Tokipona

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. június 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
tokipona
önnév toki pona
Létrehozva Sonya Lang
A teremtés éve 2001 [1]
A hangszórók teljes száma
  • 3100 ± 1 fő. ( 2016 )
Kategória a posteriori nyelv és a kísérleti nyelv [d]
A levél típusa latin [2] , szitelen pona [d] [2] és szitelen szitelen [d] [2]
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO/DIS 639-3 jelenlegi
Épített nyelvek

A Tokipona (toki pona) a kanadai Sonia Lang (korábbi nevén Sonia Elen Kisa) által létrehozott nyelv, és azt állítja, hogy a legegyszerűbb mesterséges nyelv . Az első információk róla 2001-ben jelentek meg a világhálón . A Toki Pona név „kedves nyelvet” jelent (a lehetséges fordítások a „kedves nyelv”, „egyszerű nyelv” vagy „jó beszélgetés”; ). Langot a tao és a zen tanításai, valamint a primitív filozófusok [3] [4] munkái ihlették a nyelv megalkotásán végzett munkája során .

A tokipona szemlélete tükröződik szerkezetében és tartalmában. A nyelv lexikonában mintegy 120 gyökér található - a szerző szerint a legszükségesebbek. A szókincs minimalizmusa arra is redukálódik, hogy például a nyelvben nincsenek állatok és növények nevei. A nem hivatalos tokipon szótárban azonban vannak országok, nemzetek, nyelvek, valamint emberek nevei megjelölései, de nagybetűvel írják (ma Nijon - Japán , toki Epelanto - Esperantó , jan Tana - Tanya). Az egyszerűsített tokipona szókincs egyszerű fonológiával , nyelvtannal és szintaxissal ötvöződik [5] .

A Tokipon főként az interneten ( IRC chatekben és a Yahoo! Csoportok vitalistáján) beszél, azon kívül pedig Kanadában , az USA -ban , Európában , Izraelben , Japánban és Oroszországban . A Tokipona nem minősül lingua franca -nak . Főleg a netezők körében ismert, az internetes kultúrát példázza. 2020-ban egy internetes aktivisták által összeállított és a Scriptorium kiadó által kiadott tankönyv limitált kiadásban jelent meg nyomtatásban.

Rövid ideig volt egy Wikipédia-rész a tokiponról (lipu Wikipesija néven) [6] . 2005-ben bezárták, és átkerült a Fandom oldalra, 2021. április 23-án pedig egy független webhelyre [7] .

Történelem

A nyelv korai változatát 2001-ben Sonya Lang tette közzé az interneten , és gyorsan népszerűvé vált [8] . A kezdeti tevékenység a Yahoo! Csoportok . A csoport tagjai angolul, topona és eszperantó nyelven vitatták meg egymással a nyelvet, változtatásokat javasoltak, és a tokipona.org forrásairól beszélgettek. A csoport csúcspontján valamivel több mint 500 tagja volt. A csoport bejegyzéseit a phpBB használatával archiválták a tokipon fórumon . Lang később 2014-ben kiadta első könyvét a nyelvről, Toki Pona: The Language of Good címet , amely 120 szót és 3 szinonimát tartalmaz, és a nyelv teljes formája azon alapul, hogy Lang akkoriban használta a nyelvet [9] . 2016-ban a könyv franciául is megjelent [10] .

2008-ban egy ISO 639-3 kód iránti kérelmet elutasítottak azzal az állítással, hogy a nyelv túl fiatal [11] . Egy másik kérelmet 2018-ban elutasítottak, mert a nyelvet „úgy tűnik, hogy nem használják különböző területeken vagy kommunikációra egy minden korosztályból álló közösségben” [12] . A harmadik kérelmet 2021 augusztusában nyújtották be, aminek eredményeként 2022 januárjában elfogadták az ISO 639-3 „tok” kódot [13] .

A Tokipona már szerepelt néhány tudományos közleményben [14] , és mesterséges intelligenciához és szoftvereszközökhöz [10] , valamint terápiás módszerként is alkalmazták a negatív gondolkodás megszüntetésére, ahol a betegek nyelven követik nyomon gondolataikat [8] . 2010-ben beválasztották a ROYLA projektszótár első változatába . A vizsgálat célja a mesterséges nyelv gépi beszédfelismerés pontosságára gyakorolt ​​hatásának vizsgálata volt , és kiderült, hogy a módosított tokipon szókincs szignifikánsan felülmúlja az angolt [15] .

