Nyugati

Occidental , vagy interlingue ( Occidental , Interlingue ) ([interˈliŋɡwe], [oktsidenˈtaːl]; ISO 639 ie , ile ) egy nemzetközi mesterséges nyelv . Edgar de Wahl ( Észtország ) javasolta az 1920-as években . 1949 -ben átkeresztelték Interlingua névre, hogy megszüntesse a "nyugati" név által keltett negatív konnotációkat, valamint az Interlingua-IALA- hoz tervezett közeledés miatt .

A nyelv megalkotója, Edgar de Wahl a maximális nyelvhelyességre és természetességre törekedett. A nyelv szókincse a természetes nyelvekből kölcsönzött szavakon és a szabályos előtagok és utótagok származékrendszerén alapul. Az interlinguában sok származtatott szó néhány nyugat-európai nyelvben, elsősorban a román nyelvben, valamint néhány germán szókincsben közös alakokat tükröz. A nyelv sok szava a de Wahl-szabály segítségével jön létre , amely szabályrendszer minden verbális infinitivus (hat kivételtől eltekintve) származékos szavakká történő formálására vonatkozik, beleértve a kétgyökerű latin igéket is (például vider (látni)). és származékos látásmódja (látás )). Az eredmény egy naturalista és szabályos nyelv, amely első pillantásra könnyen érthető azok számára, akik ismerik néhány nyugat-európai nyelvet.

Az olvashatóság és az egyszerűsített nyelvtan, valamint a Cosmoglotta folyóirat rendszeres megjelenése tette népszerűvé az Occidentalt Európában a második világháború előtti években, annak ellenére, hogy a náci megpróbálta elnyomni a nemzetközi segédnyelveket. Az Occidental túlélte a háborút, de 1939 óta a közösség elvesztette kapcsolatát a nyelv megalkotójával - Edgar de Wahllal . Egy balti-német haditengerészeti tiszt és tanár Észtországból, de Wahl nem volt hajlandó elhagyni tallinni otthonát Németországba, még azután sem, hogy otthona 1943-ban a város elleni légitámadások során megsemmisült, és egy pszichiátriai kórházban kellett menedéket keresnie. Mivel postai küldeményei nagy részét elfogták, 1948-ban halt meg úgy, hogy keveset tudott a nyelv fejlődéséről.

Az Interlingua névváltoztatás a következő évben történt két okból: (1) a Szovjetunió számára a nyelv semlegességének bemutatása és (2) az Interlingua körüli közösséggel való lehetséges szövetség vagy szorosabb együttműködés előrejelzése, egy rivális naturalista projekt. fejlesztés alatt. Sok nyugati támogató elveszett az új nyelv 1951-es megjelenése után, amikor az internet megjelenése előtt a hanyatlás időszaka kezdődött.

Történelem és tevékenységek

Kezdeti időszak

Edgar de Wahl 1922-ben jelentette be a nyugati nyelv létrehozását a Cosmoglotta folyóirat első számával (Cosmoglotta, Tallinnban, Észtországban jelent meg Kosmoglott néven. [1] Az Occidental sok éves Auli nevű személyes kísérlet eredménye volt. Auli - auxiliari lingue - segédnyelv), amelyet 1906-tól 1921-ig használt, és amelyet később proto-okccidentálisnak neveztek el [2] De Wahl, aki eredetileg a volapük, majd az eszperantó híve volt, egy sikertelen szavazat után kezdte létrehozni az Occidental nyelvet. az eszperantó reformja 1894-ben. [3]

De Wahl levelezett a nyelv más alkotóival, köztük Giuseppe Peano olasz matematikussal (a Latino sine flexione megalkotója), akitől elismerést kapott a nemzetközi szókincs megválasztásáért, és Waldemar Rosenbergerrel, az Idiom Neutral megalkotójával. [négy]

Az 1922-es bejelentés után az Occidental már majdnem készen volt. [5] [6] De Waalnak évekig nem állt szándékában a nyelvet a nyilvánosság elé tárni, de úgy döntött, hogy felgyorsítja a kiadást, miután megtudta, hogy a Nemzetek Szövetsége (LON) vizsgálatot indított egy nemzetközi nyelv ügyében. . [7] [8] Az Occidentalban írt első ismert kiadvány, Jakob Linzbach "Transcendentális algebra" című füzete, röviddel a Cosmoglott debütálása előtt jelent meg. [9]

Az Occidental a szótárak és a nyelvtani kézikönyvek teljes hiánya ellenére olvasottsága miatt kezdett népszerűvé válni. [10] Két évvel később, 1924-ben de Wahl azt írta, hogy az oktatási anyagok hiánya ellenére körülbelül 30 tudósítóval levelezett "egy jó okccidentalon", [11] és más nyelvek használói is csatlakoztak az Occidentalhoz. [12] A következő évben jelent meg az első szótár, a Radicarium Directiv, amely a nyugati gyökszavak és megfelelőik gyűjteménye nyolc nyelven. [13]

Fonetika és grafika

A latin ábécé összes betűjét a hagyományos jelentésükben használjuk, néhány betű és kombináció pozícióban meghatározott olvasási változatosságával: c és g az első magánhangzók előtt [ц] és [g], ch mint [h] vagy [w] a magánhangzók előtt és [x] vagy [k] a mássalhangzók előtt és a görög eredetű szavakban az s magánhangzók között hangzik. Ez a természetes nyelvekből kölcsönzött változatosság lehetővé teszi az egyensúly fenntartását az internacionalizmusok hagyományos írásmódja és hagyományos hangzása között. A görög eredetű szavak történelmi latin átírással és fonetikusan is írhatók ( physica , fysica és fisica , theosoph és teosof ), a mássalhangzókettőzés elhagyható, ha nem vezet homonimák kialakulásához ( cane 'kutya' vs. canne ' ágyú') .

A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzóra esik, míg az -s többes számú végződés és a határozói végződés -men nem befolyásolja a hangsúly helyét. Ha a hangsúly a főszabály szerint a -bil, -ic, -im, -ul utótagokon van , akkor a végéről a következő szótagra kerül át.

Szókincs és szóalkotás

A nyelv egy nemzetközi szókincsen alapul, amely a fő nyugat-európai nyelvekben - elsősorban (bár nem kizárólag) a romantikusban - közös. A francia nyelv hatása számos szó tervezésében és szintaxisában is észrevehető (ellentétben az Interlingua-IALA-val , amely a délromán nyelvekre összpontosít).

A szóalkotást a természetes nyelvek mintájára alakítják, ugyanakkor az úgynevezett de Wahl-szabály szabályozza : a fekvőtámasz verbális törzsének kialakításakor.

• tematikus magánhangzóra vagy -c -re végződő jelen idejű tőhöz -t fűződik ;
• az utolsó d , g vagy r helyére s ;
• a többi végső mássalhangzó változatlan marad.

A jelen idő alapján az - (e) nt, - (e) ntie, - (e) ment, - (i) bil, - (i) da, -age utótagú szavak keletkeznek , az alapból fekvő - utótagokkal -ion, -or, -ori, -iv, -ura . Ez lehetővé tette, hogy az Occidental szótárban nagyszámú internacionalizmus szerepeljen a jelzett tőváltakozásokkal: varia-nte 'variáns' - variat-ion 'variation'; pretend-ente 'kérelmező' - pretens-ion 'követelés'

De Wahl szabálya, valamint a szabályos toldalékok rendszere , amely nagyrészt metszi az eszperantót és az idót , közelebb hozza az Occidentalt a sematikus projektekhez, szemben a hipernaturalista Interlingu-IALA-val . Itt azonban nem autonóm szóalkotási szabályokról van szó, mint a sematikus nyelveknél, hanem a származékok kiválasztásának és a természetes nyelvekből származó motiválásnak a szabályairól. Tehát a de Wahl-szabály által figyelembe nem vett tövek váltakozási esetei a jelenlét alapján ( indulg- / indult- --> indulg- ) vagy gyakrabban a fekvőtámasz alapján ( discut- / megbeszél- -- > megbeszéli-; redig- / redact- -- > redact- ) - attól függően, hogy az alapok közül melyik a produktívabb a nemzetközi szavakban.

Alapvető nyelvtani jellemzők

A főneveknek nincs nyelvtani nemi kategóriája. Az élőlények neme -o és -a végződéssel fejezhető ki : cavall 'ló', cavallo 'mén', cavalla 'kanca'. A többes számot az -(e)s utótag alkotja , a melléknevek és a névelők (határozatlan un , határozott li ) nem egyeznek a főnevekkel.

A személyes névmások alanyi és tárgyi alakja különbözik :

Az - (e) r (infinitív), - (e) nt (aktív igenév) és -t ( passzív igenév és múlt idő (vö. angolul -ed ) végződések az igék jelen idejének alapjához kapcsolódnak , és olyan igék, amelyeknek ez a formája egybeesik a supina alapjával - az igei főnév is). A melléknévi igenévekből az -e végződés, a melléknévi határozókból - a -men utótag segítségével képezzük a mellékneveket (a melléknevek határozói értelemben és „tiszta” formában is használhatók, ha ez nem vezet kétértelműség).

