Sevan csata Սեւանի ճակատամարտ | |||||
---|---|---|---|---|---|
Modern kilátás a csatatérre | |||||
dátum | 921 [1] vagy 925 [2] | ||||
Hely | Sevan sziget [Comm 1] és az északnyugati part [1] | ||||
Eredmény | Az örmény erők győzelme [3] | ||||
Ellenfelek | |||||
|
|||||
Parancsnokok | |||||
|
|||||
Oldalsó erők | |||||
|
|||||
Veszteség | |||||
|
|||||
A szeváni csata ( arm. Սեւանի ճակատամարտ ) egy csata, amely 921 -ben [1] vagy 925 nyarán [2] zajlott II. Ashot vaskirály örmény csapatai és az arab kalifuszi emír között . Abu-s-Saj a Szajid-dinasztiából .
I. Smbat kivégzése után fia, Ashot II. gyors harcot folytatott az örmény királyság függetlenségéért . A 914-922 közötti sikeres katonai műveletek után a Yusuf és Nasr arab erők ellen, a belső viszályok miatt, Ashot II kénytelen volt egy ideig Szevan szigetén megerősíteni magát [Comm 1] . A helyzetet kihasználva Beshir arab parancsnok elpusztított néhány települést, majd támadást indított a Szeván-sziget ellen. Az örmények 10 nagy csónakot építettek a szigeten [3] . A kisebb haderő ellenére Ashot II és serege kompokkal közelítette meg a partot, és íjjal meglepetésszerű támadást indított , legyőzve az ellenséget. Beshir arab parancsnok Dvin irányába visszavonulva újabb csapást kapott Kega ( örményül Քեղա ) erődje közelében Ashot II George egyik parancsnokától [Comm 2 ] . A szeváni csata után a kalifátus lemondott Örményország független státuszáról [2] . E diadal után II. Ashot felvette az "Örmény királyok királya" címet a többi örmény herceggel szembeni hegemóniája jeléül [3] .
Háborúk és fegyveres konfliktusok Örményországban | |
---|---|
Nagy-Örményország (i.e. 570 - i.sz. 428) |
|
Örményország Márzpánsága (428–646) |
|
Örmény Hercegség (645-884) |
|
Örmény Királyság (885-1045) |
|
Kilikiai Örmény Hercegség (1080-1198) |
|
cilikiai örmény állam (1198-1375) |
|
15. - 13. század | |
19. - 20. század eleje |
|
Első Világháború |
|
Első Örmény Köztársaság (1918-1920) |
|
A Szovjetunió részeként (1920-1991) |
|
Örmény Köztársaság (1991 - jelen) |
|