Fonetika

A Tokipon nyelv 14 fonémát tartalmaz: 5 magánhangzót (aeiou) és 9 mássalhangzót (jklmnpstw). A mássalhangzó fonémákat nem osztják fel zöngésség / süketség , lágyság /keménység szerint.

A magánhangzókat így ejtik:

Mássalhangzók:

A Tokipona lehetővé teszi a mássalhangzók megszólaltatását a beszédben, azaz a p mint b , s mint z , t mint d és a k mint g kiejtését . A hangsúly mindig az első szótagon van, még a kölcsönzött nevekben és a városok és országok neveiben is.

Mássalhangzók Ajak Frontnyelvű Háti
orr m n
robbanó p t k
frikatívák s
Approximants w l j

Írás és morfológia

Hivatalosan a szavakat latin ábécével írják, a fonetika részben leírtak szerint. A szavakat úgy ejtik ki, ahogy írják. Az o és e magánhangzók hangsúlytalan helyzetben történő redukciója nem megengedett . Jelenleg fontolóra veszik a nyelv szavainak különféle természetes nyelvekből vett vagy kifejezetten a tokiponához kitalált szótagok, sőt hieroglifák segítségével történő megírásának lehetőségeit.

A tokipon szavai szótagokból épülnek fel. Ha a szótag egy szó elején van, akkor nem lehet benne az első mássalhangzó, ellenkező esetben a szótag mássalhangzó + magánhangzó + opcionális n. n kimarad, ha n vagy m követi. A tokipon szótagjainak összes változata közül a szótagok tiltottak: ji, ti, wo, wu (ahogyan nehéz kiejteni).

A tokiponban lévő szavak nem változnak végződésekkel, előtagokkal és utótagokkal. Sok szó működhet főnévként és igeként, melléknévként és határozószóként is.

Szintaxis

A tokipon mondatai mereven meghatározott szerkezetűek. A mondatalkotás alapvető törvényei a következő szabályokkal fejezhetők ki:

  1. A minősítő szó a minősítő szó után következik: a „melléknév” a „főnév” után, a „határozószó” pedig az „ige” után (idézőjelben, mivel így ezek a kategóriák hiányoznak a tokiponból, bármilyen értelmes szó bármilyen szintaktikai szerepben működhet) . Például: " jan (személy) pona (jó)" azt jelenti , hogy "jó ember" , de nem "emberi jó" .
  2. A mondatban az állítmány az alany után következik, és ha az alany nem mi (én) vagy sina (te) névmás, vagyis az állítmány harmadik személy alakban van, akkor az alanyt és az állítmányt a függvény szó li . A li szó az alanycsoport és az állítmánycsoport elválasztására szolgál. Például a jan pona li tawa (jó ember sétál) mondatban: jan a főnév (alany), a pona  egy melléknév (definíció), a tawa  egy ige (állítás) funkcióját fejezi ki. Ha nem lenne li ebben a mondatban , a tawa lenne a második definíció.
  3. A közvetlen tárgy az igét követi, és az e funkciószó vezeti be . Vagyis a li szóhoz hasonlóan elválasztja az állítmánycsoportot az objektumcsoporttól, és lehetővé teszi az ige határozószókkal történő megadását. Példa: jan li lukin (nézd) néma (sok) e tomo (ház) : a néma határozószó, a tomo  pedig közvetlen tárgy.
  4. Az egész mondat szempontjából fontos körülmény (például a cselekvés ideje: múlt, jelen, jövő) a mondat elejére kerül, és az la szóval elválasztva (ennek a szónak más jelentése is van, le van írva a leckék ). Példa: tenpo (idő) ni (ez) la mi pali (teendő) így fordítható: „ma dolgozom” .
  5. A kifejezésben szereplő főnévnek több meghatározása is lehet (például waso (madár) lili (kis) walo (fehér) - egy kis fehér madár ). Ebben az esetben a második melléknév ( walo ) a teljes "főnév + első melléknév (waso lili)" kombinációra utal. Példaséma: {{{{{n} adj1} adj2} ad3} …}. Ha a melléknév a kifejezés nem állapodik meg, akkor azt a pi szó választja el a definiált főnévtől, ami a birtokos eset használatát jelzi. Ekkor a szerkezet így néz ki: {{{{főnév1} adj1} adj2} pi {{{n2} adj2} ...}}.Például: tomo pona pi jan Tana  - Tanya jó háza.

Szintaxis szabályok

  1. Az ajánlat a következő lehet:
    1. indulatszó
    2. [alárendelt tagmondat] [cím] <tárgy> <predikátum>
    Kivétel: Ha címet használunk, az alany nem kötelező (A közbeszólás lehet a , ala , ike , jaki , mu , o , pakala , pona vagy toki .)
  2. A kiegészítõ záradék lehet:
    1. [taso] <mondat> la or
    2. [taso] <főnévi kifejezés> la
    ("if/when <alzáradék>, akkor <főzáradék>")
  3. A [kijelölés] szerkezete: [főnévi kifejezés] o
  4. Az alany szerkezete: <főnévi kifejezés> li Kivétel: Ha az alany mi vagy sina , akkor nem követi a li . ( li jön a mi némítás után stb.)
  5. A predikátum lehet:
    1. <elemi főnévi kifejezés> [előszói kifejezés] * vagy
    2. <igecsoport> [prepozíciós csoport] ill
    3. <predikátum> <másolat> <predikátum> (összetett állítmány)
    (A kapcsolatok lehetnek anu ( vagy ) vagy li ( és ).)
  6. A névcsoport lehet:
    1. <főnév> [módosító] * vagy
    2. <elemi főnévi kifejezés> pi <főnév plusz módosító> * vagy
    3. <főnévi kifejezés> <kötés> <főnévi kifejezés> (összetett főnévi kifejezés)
    (A kopulák lehetnek anu ( vagy ) vagy en ( és ). Az „elemi” főnévi kifejezésnek nincsenek kopulái.)
  7. A prepozíciós csoport szerkezete: <előszó> <főnévi kifejezés>
  8. Az igecsoport lehet:
    1. <verbális>
    2. <modális> <verbális>
    3. <verbális> -x ala <verbális> -x (mindkét verbális ugyanaz)
    4. <modal> -x ala <modal> -x plus <verbális> (mindkét ige ugyanaz)
    (A modális lehet kama (megközelítés/jövő idő), ken ( lehető ) vagy wile ( akar ).
  9. A szóbeli lehet:
    1. <ige> [módosító] * (ez egy intranzitív ige)
    2. <ige> [módosító] * plusz <közvetlen objektum> * (ez egy tranzitív ige)
    3. lon vagy tawa plusz <elemi főnévi kifejezés>
    (Néhány gyök csak tranzitív vagy csak intransitív igeként működhet.)
  10. A közvetlen objektum szerkezete: e <elemi főnévi kifejezés>

Poliszémia

A tokiponban szinte minden szónak több jelentése van. Például pona  - jó, kedves, kedves, egyszerű, javítás (!). Emiatt például a jan li pona mondat többféleképpen fordítható: egy ember jó , vagy egy ember kedves , vagy ami teljesen eltér a korábbi fordításoktól, a személy javít . Ezért gyakran a szövegkörnyezet alapján választják ki a fordítást vagy pontosítják. Például, ha az előző példában azt szeretné hangsúlyozni, hogy egy személy javít, akkor jelezheti azt a tételt, amelyet javít: jan li pona e tomo ( egy személy épületet javít ). Ha a javítás tárgya nincs megadva, akkor szinte mindig feltételezhető, hogy a "pona" jelentése "jó, kedves, egyszerű".

Szótár

Jelenleg körülbelül 125 gyökeret használnak [16] az önkéntes egyszerűsítés elve szerint, figyelmen kívül hagyva a bonyolultságokat.

A gyökök kis száma miatt a más nyelvű szavakat gyakran több gyök használatával fordítják Toki Pona nyelvre, például „tanítani”, „tanítani” pana e sona, szó szerint „tudást adni”. [17] Bár a Tokipont gyakran "120 szavas nyelvnek" nevezik, a szkeptikusok úgy vélik, hogy ez nem teljesen igaz: sok olyan kifejezést és szabvány kifejezést használ, amelyeket külön lexikai egységként kell megjegyezni.

