Benzil-klorid

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. december 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 22 szerkesztést igényelnek .
benzil-klorid
Tábornok
Hagyományos nevek benzil-klorid, klór-metil-benzol, α-klórtoluol
Chem. képlet C 6 H 5 CH 2 Cl
Patkány. képlet C 7 H 7 Cl
Fizikai tulajdonságok
Állapot folyékony
Moláris tömeg 126,58 g/ mol
Sűrűség 1,100 g/cm³
Termikus tulajdonságok
Hőfok
 •  olvadás -39°C
 •  forralás 179,3 °C
 •  villog 153±1℉ [1]
Robbanási határok 1,1 ± 0,1 térfogat% [1]
Gőznyomás 1 ± 1 Hgmm [egy]
Kémiai tulajdonságok
Oldhatóság
 • vízben oldhatatlan
 • alkoholba összekevert
 • kloroformmá összekevert
 • in org. oldószerek összekevert
Optikai tulajdonságok
Törésmutató 1,5391
Osztályozás
Reg. CAS szám 100-44-7
PubChem 7503
Reg. EINECS szám 202-853-6
MOSOLYOK   ClCc1ccccc1
InChI   InChI = 1S/C7H7Cl/c8-6-7-4-2-1-3-5-7/h1-5H, 6H2KCXMKQUNVWSEMD-UHFFFAOYSA-N
RTECS XS8925000
CHEBI 615597
ENSZ szám 1738
ChemSpider 13840690
Biztonság
Toxicitás rákkeltő, mutagén, erős könnyező, gyúlékony
NFPA 704 NFPA 704 négyszínű gyémánt 2 3 egy
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A benzil-klorid (benzil-klorid)  színtelen , szúrós szagú folyadék , vízben nem oldódik , etanollal , kloroformmal és más szerves oldószerekkel elegyedik. Lachrymator , gyúlékony.

Getting

Az iparban a benzil-kloridot a toluol folyékony fázisú gyökös klórozásával állítják elő :

Ily módon évente körülbelül 100 000 tonna benzil-kloridot nyernek [2] . A melléktermékek a benzal-klorid és a benzotriklorid ( és ).

Az eljárásnak több változata is létezik: toluol klórozása 1% PCI 3 jelenlétében 90-100°C-on, klórozás UV besugárzással vagy 2,2'-azo-bisz-izobutironitril jelenlétében.


A benzil-klorid a toluol szulfuril-klorid SO 2 Cl 2 klórozásával is előállítható , klór-metilezéssel a benzol vakpróba szerint:

Laboratóriumban benzil-alkohol és tömény sósav reakciójával nyerik , vagy a száraz toluol gázfázisban történő közvetlen klórozásával száraz klórral a besugárzás során, a legkényelmesebb az energiatakarékos dióda ultraibolya világítás használata besugárzásként, még egy gyenge ultraibolya fényforrás is a Cl2-molekula kötésének megszakításához vezet , különben nagy teljesítményű ~ 500 W-os izzólámpára lesz szükség.

Alkalmazások és reakciók

Heteroatomos funkciós csoportok benzilezése

A benzil-klorid a heteroatomos funkciós csoportok kényelmes benzilezőszere, és leggyakrabban e védőcsoport bevitelére használják [4] . Az alkoholok benzilezése ezzel a reagenssel erős bázissal, például KOH -val végzett katalízis körülményei között és alkoholos oldószerekben [5] és fázistranszfer körülmények között n-Bu 4 NHSO 4 [ 6] esetén is hatékony [ 6] . 7] A fenolok bázikus katalízis körülményei között is benzilezhetők [8] .

Az aminocsoportok könnyen benzilezhetők benzil-kloriddal, karbonát vagy hidroxid jelenlétében [9] , míg a dibenzilezés kompetitív reakció [10] . A tiolokat nátrium-hidroxid vagy cézium-karbonát és poláros oldószerek, például etanol vagy DMF jelenlétében benzilálják [11] .

Az amidok N-benzilezhetők benzil-kloriddal erős bázisok, például fém- hidridek hatására [12] 11

Aktív metilénvegyületek benzilezése

A β-ketoészterek, [13] szubsztituált malonsav-észterek , [14] β-ketoaldehidek, [15] β-diketonok, [16] β-ketoamidok [17] és β-ketonitrilek [18] anionjai és dianionjai mind hatékonyan reagálnak adjon C-benzil termékeket. Ha β-ketoamidból, β-ketoészterből vagy β-diketonból dianiont állítanak elő, a kevésbé savas helyzet benzilálódik. A nitrillel stabilizált karbanionok könnyen benzilezhetők éteres oldószerekben, ammóniában vagy DMSO -ban [19] A benzil-klorid reakcióba lép ketonokból, [20] éterekből [21] , iminekből (metalloenaminok) és hidrazonokból [22] , oximokból [ 2] keletkező karbanionokkal is .

