A náci Németország zászlaja

Zászló horogkereszttel
.  die Hakenkreuzflagge

1933-1935 - társnemzeti zászló;
1935-1945 - állami, nemzeti és kereskedelmi zászló
Tantárgy A náci Németország , az NSDAP , a birodalmi komisszáriumok
Jóváhagyott 1933. március 12. (állami zászlóként)
Törölve 1945. május 23
Használat Polgári és állami zászló; polgári és állami zászló
Arány 3:5
Szerzőség
Zászló szerzője Adolf Gitler
11.03 . 1933 - 15.09 . 1935.
Németország különböző nemzeti és kereskedelmi zászlaja
Használat Polgári zászló és zászló
Arány 3:5
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A horogkeresztes zászló ( németül:  die Hakenkreuzflagge ; szó szerint  - "zászló horgas kereszttel") az NSDAP zászló hivatalos neve, amely a náci Németország hivatalos állami jelképévé vált . Ez egy téglalap alakú vörös ruha volt, fekete, ferde jobboldali horogkereszttel , a közepén egy fehér körön .

1933–1935

1933. március 12-én a zászlók kihelyezésének előzetes szabályozásáról szóló rendeletben megállapították, hogy ezentúl a fekete-fehér-piros zászlót és a horogkeresztes zászlót ( németül  die Hakenkreuzflagge) egyidejűleg kell felvonni. hiszen „ ezek a zászlók kötik össze a német állam dicső múltját és a német nemzet energikus újjászületését. Együtt kell képviselniük az államhatalmat és az egész német nép belső szoros kötelékét .” A katonai épületeken és építményeken csak az állami katonai zászlót ( német  die Reichskriegsflagge ) [1] kellett feltüntetni .

A zászló tervét Adolf Hitler személyesen tervezte :

Kísérletek és átalakítások sorozata után magam készítettem egy elkészült projektet: a transzparens fő háttere piros; belül fehér kör, és ennek a körnek a közepén egy fekete kapa alakú kereszt. <...> Ez a zászló a mi zászlónk lett.

<...> Előttünk is eleven megtestesítője új mozgalmunk eszméinek és törekvéseinek. A piros szín a mozgalmunkba ágyazott társadalmi eszméket jelképezi. A fehér a nacionalizmus eszméje . A kapa alakú kereszt az árják győzelméért és egyben az alkotómunka győzelméért folytatott küzdelem  küldetése , <…>.

– Adolf Hitler. "Az én harcom". 2. rész, 1925.

1933. április 22-én a „második irányelv a zászlók használatának előzetes szabályozásáról” [2] megállapította:

  1. A birodalmi elnök sztenderdje (die Standarte des Reichspräsidenten) egy egyenlő oldalú aranysárga téglalap, fekete-fehér-piros kerettel, amely egy szárnyaló államsast ábrázol a bottal szemben. A keret fekete, fehér és piros csíkjai egyenlő szélességűek, a fekete kívül található. A szegély szélessége a szabvány teljes magasságához viszonyítva 1 és 10 között van.
  2. Az állami szolgálati zászló (die Reichsdienstflagge) három egyenlő szélességű keresztirányú csíkból áll, felül fekete, középen fehér, alul piros, a fehér sávban, közelebb a rúdhoz az állami sas látható. Az állami sas felett és alatt lévő fehér csík szélessége 1/5-ére tágul.

Az állam minden intézménye és hatósága, kivéve a birodalmi elnököt, a fegyveres erők miniszterét és az állami katonai zászlót vagy az állami posta zászlaját, köteles használni az állami szolgálati zászlót.

Minden kormányzati szolgálati épületen a fekete-fehér-piros zászló és a horogkeresztes zászló, vagy az állami szolgálati zászló és a horogkeresztes zászló lobogjon.

A belvizeken és a tengeren közlekedő szolgálati hajókon a nemzeti szolgálati zászlót, és lehetőség szerint horogkeresztes zászlót kell viselniük.

A belügyminiszter 1933. április 29-i rendeletével 1933. május 1-jétől minden kereskedelmi hajó számára a szigorú fekete-fehér-piros zászló mellett horogkeresztes zászlót is elő kell írni ( ném .  die Hakenkreuzflagge ) az előárbocon vagy a guis-stockon [3 ] .

Az 1933. július 16-i „harmadik rendelet a zászlók használatának előzetes szabályozásáról” az 1921. április 11-i német zászlókról szóló rendelet módosításával megállapította, hogy a vaskeresztes kereskedelmi zászlót ezentúl a volt haditengerészeti tisztek zászlójának nevezik. kereskedelmi hajók kapitányai (die Flagge für ehemalige Marineoffiziere als Führer von Handelsschiffen), és három egyenlő szélességű keresztirányú csíkból áll, felül fekete, középen fehér, alul piros, a Vaskereszt fekete csíkján képpel, kétszer fehér szegéllyel szegélyezett [4] .