A tokiponisták szempontjából a „kifejezések és kifejezések memorizálásának” gondolata helytelen. A tokiponista maga kombinál fogalmakat a rendelkezésre álló szavakból, míg az interneten felkerült „kifejezések és szabványmondatok” csak ajánlások. Általánosságban elmondható, hogy a tokiponban nem kell valami standardról beszélni (kivéve persze a nyelvtant és az alapszókincset): minden a kontextustól és magától a tokiponistától függ. Például az "asztal" szó a szövegkörnyezettől függően fordítható: "supa siten" ("írási bútor"), "supa moku" ("étkezési bútor") vagy akár "supa kiwen ike" (" a bútorok merevek és rosszak"), ha például a róla beszélő elütött.

Történelem

Néhány szónak elavult szinonimái vannak. Például a nena a nyelv fejlődésének korai szakaszában ismeretlen okokból felváltotta a kapa -t (dudor) [18] . Később az ona névmás váltotta fel az iki (he, she, it, they), amit néha összekevertek az ike -vel (rossz) [19] .

Hasonlóképpen, az ali -t az ale (minden) alternatívájaként adták hozzá, hogy elkerüljék az ala -val (nem, nem) való összetévesztést azok között, akik lerövidítik a hangsúlytalan magánhangzókat, bár mindkét forma még mindig használatos.

Az oko eredetileg „szemet”, a lukin pedig „látni” jelentett. Később a könyvben a jelentések egyesültek a lukin szóval , az alternatíva az oko [20] [21] volt .

A lexikonból egyszerűen eltávolított szavak közé tartozik a leko (tömb, létra), monsuta (szörny, félelem), majuna (régi), kipisi (vágott) és pata (testvér). Ezeket a szavakat elavultnak tekintették, mert nem szerepeltek a hivatalos könyvben [18] .

Írórendszerek

A tokiponban tizennégy latin betűt használnak a szöveg írásához: aeijklmnopstu w. Jelentésük ugyanaz, mint a nemzetközi fonetikus ábécében [22] . A nyelv írásának legelterjedtebb módja a latin ábécé mellett számos alternatív írásrendszert fejlesztettek ki és alakítottak át Tokipon számára. A legsikeresebb és legelterjedtebb a két logográfiai írásrendszer: a szitelen pona és a szitelen szitelen . Mindkettő bekerült a Toki Pona: The Language of Good című könyvbe .

szitelen pona

A szitelen pona írásrendszert (" pona karakterek ") maga Lang fejlesztette ki alternatív írásrendszerként, és először 2014 -ben megjelent Toki Pona: The Language of Good [23] című könyvében . Ebben minden szót a szimbóluma képvisel. Úgy írták le, mint "karakterszerű forgatókönyvet, amely hullámos vonalakat és más gyerekes formákat használ" [24] . A tulajdonneveket egy kartonszerű szimbólum belsejébe írják, szimbólumok sorozatával, ahol minden szimbólum a szó első betűjét jelenti. Az egyetlen melléknevet képviselő szimbólumok az általuk módosított előző szó szimbólumán belül vagy fölé írhatók. A toki pona szimbólum ( pona ) és ( toki ) [24] szimbólumokból áll .

2021- től a szitelen ponát széles körben használják a tokipona közösségben. A 2021-es népszámlálás során a tokipona közösségben körülbelül 800 embert vizsgáltak, és 61%-uk számolt be arról, hogy ismeri a szitelen ponát , míg 43%-a számolt be arról, hogy használja. A Toki Pona felmérésben részt vevő körülbelül 90 ember közül 81% számolt be arról, hogy ismeri az írásrendszert, 59% számolt be arról, hogy használja, és 28% mondta azt, hogy jobban szereti [25] .

szitelen szitelen

A szitelen szitelen ("hieroglif írás") írásrendszert, más néven szitelen suwi-t ("aranyos képek"), Jonathan Gable készítette. Ez az összetettebb, nem lineáris rendszer két külön módszert használ a szavak képzésére: a szavak ábrázolására logogramokat, a szótagok írására pedig alfabetikus ábécét (különösen a tulajdonnevek esetében).

2021-től a tokipon közösségnek csak egy kisebb része használja aktívan a szitelen szitelent . A 2021-es népszámlálás során a tokipon közösségben mintegy 800 embert vizsgáltak, a válaszadók 31%-a számolt be arról, hogy ismeri, és 11%-a számolt be arról, hogy használja.

toki pona luka és luka pona

A gesztus tokipona vagy a toki pona luka a tokipona gesztusokat használó változata. Minden szónak és betűnek megvan a maga jele, amely különbözik a kéz alakjában, a kéz testhelyzetében, a tenyér vagy az ujj tájolásában, valamint az egyik vagy mindkét kéz használatában. A legtöbb gesztus jobb kézzel, a megfelelő helyen történik. Néhány gesztus azonban szimmetrikusan történik mindkét kezével. A mondat kialakításához a jelek mindegyikét a nyelv nyelvtanának és szórendjének alkalmazásával hajtják végre [20] .

Létezik egy naturalisztikusabb jelnyelv, a luka pona, amelyet szélesebb körben használnak a tokipona közösségben, mint a toki pona luka. Ez egy külön nyelv saját nyelvtannal, de szókincse nagyjából hasonló a Tokiponéhez. A luka pona karakterek ikonikusabbak, mint a toki pona luka karakterek, és sok karakter a természetes jelnyelvekből kölcsönzött szó. Nyelvtana alany-tárgy-ige, és a természetes jelnyelvekhez hasonlóan osztályozó konstrukciókat és karakterteret használ [26] [27] . A Toki Pona szótárban Sonya Lang a luka pona tanulását ajánlja a toki pona luka helyett [28] .

Tokipon szövegpélda

tenpo pini mute mute la jan mije li lon ma sewi. ona li jo e jan meli olin. jan meli ona li pona lukin. ona néma li pilin pona. taso jan meli li moli. jan mije li pilin ike. oko ona li jo e test némítás némítás. jan mije li toki tawa jan sewi li toki e ni: "ona li moli tan seme?" taso jan sewi li kute ala e ona.

jan mije li pali e szitelen pi pilin ona - e szitelen pi pilin ike. ona li kepeken e kiwen. kiwen ni li pona lukin. jan mute li lukin e sitelen li jo e telo lon oko pi ona mute.

tenpo li tawa. jan mije li wile pali e szitelen pi pilin pona. taso ona li jo ala e kiwen pona. ona li lukin e suno li sona néma. ona li pakala e siten pi pilin ike li pali e siten ante. nimi pi szitelen ni li "sitelen pi pilin pona".

Irodalom

Több könyv és sok más mű is született tokiponában. A művek többsége nyelvtanuló könyv kezdőknek, mint például az akesi seli lili és a meli olin moli [29] . 2020 óta emberek egy csoportja a lipu tenpo (szó szerint: "idő könyve") elnevezésű tokipona magazinon dolgozik és ad ki, amelyet hivatalosan is bejegyeztek magazinként az Egyesült Királyságban [30] .

