Tabasaran írás

A tabasaran írás  a tabasaran nyelv írásához használt írásmód . Fennállása során különböző grafikai alapokon működött, többször megreformálták. Jelenleg a Tabasaran szkript cirill betűvel működik . A tabasaran írás történetében a következő szakaszok különböztethetők meg:

Korai ábécék

Az 1917-es forradalom előtt a tabasaranok némileg arab grafikai alapon terjesztették az írást. A dagesztáni nyelvek fonetikájának sajátosságaihoz részben alkalmazkodó arab írást " adam "-nak nevezték. Számos 17-19. századi kézirat ismert, tabasaran nyelven ajam segítségével (vallási szövegek, dalfelvételek, kronológiai listák) [1] . Hasan ibn Rabadan al-Zirdagi 1614-ben írt vallási tartalmú könyve a tabasaran írás legrégebbi emlékei közé tartozik [2] . Az adazhm írásmódot azonban nem használták széles körben a tabasaranok körében, és a nyelv lényegében az 1930-as évekig íratlan maradt [3] .

Az 1860-as években P. K. Uslar etnográfus és nyelvész ábécét állított össze a kaukázusi népek számos nyelvéhez ( avar , lak , csecsen stb.). Uslar ábécéi cirill betűkre épültek, számos latin és grúz betűvel. Az 1870-es évek elején Uslar kifejlesztett egy ábécét a tabasaran nyelvhez, de a szerző 1875-ben bekövetkezett halála miatt a mű kiadatlan maradt, és az ábécé soha nem kapott gyakorlati alkalmazást [4] .

latin

1923-ban a muszlim népek pjatigorszki konferenciáján felvetődött a dagesztáni nyelvek latin ábécére való átállásának kérdése. Akkoriban azonban ezt a kérdést korainak tartották. 1926-ban újra felvetették. 1928 februárjában a dagesztáni ASSR regionális bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 2. közös plénuma azt a feladatot tűzte ki, hogy a köztársaság népei, köztük a tabasaranok számára is kidolgozzák a latin ábécét. 1931-ben összeállították és jóváhagyták a tabasaran ábécét, 1932-ben pedig megjelent az első könyv is róla [5] .

Kezdetben a tabasaran ábécé nem tartalmazott nagybetűket, és így nézett ki: a, b, c, cc, c, ç, çb, d, e, ә, f, g, ƣ, h, i, j, k, kk , ⱪ, l , m, n, u, p, pp, , q, ꝗ, r, s, s̷, s̷s̷, ş, şь, t, tt, t̨, y, v, x, ҳ, ӿ, z, ⱬ, zz, ƶ, ƶƶ, ƶь, ' [6] .

Hamarosan megreformálták a tabasaran ábécét (különösen az O o és a Ⱬ̵ ⱬ̵ betűket vezették be), emellett bevezették a nagybetűket. A reform hatására az ábécé így kezdett kinézni [7] :

A a Bb c c c c c c Ç ç Çü çü D d e e ɘ ə F f G g
Ƣ ƣ H h én i Jj Kk Ⱪⱪ l l M m N n Ó o Pp
Q q Ꝗꝗ R r S s S̷ s̷ Ş ş Şü şü T t u u
Vv X x Ҳ ҳ Ӿ ӿ Y y Z Z Ⱬⱬ Z Z Ⱬ̵ ⱬ̵ Ƶb ƶb '

A tabasaran latinosított ábécé 1938-ig működött.