Az 1933. december 20-án kelt „A lobogók használatának előzetes szabályozásáról szóló rendelet” megerősítette, hogy a német kereskedelmi hajók fekete-fehér-piros zászlót és horogkeresztes zászlót egyszerre viselnek, és először állami szinten létrehozták a horogkeresztes zászló leírását [5] :

A kampós keresztes zászlón ( ném. die Hakenkreuzflagge ) vörös posztó van, melynek vízszintes középső tengelyén a bothoz közelebb egy fekete horogkeresztet ( ném.  das Hakenkreuz , horogkeresztet) ábrázoló fehér kör , melynek kampói 45 fokkal elforgatva. A fehér kör és a fekete horogkereszt (horogkereszt) közös középponttal rendelkezik. A kereszt kampói (horogkereszt) a tengelytől távolodnak (a ruha hátoldalán - fordítva). A fehér kör átmérője a zászló magasságának 3/4-e. A kereszt keresztjeinek (horogkereszt) hossza megegyezik a kendő magasságának felével. A kereszt és a horgok keresztjének szélessége megegyezik a posztó magasságának 1/10-ével. A horgok külső hossza 3/10, a belső - 2/10 a panel magasságának. A panel magasságának és szélességének aránya 3:5.  

1935–1945

1935. április 11-én megalkották a „Vezetői és államkancellári színvonalról szóló rendeletet” [6] :

A vezető és az államkancellár etalonja egy egyenlő oldalú, fekete-fehér-fekete szegéllyel szegélyezett piros téglalap, amely fehér körben aranytölgy levelekkel keretezett, fekete horogkeresztet (horogkeresztet) tartalmaz fekete-fehér fehér szegély. A szabvány négy sarkán felváltva egy sas van elhelyezve egy horgas kereszten (horogkereszt) egy tölgykoszorúban és egy sas a fegyveres erőknél, mindegyik arany színben.

1935. június 23-án jóváhagyták a fegyveres erőkért felelős államminiszter új zászlaját.

1935. szeptember 15-én az NSDAP nürnbergi pártkongresszusán, többek között a „nürnbergi törvények mellett”, elfogadták a „nemzeti zászlótörvényt” (das Reichsflaggengesetz), amely megállapította [7] :

1. Az állapotszínek a fekete, fehér és piros.

2. Az állami és nemzeti zászló (die Reichs- und Nationalflagge) a horogkeresztes zászló (die Hakenkreuzflagge). Ez egyben kereskedelmi zászló is.

3. A főkapitány és az államkancellár megállapítja az állami hadsereg formáját (die Reichskriegsflagge) és az állami szolgálati zászlót (der Reichsdienstflagge).

1935. október 5-én parancsot adtak ki az állami katonai zászlóról, a hadihajók álcájáról, a vaskeresztes kereskedelmi zászlóról, a hadügyminiszter és a fegyveres erők főparancsnokának zászlajáról [8 ] :

  1. Az állami katonai zászló (die Reichskriegsflagge) egy piros téglalap alakú tábla, amelynek középső tengelyvonalán, közelebb a póznához, egy fehér kör, amelyet kétszer fekete-fehér szegélyez egy ferde horogkereszt (horogkereszt), az alsó horog. amelynek a sarka felé néz. A fehér kör alatt egy négyszer fehérrel és háromszor feketével osztott kereszt fekszik, melynek keresztjeinek folytatása a fehér kör függőleges és vízszintes átmérője. A belső felső piros mezőben (a tetőn) a vaskereszt található, fehér szegéllyel. A zászló magassága a hosszához viszonyítva 3:5.
  2. Hadihajók srácai (die Gösch der Kriegsschiffe) - piros téglalap alakú panel, melynek középső tengelyvonalán, közelebb a póznához, egy fehér kör van, ferdén elhelyezett kampós kereszttel, melynek alsó horga a felé néz. pólus. A zászló magassága a hosszához viszonyítva 3:5.
  3. Kereskedelmi zászló Vaskereszttel (die Handelsflagge mit dem Eisernen Kreuz) - a felső sarokban a Vaskereszt képével, piros téglalap alakú panellel, melynek középső tengelyvonalán, közelebb a rúdhoz, fehér kör található ferdén állított fekete kampós kereszttel, melynek alsó horga a fára fordult. A zászló magassága a hosszához viszonyítva 3:5.
  4. A hadügyminiszter és a fegyveres erők főparancsnokának zászlaja (die Flagge des Reichskriegsministers und Oberbefehlshabers der Wehrmacht) az állami katonai zászló a következő különbségekkel: a szövet egyenlő oldalú, a zászló minden oldalán fehér-fekete keret, a felső mezőben a rúdnál és az alsó mezőben a szabadon a zászló szélén a vaskereszt látható fehér szegélyben, az alsó mezőben a botnál és a felső mezőben a szabadon a zászló szélén a fegyveres erők sasa látható fehér karikával.