Biztonság

A benzil-klorid alkilezőszer. Vízzel reagál, benzil-alkohollá és hidrogén-kloriddá hidrolizál . Mivel a benzil-klorid szobahőmérsékleten meglehetősen illékony, és irritálja a szem és a bőr nyálkahártyáját, könnyező .

A vele végzett munka füstelszívóban és megfelelő bőrvédelem mellett történik. A benzil-klorid mutagén és valószínűleg rákkeltő .

Linkek

  1. ↑ 1 2 3 http://www.cdc.gov/niosh/npg/npgd0053.html
  2. ↑ Furniss, B.S.; Hannaford, AJ; Smith, PWG; Tatchell, A. R. (1989), Vogel's Textbook of Practical Organic Chemistry (5. kiadás), Harlow: Longman, p. 864, ISBN 0-582-46236-3
  3. ↑ Shaw, JE; Kunerth, DC; Sherry, JJ Tetrahedron Lett. 1973, 689.
  4. ↑ (a) Greene, TW; Wuts, PGM, Protective Groups in Organic Synthesis, 2. kiadás; Wiley: New York, 1991. (b) Protective Groups in Organic Chemistry, McOmie, JFW, szerk.; Plénum: New York, 1973.
  5. ↑ Fletcher, HG, Methods Carbohydr. Chem. 1963, 166.
  6. ↑ Freedman, HH; Dubois, R. A. Tetrahedron Lett. 1975, 3251.
  7. ↑ Kuhn, R.; Alacsony, I.; Trischmann, H. Chem. Ber. 1957, 90, 203.
  8. ↑ Heer, J.; Billeter, JR; Miescher, K. Helv. Chim. Acta 1945, 28, 991
  9. ↑ Yamashita, M.; Takegami, Y. Synthesis 1977, 803.
  10. ↑ Velluz, L.; Amiard, G.; Heymes, R. Bull. szoc. Chim. Fr., 2. rész 1954, 1012.
  11. ↑ a) Frankel, M.; Gertner, D.; Jacobson, H.; Zilkha, AJ Chem. szoc. 1960, 1390. b) Vogtle, F.; Klieser, B. S 1982, 294.
  12. ↑ (a) Xia, Y.; Kozikowski, A. P. J. Am. Chem. szoc. 1989, 111, 4116. (b) Bryant, D. R.; Munka, SD; Hauser, CRJ Org. Chem. 1964, 29, 235.
  13. ↑ (a) Elsinger, F. OS 1973, 5, 76. b) Stork, G.; McElvain, S.M.J. Am. Chem. szoc. 1946, 68, 1053
  14. ↑ Cope, AC; Holmes, H. L.; House, H.O. Org. Reagál. 1957, 9, 107.
  15. ↑ Ravikumar, VT; Sathyamoorthi, G.; Thangaraj, K.; Rajagopalan, K. Indian J. Chem., Sect. B 1985, 24, 959
  16. ↑ Hauser, C. R.; Harris, TJ Am. Chem. szoc. 1958, 80, 6360.
  17. ↑ Hubbard, J.S.; Harris, T. M. Tetrahedron Lett. 1978, 4601.
  18. ↑ Baraldi, P.G.; Pollini, G. P.; Zanirato, V. Synthesis 1985, 969.
  19. ↑ Arseniyadis, S.; Kyler, K. S.; Watt, D.S. Org. Reagál. 1984, 31, 1.
  20. ↑ Bates, G.S.; Ramaswamy, S. Can. J. Chem. 1980, 58, 716.
  21. ↑ Muller-Uri, C.; énekes, EA; Fleischacker, WJ Med. Chem. 1986, 29, 125
  22. ↑ a) Stork, G.; Dowd, S.R.J. Am. Chem. szoc. 1963, 85, 2178. b) Hosomi, A.; Araki, Y.; Sakurai, HJ Am. Chem. szoc. 1982, 104, 2081
  23. ↑ Henoch, F.E.; Hampton, KG; Hauser, CRJ Am. Chem. szoc. 1969, 91, 676.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban