstrictive abruptive, Шъ  — fogászati-alveoláris aspiráns spiráns, Шӏ  — dental-alveoláris aspiráns spiráns, Э  — rövid hang [a], Ӏ  — gégeleállás hirtelen. Az y elem a di- és trigráfokban labializációt jelöl [14] .

Najdat Meshwez közéleti személyiség 2018-ban az általa kidolgozott ábécé alapján kísérleti tankönyvet adott ki, ahol a di- és trigráfusok többségét diakritikus betűkkel helyettesítették. A szerző szerint az általa kidolgozott projekt célja nem a meglévő ábécé helyettesítése, hanem annak tanulmányozásának megkönnyítése azok számára, akik most kezdik el tanulni az adyghe nyelvet és/vagy annak írott formáját [15] .

Jegyzetek

1. ↑ A. Hatanov, A. Hatkov. Tanulj-dolgozz. Mezőgazdasági alapozó felnőtteknek. - M. , 1924.
2. ↑ G. V. Rogava, Z. I. Kerasheva . Az adyghe nyelv nyelvtana. - Krasznodar - Maikop: Krasznodar könyv. kiadó, 1966. - S. 6-17. — 462 p. - 2000 példány.
3. ↑ 1 2 3 4 5 M. I. Isaev. Nyelvépítés a Szovjetunióban. - M . : "Nauka", 1979. - S. 180-191. — 352 p. - 2650 példány.
4. ↑ W. S. Zekoh. Az adyghe írás rövid története // Az adyghe nyelvészet kérdései. - 1983. - Kiadás. III. - S. 88-95.
5. ↑ L. Ya. Lulie. Orosz-circasz vagy adigi szótár. - Odessza, 1846.
6. ↑ Khatit F. R., Agoshkova O. V. U. Kh. Bersey irodalmi és kreatív tevékenységének pedagógiai potenciálja  // A Maikop Állami Műszaki Egyetem közleménye. - 2013. - 2. sz . - S. 137-141 .
7. ↑ 1 2 3 4 M. M. Bidanok. Adyghe irodalmi nyelv. - Maykop: Elit, 2015. - S. 11-27. - ISBN 978-5-9906912-6-1 .
8. ↑ K. T. Hasan. Kemal Mohammed Khuazhev cserkesz oktató // Az ASU közleménye. - 2014. - Kiadás. 2 (140). - S. 97-101. — ISSN 2074-1065 .
9. ↑ Adige Elfib . – Stambol, 1922.
10. ↑ s. hatv, ʃ. ʀuve. ᴀᴘere ʟᴀгv. — restow-don, krᴀsnodᴀr, 1927.
11. ↑ N. Yakovlev, D. Ashkhamaf. Az adyghe (kiak) nyelv rövid nyelvtana iskolai és önképzési célokra . - Krasznodar: Kraynatsizdat, 1930. - S. 123. - 1000 példány. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2016. április 13. Az eredetiből archiválva : 2016. június 1.. (határozatlan) 
12. ↑ Adyghai  romanizáció . Észt Nyelv Intézet (2003.09.06.). Letöltve: 2016. április 13. Az eredetiből archiválva : 2016. március 3.
13. ↑ Adyghe ábécé (elérhetetlen link) . Adygeai Köztársaság. Letöltve: 2016. április 12. Az eredetiből archiválva : 2016. április 13.. (határozatlan) 
14. ↑ Az Orosz Föderáció és a szomszédos államok nyelvei. - M . : "Tudomány". - T. I. - S. 42. - 432 p. - 385 példány.  — ISBN 5-02-022647-5 .
15. ↑ Adygeában megjelent egy kísérleti projekt egy egyszerűsített Adyghe ábécével rendelkező tankönyvből . Szovjet Adygea. Letöltve: 2018. november 25. Az eredetiből archiválva : 2018. november 25. (határozatlan)

Linkek

• Latin nyelvű Adyghe könyvek gyűjteménye az Adygeai Köztársaság Nemzeti Könyvtárának honlapján