Finn-permi nyelvek

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Finn-permi nyelvek
Taxon alágazat
terület Oroszország , Finnország , Észtország , Svédország , Norvégia
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Ural család

finnugor ág
Összetett
Permi csoport , Mari csoport , Finno-Volga csoport
Elválasztási idő Kr.e. 2. évezred eleje. e. [egy]
Egyezési százalék 40,64%
Nyelvcsoport kódjai
ISO 639-2
ISO 639-5

A finnugor nyelvek  egyike a finnugor nyelvek két ágának . Egy másik ág az ugor nyelvek . A nyelveket Oroszország , Finnország , Észtország , Norvégia és Svédország területén beszélik .

A finn-perm nyelvek közé tartozik:

Protonyelvű hangszórók

A finn-perm ősnyelvet beszélők, a Volga-vidéki erdőövezet lakóinak gazdasága továbbra is túlnyomórészt sajátos volt, és a vadászaton és a halászaton alapult. Ugyanakkor a bronzkori fejlettebb árja és protobalti kultúrákból elkezdik átvenni a mezőgazdaság és a szarvasmarha-tenyésztés elemeit, amint azt a finnuperm nyelvekben szokásos szavak és kölcsönzések is bizonyítják [2 ] :

A mezőgazdaságnak eddig láthatóan kisegítő, erősen specializált szerepe volt - a gabonát sör- vagy cefre készítésére termesztették:

Csak a finn-perm egység összeomlása után, a Kr. e. 2. évezred végére. azaz a mezőgazdaság a finn-volzhaniak és a permek gazdaságának jelentős részévé válik . A mezőgazdaságra való átállással és a juhtenyésztés elterjedésével szükségessé válik a só az étrendben, melynek a *sōla neve is protobalti eredetű.

Jegyzetek

  1. Blažek, Václav . Uralic Migrations: The Linguistic Evidence archiválva 2019. május 13-án a Wayback Machine -nél
  2. Napolskikh V.V. A só finn-perm nyelvű elnevezéseinek eredetéről 2018. április 14-i archív másolat a Wayback Machine -nél // Linguistica Uralica LI 2015 3

Linkek