A névmás a protoszláv nyelv egyik beszédrésze .
Az 1. és 2. személy személyes névmásának nem volt nemi kategóriája, amit a protoszláv nyelv a protoindoeurópaitól örökölt.
Az 1. és 2. személy reflexív és személyes névmásának a datívus- és akkuzatívuszban enklitikus alakja volt, amelyet a legtöbb szláv nyelv megőrzött.
A személyes névmásokat a szupletivizmus jellemezte: a közvetett esetek és a névelő alakok különböző tövekből alakultak ki (*azъ - *mene, *ty - *tebe, vě - naju, va - vaju, my - nasъ, vy - vasъ, onъ, ono - jego , ona - jejě / *jeję) [1] .
A korai protoszláv nyelvben a személyes és visszaható névmások deklinációja így nézett ki:
A protoszláv nyelv összeomlásakor a személyes névmások deklinációja így nézett ki: [2] [3] :
| 1 személy egyes számban | 2 személyes egyes szám | visszaváltható | 1 fő kétágyas | 2 fős kétágyas | 1 személy többes szám | Többes szám 2. személy | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| I.p. | *az | *ty | *ve | *va | *az én | *vy | |
| R.p. | *mene | *tebe | *sebe | *naju | *vaju | *nasъ | *vas |
| D.p. | *münE *mi | *tobe / *tebě *ti | *sobě / *sebě *si | *nama | *vama | *nam | *vamъ |
| V.p. | *mene *én | *tebe *te | *sebe *se | *na | *va | *ny *nasъ | *vy *vas |
| Tv.p. | *manojǫ | *tobojǫ | *sobojǫ | *nama | *vama | *nami | *vami |
| O.p. | *münE | *tobě / *tebě | *sobě / *sebě | *naju | *vaju | *nasъ | *vas |
A birtokos névmásokat a protoszláv nyelvben a megfelelő személynévmások közvetett eseteinek alakjaiból képezték a -*j- utótag segítségével , amelyek birtokos névelőket is képeztek: *mojь , *tvojь , *svojь , *našь (< *nasjь ), *vašь (< *vasjь ) . Ugyanakkor a birtokos többes számú névmások a személyes névmások újrabontott tőiből alakultak ki : az eredeti *na-sъ (< *nō-som ) és *va-sъ (< *wō-som ) * -ként fogták fel. nas-ъ és *vas-ъ . Csakúgy, mint a modern irodalmi orosz nyelvben, harmadik személyben az *onъ - *jego , *jejě [4] névmás származási esetének teljes alakjait használták a birtokosok funkciójában .
A kérdő birtokos névmás *čьjь , *čьja , *čьje , a *kъ-to kérdőszóból alakult ki *-ьj- [ 5] képzővel .
A protoszlávnál öt mutató névmás kerül visszaállításra: *sь , * tъ , * onъ , * ovъ , * jь [6] .
Névmások *onъ , *ona , *ono (vö. más lit. anàs „az, ő”, Avest . ana- „ez”, hettita anniš „az”, másik görög ἔνη „a hónap utolsó napja, másnap holnap » [7] [8] ) visszamegy pra-i.e. *eno-/*ono-/*no- [9] .
Az *ovъ , *ova , *ovo névmás (vö. Avest . ava- "az") a Proto-IE- re nyúlik vissza . *awo- [10] .
A protoszláv nyelvben a *tъ, *ta, *to névmás paradigmájában megszűnt a benne a protoindoeurópai korban létező szupletivizmus : vö. másik görög ὁ (< *így), gen. n. τοῦ (< *toso), ἡ , gen. n. τῆς [11]
A. Meie szerint a protoszlávra a latinhoz hasonló háromlépcsős jelző névmás volt a jellemző, amelyben a tárgyat a beszélőhöz ( *sь ), a tárgyat a beszélgetőtárshoz ( *tъ ) és a hangszórókkal való kapcsolaton kívüli objektum ( *onъ ) [12] .
L. Moshinsky lengyel tudós úgy vélte, hogy a *sь és az *ovъ egy közeli tárgyra, az *onъ egy távolira, a *tъ egy közeli és jól ismert tárgyra, a *jь pedig anaforikus névmás [6] .
Egyedülálló
| férfias | Átlagos | Női | férfias | Átlagos | Női | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| I.p. | *tъ | *nak nek | *ta | *jь | *je | *ja |
| R.p. | *ta, *togo | *ta, togo | *tojě /*toję | *ja, *jego | *ja, *jego | *jejě /*jeję |
| D.p. | *tomu | *tomu | *toji | *jemu | *jemu | *jeji |
| V.p. | *tъ | *nak nek | *tǫ | *jь | *je | * jǫ |
| Tv.p. | *těmü | *těmü | *tojǫ | *jim | *jim | *jejǫ |
| O.p. | *tom | *tom | *toji | *jem | *jem | *jeji |
Többes szám
| férfias | Átlagos | Női | férfias | Átlagos | Női | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| I.p. | *ty | *ta | *ty | *ji | *ja | *ję/jě |
| R.p. | *teхъ | *teхъ | *teхъ | *jiхъ | *jiхъ | *jiхъ |
| D.p. | *tem | *tem | *tem | *jimъ | *jimъ | |
| V.p. | *ty | *ta | *ty | *ję/jě | *ja | *ję/jě |
| Tv.p. | *temi | *temi | *temi | *jimi | *jimi | *jimi |
Dupla
| férfias | Átlagos | Női | férfias | Átlagos | Női | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| I.p. V.p. | *ta | *tE | *tE | *ja | *ji | *ji |
| R.p. | *toju | *toju | *toju | *eju | *eju | *eju |
| D.p. | *tEma | *tEma | * těma | *jima | *jima | *jima |
A kérdő-relatív névmások *kъto "ki" és *čьto "mi" nem rendelkeztek sem nemi, sem számkategóriával. Funkcióik láthatóan hasonlóak voltak a modern orosz hasonló névmások funkcióihoz [13] .
A *kъto névmás két rész összeadása ( *kъ-to ), amelyek közül az első, mint más ind. कः ( IAST : kaḥ ) "ki", lat. quī "melyik", gótikus. ƕas , lit. kas "ki" az ősi IE -hez nyúlik vissza . k w os "ki" [14] , a második pedig egy deiktikus részecske [15] .
A legtöbb modern szláv nyelvben a „mi” névmás a *čьto szóból származik , ami szintén egy kiegészítés ( *čь-to ), azonban az eredeti *čь alakot a protoszláv kor végéig megőrizték. Megőrizte a chakav cha „mit” (amelyből a dialektus valójában ilyen nevet kapott), st. senki „ semmije”, cseh . oč „miről”, nač „miért”, proč „miért”, ólengyel zacz , wecz , nacz , przecz [16] [17] . *čь , akárcsak a hettita. kuit , lat. quid "mit", to pra-ue k w id [14] [18] .
Azonban a lengyel , cseh , n.-tócsa. együtt menj vissza Praslavba. čьso , amelyben az eredetileg genitivus eset formáját látják ( Proto-IE k w eso ), amelyet végül névelőként kezdtek használni [17] [19] [20] .
| WHO | mit | |
|---|---|---|
| I.p. | *kъ-to | *čь(-to) |
| R.p. | *ko-go | *ce-so |
| D.p. | *ko-mu | *ce-mu |
| V.p. | *ko-go | *čь(-to) |
| Tv.p. | *ce-m | *ci-m |
| O.p. | *ko-m | *ce-m |