A legtöbb nyelvtani jelentést analitikusan fejezzük ki: a főnevek közvetett eseteihez - elöljárószók, a melléknevek és határozószavak összehasonlítási fokaihoz - plu / min (u) (összehasonlító) és max (im) / minimum (szuperlatívusz) mutatók, igék esetén - segédformánsok: va + főnévi igenév = jövő idő, vell + főnévi igenév = kötőszó, ha + múlt idő = tökéletes, hat + múlt idő = pluperfect, az esser ige alakjai + aktív névszó = progresszív forma (vö. folyamatos idő az angolban ).

Mintaszöveg

" Miatyánk "

Lásd még

• Periodika mesterséges nyelveken

Jegyzetek

1. ↑ Societe Kosmoglott. A nor letores (ie) // Kosmoglott : folyóirat. - 1922. - február ( 1. szám ). — 1. o . Archiválva az eredetiből 2021. június 26-án.
2. ↑ Rick Berger. Cosmoglotta  (neopr.) . anno.onb.ac.at . Obersicht (1945). Archiválva az eredetiből 2022. június 9-én.
3. ↑ Rick Berger. Vive de Edgar de Wahl  (neopr.) . anno.onb.ac.at . Obersicht (1946). Archiválva az eredetiből 2021. április 13-án.
4. ↑ Rick Berger. Cosmoglotta: Vive de Edgar de Wahl  (neopr.) . anno.onb.ac.at (1946. június). Archiválva az eredetiből: 2021. április 15.
5. ↑ Li "40 Peki" (Folytatás  ) . anno.onb.ac.at (1925). Letöltve: 2022. június 13. Az eredetiből archiválva : 2022. június 13.
6. ↑ Ilmari Federn. Reflectiones pri li natura de Occidental  (neopr.) . anno.onb.ac.at (1947). Letöltve: 2022. június 13. Az eredetiből archiválva : 2022. június 13.
7. ↑ Rick Berger. In li Societé del Nationes  (neopr.) . anno.onb.ac.at (1946). Archiválva az eredetiből 2022. június 13-án.
8. ↑ J. Linzbach, E. de Wahl. Kosmoglott e li Liga de Nationes  (francia) . anno.onb.ac.at (1922). Archiválva az eredetiből 2022. június 13-án.
9. ↑ Jacob Linzbach. Transzcendentális algebra  . web.archive.org (1922). Letöltve: 2022. június 13.
10. ↑ Cosmoglotta Comité Central – J.Robert, E.Pigal. 5 annus de Occidental e li legutóbbi helyzet.  (neopr.) . anno.onb.ac.at (1927). Letöltve: 2022. június 14. Az eredetiből archiválva : 2022. április 25.
11. ↑ Kosmoglott, E. de Wahl. Li Mundlingual Presse  (neopr.) . anno.onb.ac.at (1924). — „Fordítás: „Azt állítja, hogy a nyugati nyelvet annak ellenére, hogy könnyen olvasható, nagyon nehéz írni, és alig találni a világon 10 embert, aki hibátlanul meg tudja írni. Nos , egyedül nekem már háromszor annyi tudósítóm van a jó Occidentalon .
12. ↑ S. N. Kuznyecov. „Kosmoglot” – la unua interlingvistika societo en Ruslando  (esp.)  // Język. Komunikacja. informacja. - 2019/14. - 155-177 . o . Archiválva az eredetiből 2022. március 22-én.
13. ↑ E. de Wahl. Radicarium directiv del lingue international (Occidental) 8 nyelven. . — Tallinn, 1925. Archiválva : 2022. június 14. a Wayback Machine -nél

Irodalom

Az Occidental főbb irodalmi szövegei a Cosmoglott folyóiratban jelentek meg. Néhány eredeti és fordított mű is megjelent az Interlingue nyelven. Más szövegek is megjelentek a Helvetia folyóiratban, de ezek ritkábban fordultak elő. A Micri chrestomathie egy példa a lefordított műre, beleértve Yaroslav Podobsky, H. Pashma és Jan Kaish 1933-ban megjelent szöveggyűjteményét.

• Krasina, raconta del subterrania del Moravian carst , kiadó 1938, Jan-Amos Kaisha.
• Li astres del Verne , Yaroslav Podobsky eredeti költészetének gyűjteménye, 1935-ben és 1947-ben.
• Li sercha in li castelle Dewahl e altri racontas , Vicente Costalago írta és adta ki 2021-ben.

Linkek

• Interlingue Union
• Cosmoglotta Magazine archiválva 2007. március 11-én a Wayback Machine -nél
• Interlingua útmutatók
• Yahoo vitacsoport Archiválva : 2006. február 11. a Wayback Machine -nél
• Grammatica de Interlingue in Interlingue de F. Haas Archiválva : 2008. május 13. a Wayback Machine -nél
• Nyelvtan Occidental angolra lefordítva

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz
Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007540997605171 LCCN : sh85093808