Cirill

Az 1930-as évek végén megkezdődött a szkriptek cirill betűre fordításának folyamata a Szovjetunióban. A folyamat során 1938. január 5-én a Bolsevikok Össz-uniós Kommunista Pártja Dagesztáni Regionális Bizottságának Irodája úgy döntött, hogy lefordítja a cirill betűket és a dagesztáni népek ábécéjét. Február 8-án ezt a döntést a Dagesztáni ASSR Központi Bizottsága jóváhagyta [8] . Február 16-án a Dagestanskaya Pravda újságban megjelent az új Tabasaran ábécé. A következő formájú volt: A a, B b, C c, G g, G g g, GӀ gӀ, D d, Jv jv, E e, F g, Zhv jv, Z s, I and, Y d, K k , Къ къ, Кь кь, КӀ кӀ, L l, M m, N n, О o, P p, ПӀ pӀ, R r, С s, T t, ТӀ tӀ, У u, UӀ uХ, F f, x , Хъ хъ, Хххь, Ц c, ЦӀ цӀ, H h, Chv chv, ChӀ chӀ, ChӀv chӀv, Sh sh, Shv shv, Shch sch, b b, S s, b b, E, I e, Yui 9] . A cirill ábécé szerzői T. Shalbuzov és E. Khanmagomedov [10] voltak .

Később többször módosították a tabasaran cirill ábécét. Tehát a GӀ gӀ, Jv jv, UӀ uӀ, ChӀv chӀv betűket kizártuk az ábécéből, de hozzáadtuk a Аb аb , Ггг, Ё ё, Zhъ, Уь уъ, Chъ чъ, Ӏ betűket . Az 1950-es években - az 1960-as évek elején az ábécé így nézett ki: A a, A b a, B b, C c, G g, G g g, G g g, D d, E e, E e, F f, Zh zh, Zhv zhv, Z z, I i, Y y, K k, K k k, K k k, K ka k, L l, M m, N n, O o, P p, PӀ pӀ, R r, C s, T t ъ, Ы ы, Ь ь, Е е, Ju yu, Я я, Ӏ [11] [12] .

Később számos változtatás történt a tabasaran ábécén – a Zhb zhb, Zhv zhv, Chv chv, Ch ch', Shv shv betűket kizárták [13] . A változtatások eredményeként a tabasaran ábécé most így néz ki [14] :

A a AH ah B b be G g Гъ гъ jéééé D d Neki Neki F W h
Ésés th K to K k ky ky ka ka L l Mm N n Ó, oh P o PӀ pӀ
R p C-vel T t TӀ tӀ u u uu uu f f x x xh xh huh huh C c Tse tse
h h cha cha W w u u b s b uh uh yu yu Én vagyok a '

Az Ab ab betű széles elülső nem-labiális magánhangzót jelöl, a Гъ гъ zöngés  uvuláris spirant, Гггг  gége zöngétlen /h/ , Къ къ  uvuláris stop aspirált /k/, Къ къ  egy-laryngealis k/, КӀ кӀ  - stop-laryngealis, PӀ pӀ  - stop-laryngealis /p/, TӀ tӀ  - stop-laryngealis /t/, Uy yy  - keskeny labiális első sor, Xb xb  - uvuláris hangtalan aspirátus affrikátus /x/, Xh xh  - középnyelv zöngétlen spirant, TsӀ tsӀ - stop-laryngealis fütyülés /c/, ChӀ chӀ  - stop-laryngealis sziszegő dorsalis affricate /h/, ъ  - glottalis stop (az orosz nyelvből vett kölcsönzések kivételével) [15] .

Ábécé megfelelési táblázat

Az alábbiakban a tabasaran nyelv cirill és latin ábécéjének megfelelőségi táblázata, valamint az átírási rendszer [16] [17] [4] található .

