Kugelblitz

Flakpanzerkampfwagen IV (3 cm MK 103 Zwilling) , "Kugelblitz" ( németül  Kugelblitz  - " gömbvillám ") - a második világháború német kísérleti önjáró légelhárító fegyvere (ZSU) . A Daimler-Benz készítette 1944 - ben , a legelterjedtebb PzKpfw IV közepes tank alvázán . Egy speciális kialakítású forgó torony felszereléséhez a Tiger tank vállpántját használták . [egy]

Eszköz és cél

Ennek a járműnek a tanulmányozása során a szovjet szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a ZSU vezetési teljesítménye, fegyverzeti ereje és a fegyver csatára való felkészítésének sebessége miatt a harckocsioszlopokat a légitámadásoktól védte. [egy]

A löveg páncélvédelmét golyó formájában készítették el, amelyre két darab 30 mm-es MK-103-as szalagos előtolású repülőgépágyút, két-két optikai és két-két repülőgép irányzékot helyeztek el mind a két lövészhez: vízszintesen és függőlegesen, ami golyós páncélvédelemben is voltak, és vele forogtak. A torony kialakítása lehetővé tette a horizont mentén körkörös lövöldözést és akár 90°-os emelkedési szögben lévő légi célpontok tüzelését [1] . A szovjet források 5 fős legénységet jeleznek, [1] a jármű parancsnoka állítólag a torony hátsó részében, a lövészek között helyezkedett el, és saját megfigyelőkészülékkel rendelkezett.

Felszabadítás és harci használat

A „Kugelblitz” gyártásának megkezdését még ugyanazon év őszén tervezték, de a német ipar nehéz helyzetéből adódó folyamatos késések miatt még a csökkentett tervet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Tehát a három közül, amely 1944 szeptemberében kezdődött a Daimler-Benz alvázon történő gyártásával, egyetlen egy sem készült el. Október végén megkezdték a két alváz összeszerelését a duisburgi Stahlindustrie-ben . Két legyártott, tornyos épület is oda került. Az egyik fő ok az volt, hogy a szövetségesek elfoglalták a Deutsche Edelstahlwerke vállalatait, amely addigra a fő alvállalkozóvá vált. Valójában 1945 februárjában Duisburgban mindössze két installációt szereltek össze [2] (szovjet adatok szerint 3 prototípust szereltek össze) [1] . Nagyon keveset tudunk ezeknek az önjáró fegyvereknek a harci használatáról. Külföldi források szerint[ mi? ] az egyik „Kugelblitz”-et a keleti fronton folyó csatákban használták. Feltehetően a ZSU-t a spatenbergi repülőtér légvédelmére használták, és 1945. április 1-jén a szovjet csapatok megsemmisítették. További két tornyot Berlinbe küldtek, ahol rögzített elhelyezésként használták őket. Jelenleg csak egy torony maradt fenn, amely a Lehrsammlung der Heeresflugabwehrschule (Rendsburg) kiállításán látható. 1996-ban azonban a Spatenberges-hegy lejtőjén felfedezték a második torony elemeit, és helyreállításra küldték.

Tervek a ZSU további fejlesztésére

A szovjet adatok szerint a német ipar ennek a ZSU-nak a további modernizálását és fejlesztését tervezte, nevezetesen:

- megnövelt tűzerő a két további 20 mm-es légvédelmi ágyú beszerelésének köszönhetően;

- hidraulikusan vezérelt célzóhajtások felszerelése a fegyver gyors célzásához;

- a 30 mm-ig terjedő páncélzattal rendelkező Pz.Kpfw.38 (t) Ausf.D harckocsi alvázával és hajótestével szerelvények gyártása. [egy]

Galéria

• Flakpanzer Kugelblitz (modell)

• Dieses Bild zeigt ein Modell des Flakpanzers "Kugelblitz".

• Flakpanzer Kugelblitz- 1/35 méretarányú modell

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 V.G. Naumov. Német önjáró légvédelmi fegyver, Kugelblitz // A harckocsiipar közleménye: Havi tudományos és műszaki folyóirat. - 1945. - október-november ( 10-11. sz. ). - S. 35 .
2. ↑ Thomas L. Jentz, Hilary Louis Doyle. Panzer Tracts sz. 23 Páncélgépgyártás 1933-1945. – 2011.

Irodalom

• M. Baryatinsky. A Harmadik Birodalom páncélozott járművei. - M . : Modelltervező, 2003. - 96 p. - (Páncélgyűjtemény 1. sz. különszám). - 3000 példányban.
• TL Jentz. Flak Selbstfahrlafetten és Flakpanzer - Sd.Kfz. 10/4-8,8 cm Flak auf VFW. - Darlington, Maryland: Darlington Productions, 1998. - 56 p. - (Panzer Tracts No. 12).