Fabre d'Olivet, Antoine

Antoine Fabre d'Olivet ( francia  Antoine Fabre d'Olivet , 1767. december 8., Gange , Franciaország  – 1825. március 27., Párizs ) - francia drámaíró , polihisztor és misztikus filozófus [1] , aki az eredeti szentségről írt minden nép nyelve („The Restored Hebraic Language”, 1815), a kozmogóniáról és a poligenizmusról , az ember földi eredetéről különböző forrásokból („Philosophical History of the Human Race”, 1824).

Életrajz

Protestáns családból . A forradalom alatt a jakobinusokhoz tartozott . 1789-től a színház számára írt, forradalmi darabjai olykor igazi humorral csillognak, de általában túl sok az érvelés. [egy]

1791-től eltávolodott a politikától. Megpróbálta felfedezni az ókori görög zenei rendszert, úgy gondolta, hogy sikerült, és az ő rendszere szerint írt oratóriumot (1804), nyilvánosan előadva; kiderült, hogy ez nem egy görög rendszer, hanem az úgynevezett plágális mód . [egy]

Érdekel a teozófia és az okkultizmus . Az ókori keleti népek nyelveinek és kozmogonikus rendszereinek tanulmányozása során nagy műveltségre tett szert, amely könyveiben teljesen fantasztikus hipotézisekben tükröződött. Tehát a Szentírás elbeszélésében egy különleges szimbolikus jelentést próbál megragadni [1] :

• Ádám véleménye szerint az emberi faj megszemélyesítője,
• Noé  az egyetemes béke megszemélyesítője.

Az ábécében pedig rejtett jelentéseket is keres: A például a hatalom szimbóluma, T  a természet szimbóluma, megosztott és osztható stb. („La Langue hébraïque restituée”, 1816) [1] .

Apoplexiában halt meg . A Père Lachaise temetőben temették el .

Kreativitás

Forradalmi színdarabjainak legjobbjai:

• Genie de la nation (1789),
• "Quatorze juillet" (1790),
• Amphigouri (1791),
• "Miroir de la verite"

Írt:

• "Guérison de Rodolphe Grivel" (1811);
• "La Langue hébraïque restituée" (1815) - "A helyreállított héber nyelv" néven ismert, de még nem fordították le oroszra.
• "Histoire philosophique du genre humain" (1824), amelyben azt javasolja, hogy Európát a pápa elsőbbsége alatt álló általános teokráciává alakítsák . A teljes cím a 2018-as orosz fordításban: " Az emberi faj vagy az ember filozófiai története, politikai és vallási kapcsolataikban társadalmi állapotban, minden korszakban és a föld különböző népei között" [2] .
• Toulon soumis, 1794-ben színpadra állított opera;
• "Sage de l'Indostan" - filozófiai dráma (1796);
• "Azalaïs" vagy "Gentil Aimar" (1800);
• Lettres à Sophie sur l'histoire (1801);
• „Trubadúr”, languedoci dalok a tizenharmadik századból. (1804).

Lefordította és kommentálta Pythagoras aranyverseit ( Vers dorés de Pythagore , 1813). A teljes cím a 2017-es orosz fordításban: " Püthagorasz aranyversei, először eumolpikus francia versekben magyarázva és lefordítva, előtte a költészet lényegéről és formájáról szóló diskurzus a föld fő népei között" [3 ] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 Fabre d'Olivet, Antoine // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és 4 további). - Szentpétervár. , 1890-1907.
2. ↑ Per. fr. V. Tkachenko-Hildebrandt. - Szentpétervár: Aleteyya, 2018. - 432 p. ISBN 978-5-906980-77-9
3. ↑ Per. fr. V. Tkachenko-Hildebrandt. - Szentpétervár: Aleteyya, 2017. - 272 p. ISBN 978-5-906910-26-4

Irodalom

• Fabre d'Olivet (1767-1825): Contribution à l'étude des aspekts religieux du romantisme/ Léon Cellier et Jean-Claude Richard (éd.). Párizs: Nizet, 1953 (Reed.: Geneve: Slatkine, 1998)

Linkek

• Fabre d'Olivet életrajza  – Paul Sedir, Vladimir Tkachenko-Hildebrandt fordítása
• "Mózes kozmogóniája" , - Fabre d'Olivet, V. N. Zapryagaev fordítása, 1911

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron litván univerzális Universalis
Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90403967 BNC : a12140594 BNE : XX999643 BNF : 119021029 GND : 118838911 ICCU : BVEV005733 ISNI : 0000 0001 2131 8067 J9U : 987007260934305171 LCCN : n50033878 NKC : jx20080417002 NLG : 100067 NLP : A20806784 NTA : 074217054 NUKAT : n2006005466 PTBNP : 25632 LIBRIS : tr5778mc24k4mst SUDOC : 026856158 VIAF : 49225218 WorldCat VIAF : 49225218