cirill betűs latin Transzliteráció
Modern
(1938 óta) 		P. K. Uslar
(1860-1875) szerint		 Szovjetunió
(1931-1938) 		ISO 9
(1995) 		ALA-LC
(1997) 		TITUS
(2001) 		KNAB
(1993-2003)
A a A a
ah ah [18] Ӕ ӕ ɘ ə A' a' A̱ a̱ Ä ä
B b Bb
be Vv V v, W w [19]
G g G g, Gꙻ gꙻ G g G g, Ɣ ɣ G g
gárdisták — gv g° gw
Гъ гъ Ӷ ӷ Ƣ ƣ G″g″ Ġ ġ Ǧ ǧ
gv — g″v ġ° ǧw
jéééé Һ һ H h G′g′ H h
D d D d
j j Ђ ђ Ⱬ̵ ⱬ̵ —
jw jw Ђ̆ ђ̆ Ⱬь ⱬ̵ь
Neki E e, Je je e e E e, Je je [20]
Neki — Ë ë — Jo jo [21] , Ë ë [22]
F Z Z Z Z Zhzh Žž, Ǯ ǯ Z Z
Zhv Zhv Ӂ ӂ Ƶb ƶb —
W h З з, Ӡ ӡ Z Z Zz, Ʒ ʒ Z Z
Ésés én i én i
th Ј ј Jj Ĭ ĭ Jj
K to Ќ ќ Kk
négyzetméter — kv k° kw
kk kk K to Kk kk Kk K̄ k̄ Kk
kkv — kkv k̄° kkw
K k Kꙻ kꙻ Q q K″k″ Q̄ q̄ Q q [21] , Qq qq [22]
kv — k″v q̄° qw
ky ky Ԛ ԛ Ꝗꝗ Q′ q′ Q̇ q̇
kv — k′v q̇° q̇w
ka ka Қ қ Ⱪⱪ Kǂ kǂ Kḣ kḣ Ḳḳ Ķ ķ
kӀv — kǂv kḣv ḳ° ķw
L l l l
Mm M m
N n N n
Oh oh [23] — Ó o — Ó o
P o Pp
pp pp P o pp pp P̄ p̄ pp pp
PӀ pӀ Ԥ ԥ Ҏ ҏ Pǂ pǂ Pḣ pḣ Ṗṗ
R p R r
C-vel S s
T t T t
tt tt Ԏ ԏ Tt tt T̄ t̄ Tt tt
TӀ tӀ Ꚍꚍ T̨ t̨ Tǂ tǂ Tḣ tḣ Ṭṭ Ţ ţ
u u u u
uu uu [18] U u Y y U u' U̱ u̱ (Ü ü) U u
f f F f
x x X x H h Kh kh Ꭓꭓ X x
xv — hv khv ꭓ° xw
xh xh K k Ӿ ӿ h"h" Kh″ kh″ Q q Qh qh [21] , Q q [22]
xv — h″v kh″v q° qhw
huh huh Һ꙼ һ꙼ Ҳ ҳ h'h' Kh′kh′ X x Ẍẍ [21] , X̌ x̌ [22]
C c Წ̶ წ̶ Ꞩꞩ c c T͡s t͡s c c
ts ts ts C c Ꞩꞩ ꞩꞩ cc cc T͡st͡s t͡st͡s c̄ c̄ cc cc
Tse tse Წწ Ⱬⱬ Cǂ cǂ T͡sḣ t͡sḣ C̣ c̣ Ç ç
h h c c Č č Chch Č č
hh hh ch ch cc cc Čč čč Chch chch Č̄ č̄ Čč čč
chw chw Hꙻ hꙻ — Čv čv chv chv Č° č° Čv čv
hhh hhh Ch̆ ch̆ Cc cc —
ch ch — Č″ č″ Ch″ch″ Č̣° č̣° Ć ć
cha cha Ჭჭ Ç ç Čǂ čǂ Chḣ chḣ Č̣ č̣ Ç̌ ç̌
Chav chav Ჭ̆ ჭ̆ — Čǂv čǂv Chḣ′ chḣ′ — Ḉḉ
W w Ş ş Š š Sh sh Š š
SH vshv Sh̆ sh̆ Şü şü Šv šv shv shv Š° š° Šw šw
sh sh sh — Š' š' pszt — Ś ś
Shch [23] — Şc şc Ŝŝ Shch shch Šč šč
b b ʼ — ″ ʼ X̧ x̧, ″ [24]
s s — Y y — Y y
b b [23] ′ ʼ
uh uh Neki e e È è Ė ė e e И и, E e [20]
Yu Yu [18] — ju ju, y y U u I͡u i͡u — Ju ju, Ü ü [25]
[18] vagyok Ja ja, Ә ә Â â I͡a i͡a Ja ja, Ä ä [25]

