Moldova himnusza

A stabil verziót 2022. október 29-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
A nyelvünk
Limba noastra
Limba noastra

A nemzeti himnusz jelképe
Lírikus Alekszej Matejevics , 1917
Zeneszerző Alexandru Christea
Ország Moldova
Ország
Jóváhagyott 1994

Moldova himnusza az Alekszej Matejevics (1888-1917) verseire írt "Nyelvünk  " ( Mold. Limba noastră, Limba noastra ) kompozíció. Zenéje Alexandru Cristea , feldolgozás Valentin Dinga [1] . A himnusz csak öt strófát tartalmazott a teljes versből – 1, 2, 5, 8 és 12. A szerzemény 1994-ben Moldova himnusza lett . Korábban az „Ébredj, román!” című szerzemény volt a himnusz. ( Rom. Deşteaptă-te, române! ) A. Mureşanu szövegével , amely 1989 óta Románia nemzeti himnusza .

A „Nyelvünk” című költemény ihletett himnusz a moldvai anyanyelvhez, amelyet Mateevich „a nép lényegének, történelmének, küzdelmének, életmódjának, hitének, kreativitásának legmagasabb szintű kifejeződésének tartott, értékes örökségnek, amelyet meg kell őrizni. védett és továbbfejlesztett" [2] .

A himnusz szövege

latin

Limba noastra-io comoară On adîncuri înfundată Un șirag de piatră rară Pe moșie revărsată. Limba noastra-i foc ce arde Într-un neam, ce fără veste Sa trezit din somn de moarte Ca viteazul din poveste. Limba noastră-i frunză verde, Zbuciumul din codrii veşnici, Nistrul lin, ce-n valuri pierde Ai luceferilor sfeșnici. Limba noastră-i limbă sfîntă, Limba vechilor cazanii, Care-o plîng și care-o cîntă Pe la vatra lor țăranii. Răsări-va o comoară On adîncuri înfundată, Un șirag de piatră rară Pe moșie revărsată. cirill betűs Limba noastra és comoare Eun adynqur infundate Un shirag de pyatre ritka Pe mochier fordítva Limba noastra y foc che arde Yntr-un yum, che faire veste S-a tresit din som de moarte Ka vityazul din történet.
Limba noastra y frunze verde, Zbuchumul din kodriy veshnich, Nistrul lin, ken valur pierde Ai lucheferilor sfeshnich. Limba noastra-y limbe sfynte, Limba vechilor vallomása, Kare-a plyng shi kare-o kynte Pe la vatra lor tserany. Reseri-wa a komoárokról Eun adynqur infundate, Un shirag de pyatre ritka Nincs több visszafordítás.

