Németország fekete-fehér-piros zászlaja

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Németország fekete-fehér-piros zászlaja
Tantárgy Északnémet Konföderáció
Német Birodalom
Jóváhagyott Először 1867. október 25-én hozták létre az Északnémet Konföderáció polgári hajóinak lobogójaként [1] Nemzeti és kereskedelmi lobogó .
Polgári zászló és zászló
Törölve 1919. augusztus 11
Használat Polgári és állami zászló;  polgári és állami zászló
Arány 2:3
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A fekete-fehér-piros zászló ( német  Schwarz-Weiß-Rot Flagge ) 1867 - től az Északnémet Szövetség , 1871 -től 1919 -ig és 1933 -tól 1935 -ig a német állam hivatalos zászlaja .

Történelem

1866. szeptember 22- én a Bremer Handelsblatt újság közölte a Hamburgi Kereskedelmi Kamara titkárának, Dr. Adolf Soetbers-nek ( németül:  Adolf Soetbeers ) cikkét, amelyben azt javasolták, hogy a leendő egyesült német állam zászlaját készítsék el zászló fekete, fehér és piros csíkokkal. Ezt a projektet Otto von Bismarck támogatta , aki ragaszkodott ahhoz, hogy az Északnémet Konföderáció alkotmánytervezetében szerepeljen a zászló leírása . [2]

A Német Birodalom alkotmányának 1871. április 16-án elfogadott 55. cikke megállapította:

A katonai és kereskedelmi flotta zászlaja fekete-fehér-piros. [3]

Jürgen Arndt tévesen állította, hogy az "állami színeket" ( németül  die Reichsfarben ) az alkotmány állapította meg. [négy]

1892. november 8- án a fekete-fehér-piros zászlót Németország nemzeti zászlajává is nyilvánították . [5]

A német hadizászló ( német die Reichskriegsflagge ) tetején 1871-1919 - ben fekete, fehér és piros azonos méretű vízszintes csíkokat ábrázoltak a vaskereszt képével , amely a hadihajók zászlaja és zászlója is volt. a hadseregé. [6] 

A német hajózási lajstromba bejegyzett kereskedelmi, személyszállító és egyéb kereskedelmi hajók 1871-1919 - ben farzászlóként három egyforma vízszintes sávból álló táblát hordtak: a felső fekete, a középső fehér, az alsó pedig piros. Ünnepélyes rendezvényeken fekete, fehér és piros színeket használtak, a hadsereg kokárdájában, transzparenseken és zászlókon ábrázolták.

Használat a német államban

Az 1918-as novemberi forradalom és Németország első világháborús veresége után a weimari nemzetgyűlés 1919. augusztus 11-én alkotmányt fogadott el, amely Németországot köztársasággá nyilvánította, és létrehozta a fekete, piros és arany nemzeti színét. A fekete-fehér-piros zászló azonban eltörlése után is népszerű maradt (főleg, hogy a kereskedelmi zászló továbbra is fekete-fehér-piros maradt, csak egy fekete-piros-arany kryzh hozzáadásával ). Az 1920-as években léteztek politikai szervezetek – az „Állami Zászló” ( német die Reichsflagge ) és az „Állami háborús zászló” ( német die Reichskriegsflagge ), amelyek a fekete-fehér-piros zászló használatát szorgalmazták.   

1933. március 12- én megállapították, hogy a nemzeti zászló fekete, fehér és piros csíkokból álló zászló. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezzel a zászlóval együtt ki kellett volna függeszteni a „ horgas keresztes zászlót ” ( németül  die Hakenkreuzflagge ). [7] Hindenburg halála után azonban, amikor minden hatalom a nemzetiszocialisták kezébe került, a fekete-fehér-piros zászlót eltörölték. Az 1935. szeptember 15-i birodalmi zászlótörvény a feketét, a vöröset és a fehéret Németország birodalmi színének nyilvánította, de a nemzeti zászlót háromsávos zászlóról horogkeresztes zászlóra változtatta.

Miután a nácik eltörölték a zászlót, a Hitler diktatórikus rendszerével szembeni német nemzeti ellenállás egyik szimbólumává vált. Az 1943 - ban alapított Szabad Németország szervezet használta . A mozgalomban résztvevők röpiratán és karszalagjain egyforma fekete , fehér és piros csíkok voltak . [nyolc]

Jegyzetek

  1. Verordnung, betreffend die Bundesflagge der Kauffahrteischiffe vom, 1867. október 25.
  2. Verfassung des Norddeutschen Bundes
  3. Verfassung des Deutschen Reiches vom 16. April 1871
  4. Wappen und Flaggen des Deutschen Reiches und seiner Bundesstaaten (1871-1918). Nach den Tafeln von Hugo Gerard Stroehl zuzammengestellt und erlaeutert von Juergen Arndt, 3.Auflage, Dortmund, Hsrenberg Kommunikation, 1984, SS.88-78, ISBN 3-921846-81-1
  5. Verordnung über die Führung der Reichsflagge. Vom 8. 1892. november (német)  
  6. Ivanov K. A. A világ államainak zászlói, M .: Közlekedés, 1971, 84. o., UDC 342.228.4 (100) (09)
  7. Erlaß des Reichspräsidenten über die vorläufige Regelung der Flaggenhissung vom 12. März 1933./Reichsgesetzblatt 1933 I, S. 103, op. a http://www.documentarchiv.de/ns/flaggen.html oldalon
  8. Arnold Rabbow: dtv-Lexikon politischer Symbole , München, 1970.

Lásd még