Jegyzetek

  1. ↑ A. A. Isaev. KISASSZONY. Saidov a dagesztáni népek nyelvén írt írás eredettörténetének tanulmányozásának alapítója // Az IAE Intézet közleménye. - 2006. - 2. sz. - S. 72-74. — ISSN 2078-1423 .
  2. ↑ M. Haszanov. A tabasaran írás kialakulásának és fejlődésének történetéből (elérhetetlen link) . Zori Tabasaran . „Tabasardin Nurar” újság (2016. április 15.). Letöltve: 2017. június 3. Az eredetiből archiválva : 2017. július 11. 
  3. ↑ M. Alekseev, S. Shikhalieva. tabasaran nyelv. - M. : Academia, 2003. - S. 13-14. — 140 s. — ISBN 5-87444-196-4 .
  4. ↑ 1 2 P. K. Uslar. tabasaran nyelv. - Tbiliszi: "Metsniereba", 1979. - 1070 p. - 1200 példány.
  5. ↑ M. I. Isaev. Nyelvépítés a Szovjetunióban. - M . : "Nauka", 1979. - S. 158-179. — 352 p. - 2650 példány.
  6. ↑ t. Salbuzuv. əxydariz alifar. - mahac-qala, 1932.
  7. ↑ T. Shalbuzov. Bukvar. - Mahacqala, 1937.
  8. ↑ Isaev A. A. A dagesztáni népek írott nyelvének kialakulásáról és fejlődéséről // Szociológiai gyűjtemény. — Mh. , 1970. – Kiadás. I. _ - S. 173-232 .
  9. ↑ Dagestanskaya Pravda. 1938. február 16
  10. ↑ A világ írott nyelvei. Orosz Föderáció. - M. , 2000. - T. I. - S. 423-424. — 651 p.
  11. ↑ orosz ábécé. - Nagy Szovjet Enciklopédia. - M .  : "Nagy Szovjet Enciklopédia", 1955. - T. 37 (Ron - Szamoilovics). - S. 415.
  12. ↑ T. Shalbuzov. Primer. - Dagesztán uch.-ped. Kiadó - Mahacskala, 1960. - 136 p. - 1500 példány.
  13. ↑ B. G. Khanmagomedov. Primer. - Mahacskala: Dagesztán uch.-ped. kiadó, 1978. - 144 p. - 6000 példányban.
  14. ↑ B. Gg. Khanmyagmadov, K. K. Kurbanov. Primer: Gularin mektebarin sabpi class dis tankönyv. - Myagyachgala: LLC "Pedagógiai Kutatóintézet Kiadója", 2007. - 128 p. - ISBN 978-5-94328-256-0 .
  15. ↑ K. M. Musaev. Eurázsia népeinek nyelvei és írásai. - Almaty: "Gylym", 1993. - S. 102-105. — 242 p. - 100 példányban.  - ISBN 5-628-01418-4 .
  16. ↑ Tabasaran romanizáció  . Észt Nyelv Intézet (2003. április 26.). Letöltve: 2017. június 3. Az eredetiből archiválva : 2022. április 1..
  17. ↑ Nem római írások átírása: Tabasaran . Letöltve: 2020. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2022. január 19.
  18. ↑ 1 2 3 4 ab és u csak szó vagy szótag elején, az i és u mássalhangzók után
  19. ↑ A g, g, g, k, k, k, kӏ, x, xb, h, hӏ, sh magánhangzók után.
  20. ↑ 1 2 Magánhangzó után és szó elején is.
  21. ↑ 1 2 3 4 KNAB 1993
  22. ↑ 1 2 3 4 KNAB 2003
  23. ↑ 1 2 3 Nem található a tabasaran szavakban.
  24. ↑ Orosz kölcsönökben.
  25. ↑ 1 2 Mássalhangzó után.
 Kaukázusi írások
Abház-Adighe
Nakh-Dagesztán
Lezgi
Vainakh
Egyéb
türk
iráni