Bibliai könyvek

A Bibliát a judaizmusban a Tanakh képviseli , amelyet zsidó Bibliának is neveznek [1] , a kereszténységben  - a Régi (Tanakh és további szent könyvek) és az Újszövetség . A Biblia könyvei alkotják a Szentírást .

A szláv-orosz Biblia 77 könyvet tartalmaz, a görög Biblia 76 könyvet (és egyet a Függelékben), a katolicizmusban használt Új Vulgata 73 könyvet, a legtöbb protestáns Biblia 66 könyvet tartalmaz. Ugyanakkor az ortodoxiában és a protestantizmusban csak 66 könyvet ismernek el kánoninak (Isten ihlette, azaz megváltoztathatatlan igazságot tartalmaz), a katolicizmusban 73 ilyen könyv van [2] .

A Tanakh 22 könyvből áll, amelyeket a keresztények 39 könyvre osztottak fel, és minden keresztény felekezetben kanonikusnak ismerik el. Ezenkívül az ortodoxiában és a katolicizmusban további könyvek is szerepelnek az Ószövetségben, amelyeket az ortodoxiában nem- kanonikusnak vagy "anaginoscomenának" (vagyis "olvasásra ajánlottnak"), a katolicizmusban deuterokanonikusnak neveznek . A protestantizmusban ezeket a könyveket apokrifoknak nevezik , és nem szerepelnek az Ószövetségben (a Biblia egyes protestáns kiadásaiban külön részben helyezték el) [3] .

Az Ószövetség a szláv és az orosz Bibliában 11 további könyvet tartalmaz, a görög Bibliában - 10 és egy a függelékben, az Új Vulgatában - 7. A katolicizmusban, az ortodoxiától és a protestantizmustól eltérően, az Ószövetség ezen további könyveit ismerik el. mint ihletett.

Az Újszövetség ugyanaz a keleti ortodoxiában, katolicizmusban és protestantizmusban, és 27 szent ihletett könyvből áll, de különbözik az ókori keleti malankarai és asszír (22 könyv) és etióp (35 könyv) egyházak könyveinek számában [4] .

Az Ószövetség könyvei

A Tanakh könyvei

A Tanakh (zsidó Biblia) könyvei minden keresztény felekezetben azonosak (kivéve a fordítást és a további részek jelenlétét), és kanonikusnak (Isten ihlette, azaz megváltoztathatatlan igazságot tartalmazónak) ismerik el őket. E könyvek további részei megtalálhatók az Ószövetség ortodox és katolikus kiadásaiban, a protestáns kiadásokban azonban nem [3] . A katolicizmusban ezeket a kiegészítéseket isteni ihletésűnek, az ortodoxiában nem ihletettnek (de hasznosnak vagy tanulságosnak) ismerik el [5] .

A Biblia 19. századi orosz nyelvű zsinati fordításában az Ószövetség összes kanonikus könyvét a héber Bibliából ( maszoréta szöveg ), de bizonyos esetekben a Septuagintából fordították (például Iz . 7:14 ). ). A szláv Biblia Ószövetségének minden könyve a Septuagintából van lefordítva, de ezt a fordítást a Vulgata számos hatása felülírta [6] .  

Az Ószövetség ortodox és katolikus kiadásaiban található kánoni könyvek további részei Eszter könyvében találhatók (Eszter 1  :1 , Eszter 3:13 , Eszter 4:17  , Eszter 5 : 1-2 , Eszter 8:12 , Eszter ). 10:3 ) , Dániel próféta könyvében: Azariás imája és a három ifjú éneke ( Dán 3:24-90 ), Zsuzsanna története ( Dán 13 ), a Villa története, ill. a Sárkány ( Dán. 14 ) [11] . Ezenkívül az Ószövetség ortodox kiadásai között szerepel a 151. zsoltár (151. zsoltár ) és Manassé imája a 2. Krónikák könyvének végén ( 2Krónikák 36:24 ) [3] , amelyek hiányoznak az Újban. Vulgate. A Biblia ökumenikus kiadásaiban: a Revised Standard Version of the Biblia és a New Revised Standard Version of the Biblia, ezek a részek az Ószövetség további könyveivel együtt egy külön „Apokrif” elnevezésű szakaszban vannak elhelyezve [12] .          