Mateevich „A mi nyelvünk” című verse

Limba noastra-io comoară On adîncuri înfundată Un şirag de piatră rară Pe moşie revărsată. Limba noastra-i foc ce arde Într-un neam, ce fără veste Sa trezit din somn de moarte Ca viteazul din poveste. Limba noastră-i numai cîntec, Doina dorurilor noastre, Roi de fulgere, ce spintec Nouri negri, zări albastre. Limba noastră-i graiul pîinii, Cînd de vînt se mişcă vara; In rostirea ei bătrinii Cu sudori sfinţit-au ţara. Limba noastră-i frunză verde, Zbuciumul din codrii veşnici, Nistrul lin, ce-n valuri pierde Ai luceferilor sfeşnici. Limba noastra-i vechi izvoade. Povestiri din alte vremuri; Şi citindu-le 'nşirate, - Te-nfiori adînc si tremuri. Limba noastră îi aleasă Să ridice slava-n ceruri, Să ne spiue-n hram şi-acasă Veşnicele adevăruri. Limba noastra-i limbă sfîntă, Limba vechilor cazanii, Care o plîng şi care o cîntă Pe la vatra lor ţăranii. Înviaţi-vă dar graiul, Ruginit de multă vreme, Stergeti slinul, mucegaiul Al uitarii 'n care geme. Strîngeţi piatra lucitoare Ce din soare se aprinde - Şi-ţi avea în revărsare Un potop nou de cuvinte. Nu veţi plînge-atunci amarnic, Că vi—i limba prea săracă, Şi-ţi vedea, cît îi de darnic Graiul ţării noastre dragă. Răsări-va o comoară On adîncuri înfundată, Un şirag de piatră rară Pe moşie revărsată. Nyelvünk, romolhatatlan kincsünk Elrejtve a hitetlenség elől Drága gyöngyök fénye, Kiömlött a szülőföldön. Nyelvünk élő lélek Felébredt emberek. Felpörgött, megtört Halálos alvási csapdák. Tűz és doina él benne , A mezők szomorúsága és a kenyér susogása, Fehér villámláng Szakadó felhők a fekete égen. Ez fájdalom, szívfájdalom, Nagyapáink csendes beszélgetése, aki szerette ezt a földet A kezek igazsága a kihaltak munkájában. Nyelvünk gyönyörű minta, Codru , a lombhullás susogása. A Dnyeszter elérése , amelyben világos A lámpák égnek. Nyelvünk a múlt táblája, Sok generáció hangja. Ez az ő szent szavuk Izgatottá tesz bennünket. Őseink szavára, joggal A megbeszélt órában énekelünk Az örök igazságok dicsősége Fényes templomban, az apai házban. Mert a fájdalomig szent, Mi van rajta az apa földjén És gyászolja a részesedést És éneklik az ünnepet. Évszázadok óta nincs számára feledés, Ami el van felejtve - feltámad Töröld le róla korszakok porát, - Felszabadulásra vágyik. Gyűjtsd össze a gyöngyök fényét Világos irizáló árnyalattal - És egy barátságos rohan majd előtted Az új szavak áramlása viharos. Nem, nem kell morogni A nyelveden szemrehányással, - Nagylelkűbb, mint a fúvókák a kutakban Szülőföldünk. Maradjon megvesztegethetetlen Elrejtve a hitetlenség elől Értékes gyöngyök fénye Kiömlött a szülőföldön [3] .

Létrehozási előzmények

A „Mi nyelvünk” című költemény először a „Kuvint Moldovenesk” („Moldovai szó”) újságban jelent meg 1917. június 21-én . Mateevich a román frontról (a Kárpátokban fekvő Maresheshty román faluból) érkezett egyik levelében beszélt arról, hogy még az év tavaszán szeretne verset írni a "nyelvünkről" . Az ötlet 1917 júniusában valósult meg. 17-én elkészült a vers, másnap olvasta fel a szerző a moldovai tanári kurzusok megnyitóján Chisinauban . A vers a Kuvint Moldovenesk című folyóiratban is megjelent (1917, 49. szám, június 21., 2. o.) - az azonos nevű újság ingyenes melléklete, a "Shkoala Moldoveneasca" folyóiratban (1917, No. 2-4, július-szeptember, 94. o.). Ugyanebben az évben a művet a román „Neamul Românesc” című újság is megjelentette augusztus 29-én . A következő években Mateevich romániai Besszarábiában , majd szovjet Moldvában készített műveinek abszolút minden kiadásában szerepelt . A kialakult hagyomány szerint minden új kiadást megnyitnak. Az 1930-as években Alexandru Christea zeneszerző zenésítette meg a verset. Jelenleg számos kiadása és publikációja van, beleértve az egyes könyveket is, és a moldovai középiskolában tanulják.

A vers orosz nyelvű fordításának szerzője D. Olcsenko [3] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. A murit Valentin Dânga, autorul aranjamentului muzical al imnului RM - Social - Jurnal.md Archivált : 2014. március 4. a Wayback Machine -n
  2. A moldvai polgári nemzet kialakulása - Chisinau: Shtiintsa, 1978 - 218 p. - 136. o
  3. ↑ 1 2 Nyelvünk, romolhatatlan kincsünk ... . www.moldovenii.md _ Letöltve: 2022. május 10. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 7..

Irodalom

Linkek