Jegyzetek

  1. ↑ Okrent A. A feltalált nyelvek földjén  (angol) - 2009.
  2. ↑ 1 2 3 Lang S. Toki Pona: A jó nyelve  (angol) - 2014. - 104. o. - ISBN 978-0-9782923-0-0
  3. ↑ Kanadainak az általa létrehozott nyelvről beszélnek (a link nem érhető el) . Letöltve: 2013. december 11. Az eredetiből archiválva : 2013. április 16.. 
  4. ↑ Álljatok félre, Tolkien-rajongók és morgós klingonisták: Az újonnan feltalált nyelvek a világhálónak köszönhetően kúsznak a nyilvánosság elé. (PDF)  (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. december 11. Az eredetiből archiválva : 2013. április 5..
  5. ↑ Million Words and Counting: How Global English Is Rewriting the World , Paul JJ Payack, (C) 2007, p. 194.
  6. ↑ "Új korszak a nyelvfeltalálás történetében" . Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2022. április 24.
  7. ↑ Wikipédia . wikipedia.org . Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2022. július 20.
  8. ↑ 12 Roberts , Siobhan . A kanadai emberek beszélnek az általa készített nyelvről , a The Globe and Mailről  (2007. július 9.). Archiválva az eredetiből 2017. március 12-én. Letöltve: 2022. június 10.
  9. ↑ Toki Pona felfedezése: többre van szükségünk 120 szónál? | OxfordWords blog (nem elérhető link) . web.archive.org (2019. május 11.). Letöltve: 2022. június 10. Az eredetiből archiválva : 2019. május 11. 
  10. ↑ 1 2 Fabbri, Renato (2018). „A Toki Pona minimális és konstruált nyelv alapfogalmai és eszközei”. ACM-tranzakciók ázsiai és alacsony erőforrás-igényű nyelvi információfeldolgozással kapcsolatban.
  11. ↑ 2007-011 | ISO 639-3 . iso639-3.sil.org . Letöltve: 2022. június 10. Az eredetiből archiválva : 2022. február 1..
  12. ↑ 2017-035 | ISO 639-3 . iso639-3.sil.org . Letöltve: 2022. június 10. Az eredetiből archiválva : 2022. június 17.
  13. ↑ 2021-043 | ISO 639-3 . iso639-3.sil.org . Letöltve: 2022. június 10. Az eredetiből archiválva : 2022. július 19.
  14. ↑ Toki Pona: eine minimalistische Plansprache . Letöltve: 2022. április 22. Az eredetiből archiválva : 2021. június 27.
  15. ↑ A ROILA tervezése és értékelése felé: Beszédfelismerés-barát mesterséges nyelv
  16. ↑ A tokiponahordozók nyilatkozatai szerint létezik egy ún. "klasszikus lista", 2007 körül alakult, és 118 gyökérből áll. A szavak és jelentéseik listájának megreformálásával kapcsolatos jelentős, de befejezetlen munkák miatt a Sony Lang 2008-2009 óta van a hivatalos weboldalon. Jelenleg 123-126 szót használ a közösség. További részletek itt Archivált 2018. október 30-án a Wayback Machine -nél és itt
  17. ↑ Sztanyiszlav Kozlovszkij. A gondolat sebessége  (orosz) . - Computerra Online (Computerra Online), 2004. - július 20. Az eredetiből archiválva : 2016. május 13.
  18. ↑ 1 2 kihalt szavak (lefelé irányuló kapcsolat) . web.archive.org (2020. február 17.). Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2020. február 17. 
  19. ↑ Toki Pona értékelte . pineight.com . Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2022. június 17.
  20. ↑ 12 Lang (2014:134) .
  21. ↑ Fabbri, Renato (2018. július). "A Toki Pona minimális és konstruált nyelv alapfogalmai és eszközei". ACM-tranzakciók ázsiai és alacsony erőforrás-igényű nyelvi információfeldolgozással kapcsolatban
  22. ↑ "Toki Pona: eine minimalistische Plansprache" . Letöltve: 2022. április 22. Az eredetiből archiválva : 2021. június 27.
  23. ↑ Sonia Lang. Toki Pona: A jó nyelve. - 2014. - S. 134.
  24. ↑ 1 2 " Toki Pona – A jó nyelve archiválva : 2019. október 20., a Wayback Machine -nél ". Smith Journal . Melbourne, Ausztrália.
  25. ↑ "Toki Pona népszámlálás" . Letöltve: 2022. április 22. Az eredetiből archiválva : 2022. április 29.
  26. ↑ luka   pona _ . lukapona.blogspot.com . Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2022. július 20.
  27. ↑ kulupu pi lipu tenpo. lipu tenpo nanpa akesi > lipu tenpo  (angol)  ? . lipu tenpo (2021. február 1.). Letöltve: 2022. július 20. Az eredetiből archiválva : 2022. július 20.
  28. ↑ Lang (2021:11).
  29. ↑ Aaron (Fingtam Languages) (2020). meli olin moli . Önállóan Megjelent. ISBN 979-8579152343 .
  30. ↑ " jan pali Archiválva : 2022. május 8. a Wayback Machine -nél ". lipu tenpo . kulupu pi lipu tenpo.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
 Épített nyelvek ( lista )
Portál: Épített nyelvek