A Vatikáni Palimpszeszt egy 203 oldalas ótemplomi szláv pergamenkézirat , cirill betűkkel írva , amely tartalmazza az evangéliumot , a legrégebbi fennmaradt szláv nyelvű evangéliumot.
A kéziratot 1982-ben Trendafil Krystanov fedezte fel a Vatikáni Könyvtárban . A felfedezés szinte véletlenül történt II. Herman ökumenikus pátriárka pápai bíborosnak címzett 1232-es levelének keresése során , amely szerint mind a görögök, mind a többi keleti nép, köztük "a bolgár királyság nagy győzelmeket aratott. ", el akarják fogadni a Rómával való egyesülést. A levelet tartalmazó kéziratot a könyvtárban a 2502 katalógusszám alatt rögzítették. A kézirat görög szövege alatt Krisztanov észreveszi a cirill betűs szöveget. Mint kiderült, ez egy palimpszeszt : a pergament újrahasznosították, a korábban leírtakat elmosták vagy kitörölték. A 19. században kémiai reagenst ( ammónium-hidrogén-szulfátot ) használtak az ilyen kéziratok eredeti szövegeinek olvasására, amelyek korrodálták a pergament, manapság az ultraibolya fotózást használják erre. A Vatikáni Palimpszeszt 203 oldalából eddig 186-ot olvastak el, megállapították, hogy a 10. századi szolgálati evangéliumot tartalmazza.
Krisztanov felfedezése előtt a legrégebbi, pontosan keltezett és lokalizált szláv kézirat a szintén cirill betűvel írt Ostromir evangélium volt. Ezt az evangéliumot a keleti bolgár kéziratból másolták Novgorodban 1056-1057-ben. Ennek és más legrégebbi szláv kéziratoknak ( Assemanian Gospel , Savina kniga , Suprasal kézirat stb.) alapján olyan tudományos elméletek épültek fel, amelyek nagymértékben alábecsülik a 9. századi beszélt bolgár nyelv jelentőségét a szláv kultúra fejlődésében. A prof. Krisztanov, Cirill és Metód fivérek első fordításai a délkeleti bolgár trákiai és rodopiai dialektusokra készültek . Cirill, a filozófus még a 863-as morva misszió előtt kezdte fordítói munkáját a Bithynia kis-ázsiai régiójában található Polychron kolostorban , ahol a szlávok éltek, akik Trákiából és Rodoposzból vándoroltak ki . Az ő nyelvükre fordítja le a Szolgálati evangéliumot, amelyet a pápa megvilágított. 893 után Bulgáriában ezt a nyelvet fogadták el hivatalos irodalmi és egyházi nyelvként.
A Vatikáni Palimpszeszt 1996-ban jelent meg. Anna-Maria Totomanova, aki ellenőrizte a fordítást a görög eredetiből, és prof. Ivan Dobrev mint szerkesztő. Pénzhiány miatt még mindig nincs fakszimile kiadása az emlékműnek, bár valószínűleg ez a legrégebbi cirill kézirat, amely máig fennmaradt.