1935. október 31-én kiadták az „Állami szolgálati zászlóról szóló rendeletet”, amely megállapította [9] :

Az állami szolgálati zászló (die Reichsdienstflagge) egy piros téglalap alakú tábla, amelyen egy fekete kampós kereszt, közepén fekete-fehér kerettel, fehér körben, alsó kampója az oszlop felé néz. A zászló belső felső sarkában az állam legmagasabb fekete-fehér jele (das Hoheitszeichen des Reichs) látható. A sas feje az oszlop felé néz. A zászló magassága a hosszához viszonyítva 3:5.

1945. május 8-án aláírták a német fegyveres erők katonai átadásáról szóló okmányt, 1945. május 23-án megszűnt Németország állami léte, a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország betiltott minden típusú német zászlót. . Német hajók ideiglenesen helyett az állam lobogója "Charlie" a készlet zászlók a nemzetközi kódex jelek , amely megismételte a színeket a zászlók a nyugati szövetségesek .

1949-ben az NSZK és az NDK fekete-piros-arany zászlót fogadott el , amelyet a 19. században a Német Unió zászlajaként és a német egység szimbólumaként, 1919-1933-ban pedig Németország zászlajaként használtak. Az NDK 1959-ben felvette az NDK címerét a zászló közepére ).

Jegyzetek

  1. ↑ Erlaß des Reichspräsidenten über die vorläufige Regelung der Flaggenhissung vom 12. März 1933./Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 103, op. via http://www.documentarchiv.de/ns/flaggen.html Archiválva 2019. október 24-én a Wayback Machine -nél
  2. ↑ Zweite Verordnung über die vorläufige Regelung der Flaggenführung.Vom 22. April 1933./ Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 217, fordította: http://www.documentarchiv.de/ns/1933/1933/flaggenl . 2007. október a Wayback Machine -nél
  3. ↑ Erlaß über das Setzen der Hakenkreuzflagge auf Kauffahrteischiffen, vom 29. April 1933/ Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 244, op. via http://www.documentarchiv.de/ns/1933/kauffahrteischiffe-hakenkreuzflagge_erl.html Archiválva : 2012. február 10. a Wayback Machine -nél
  4. ↑ Dritte Verordnung über die vorläufige Regelung der Flaggenführung Vom 16. Juli 1933. Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 517, op. keresztül: http://www.documentarchiv.de/ns/1933/flaggenfuehrung-vorl_vo03.html Archiválva : 2012. február 10. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Verordnung über die vorläufige Regelung der Flaggenführung auf Kauffahrteischiffen, vom 20. December 1933/Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 1101-1102, op. keresztül: http://www.documentarchiv.de/ns/1933/flaggen-kauffahrteischiffe_vo.html Archiválva : 2019. október 24. a Wayback Machine -nél
  6. ↑ Verordnung über die Standarte des Führers und Reichskanzler.Vom 11. April 1935./ Reichsgesetzblatt 1935 I, S. 507, fordította: http://www.documentarchiv.de/ns/1935/fstandarte_1vo 20 March 3.html . a Wayback Machine
  7. ↑ Reichsflaggengesetz.- Reichsgesetzblatt 1935 I, S. 1145, op. via http://www.documentarchiv.de/ns/1935/flaggen1935_ges.html Archiválva : 2019. november 27. a Wayback Machine -nél
  8. ↑ Verordnung über die Reichskriegsflagge, die Gösch der Kriegsschiffe, die Handelsflagge mit dem Eisernen Kreuz und die Flagge des Reichskriegsministers und des Oberbefehlshabers der Wehrmacht. Vom 5. Oktober 1935./Reichsgesetzblatt 1935 I, S. 1285-1286, Tafeln 1, 2, op. keresztül: http://www.documentarchiv.de/ns/1935/flaggen1935_vo.html Archiválva : 2007. október 16. a Wayback Machine -nél
  9. ↑ Verordnung über die Reichsdienstflagge.Vom 31. Oktober 1935./ Reichsgesetzblatt 1935 I, S. 1287-1288, Tafel 3, a http://www.documentarchiv.de/ns/1935/f . 2013. 9. a Wayback Machine -nél

Linkek