Az Ószövetség további könyvei

A táblázat az Ószövetség további könyveinek neveit mutatja a szláv-orosz Bibliában, a görög Bibliában, az Új Vulgatában és a Biblia ökumenikus New Revised Standard Versionjában, amelyekben külön részben helyezkednek el. A szláv-orosz Biblia tíz további (nem kanonikus) könyve a Septuagintából származik (görögről fordítva), Ezsdrás harmadik könyvét latinról fordítják [13] .

Ezsdrás második és harmadik könyvét a Vulgatához csatolták Ezsdrás harmadik és negyedik könyvének címével, anélkül, hogy kánoni státuszt adtak volna nekik [3] .

Az Újszövetség könyvei

Az Újszövetség 27 ógörögül ( Koine ) [14] írt könyvből áll, talán Máté evangéliuma kivételével , amelynek nyelvét korábban hébernek vagy aráminak feltételezték (az eredeti elveszett). Jelenleg a legtöbb újszövetségi tudós úgy véli, hogy Máté evangéliuma görögül íródott [15] .

A könyvek a következő részekhez köthetők [16] :

1. Törvényhozó – Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai
2. Történelmi könyv - A Szent Apostolok Cselekedetei
3. tanári könyvek
   • Jakab, Péter, János evangélista és Júdás apostolok hét levele
   • Pál apostol tizennégy levele
4. Prófétai könyv - Teológus János kinyilatkoztatása

Jegyzetek

1. ↑ Biblia - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
2. ↑ [ D. G. Dobykin . Előadások az Ószövetség Szentírásának bevezetéséről. - St. Petersburg.: St. Petersburg Orthodox Theological Academy, 2012. - C. 22-25]
3. ↑ 1 2 3 4 5 6 Michael D. Coogan. A New Oxford Annotated Bible . Archivált : 2017. július 17., a Wayback Machine // Oxford. 2007. - P.4
4. ↑ Bibliai kánon  // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2012. - T. XXX: " Kamianec-Podolszki egyházmegye  - Caracal ". — S. 212-257. — 752 p. - 39.000 példány.  - ISBN 978-5-89572-031-8 .
5. ↑ Jungerov P. A. Az Ószövetség nem kanonikus könyvei // Ortodox teológiai enciklopédia vagy teológiai enciklopédikus szótár. XI. kötet . Archiválva : 2017. április 11. a Wayback Machine -nál
6. ↑ Hilarion metropolita (Alfejev) . Bibliafordítások: Történelem és modernitás . Archivált : 2017. április 30., a Wayback Machine // Int. teológiai konf. Rus. Ortodox Templom „Modern. Bibliai tanulmányok és az egyház hagyományai, 2013.
7. ↑ 1 2 Biblia. Zsinati fordítás. Ószövetség . Letöltve: 2017. április 17. Az eredetiből archiválva : 2017. május 9.. (határozatlan)
8. ↑ 1 2 Vetus Testamentum. Nova Vulgata. Bibleorum Sacrorum Editio Letöltve: 2017. április 17. Az eredetiből archiválva : 2016. december 7.. (határozatlan)
9. ↑ Biblia átjárók. Biblia könyvlista. . Letöltve: 2017. május 12. Az eredetiből archiválva : 2017. május 12. (határozatlan)
10. ↑ 1 2 Παλαιά Διαθήκη . Letöltve: 2022. április 12. Az eredetiből archiválva : 2019. december 21. (határozatlan)
11. ↑ Jungerov P. A. Bevezetés az Ószövetségbe. nem kanonikus könyvek. Nem kanonikus adalékok a kanonikus ószövetségi könyvekben . Archiválva : 2016. szeptember 13. a Wayback Machine -nál
12. ↑ 1 2 A Biblia. Új, átdolgozott szabványos verzió. 1989 (nem elérhető link) . Letöltve: 2017. május 12. Az eredetiből archiválva : 2017. április 4.. (határozatlan) 
13. ↑ Ószövetség. Előadások a 2. évfolyamnak . Letöltve: 2017. április 17. Az eredetiből archiválva : 2017. július 20. (határozatlan)
14. ↑ Alekseev A. A. A fordítás mint filológiai probléma. . Letöltve: 2010. március 10. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 31.. (határozatlan)
15. ↑ Pavel Lebegyev. Máté evangélista és evangéliuma . Letöltve: 2017. május 19. Az eredetiből archiválva : 2017. június 11. (határozatlan)
16. ↑ Averkij (Tausev) érsek . Az újszövetségi szent könyvek felosztása tartalmuk szerint // Útmutató az Újszövetség Szentírásának tanulmányozásához. A négy evangélium . Archiválva : 2017. május 7. a Wayback Machine -nál