H-II (erősítő)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. január 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
H-II

A H-II rakéta negyedik kilövése az ADEOS I műholddal
Általános információ
Ország  Japán
Célja gyorsító
Gyártó Mitsubishi Heavy Industries
Főbb jellemzők
Lépések száma 2
Hossz (MS-vel) 49 m
Átmérő 4 m
kezdősúly 260000 kg
Hasznos teher tömege
 • a  LEO -nál 10060 kg
 • a  GPO -nál 3930 kg
Indítási előzmények
Állapot leszerelt
Indítási helyek LC-Y, Tanegashima
Indítások száma 7
 • sikeres 5
 • sikertelen egy
 • részben
00sikertelen
egy
Első indítás 1994. február 3
Utolsó futás 1999. november 15
Gyorsító (0. szakasz)
Gyorsítók száma 2
fenntartó motor TTRD
tolóerő 1539.997 kN
Specifikus impulzus 274 s
Munkaórák 94 s
Üzemanyag 14% HTPB / 68% AP / 18% Al
Első fázis
fenntartó motor LE-7
Kormánymotorok 2 × 1500 N tolóerővel, a főmotor hidrogéngázával hajtják
tolóerő 1077.996 kN
Specifikus impulzus 446 s
Munkaórák 346 s
Üzemanyag folyékony hidrogén
Oxidálószer folyékony oxigén
Második lépés
fenntartó motor LE-5A
Kormánymotorok 2 × IHI által gyártott hidrazin kormánymodul , egyenként 4x50 N és 2x18 N tolóerő
tolóerő 121,5 kN
Specifikus impulzus 452 s
Munkaórák 600 s
Üzemanyag folyékony hidrogén
Oxidálószer folyékony oxigén
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A H-II ( H2 ) egy japán hordozórakéta , amely 1994 és 1999 között hét indítást hajtott végre, amelyek közül ötöt teljesen sikeresek voltak. A rakétát a NASDA fejlesztette ki nagy műholdak indítására Japánból az 1990-es években . [1] Ez volt az első japán kétlépcsős folyékony üzemanyagú hordozórakéta, amelyet szabadalmaztatott technológia alkalmazásával fejlesztettek ki. [2] Megbízhatósági és költségproblémák miatt a H-IIA hordozórakétára cserélték .

Történelem

A H-II fejlesztése előtt a NASDA-nak az Egyesült Államok engedélyével szállított alkatrészeket kellett használnia rakétáihoz . A HI hordozórakéta és elődei kulcsfontosságú technológiáit az amerikai Delta hordozórakétától kölcsönözték . A HI-nek azonban saját gyártású alkatrészei is voltak, mint például az LE-5 második fokozatú motor és az inerciális vezérlőrendszer . A H-II saját fejlesztésű LE-7 folyékony hajtóanyagú első fokozatú motorral és szilárd tüzelőanyag-fokozókkal egészült ki.

A NASDA sajtóközleménye szerint a H-II tervezése a következő elveket követte: [1]

  1. Japán repüléstechnikai hordozórakéta fejlesztése.
  2. Csökkentse a fejlesztési időt és költségeket a bevált technológiák használatának maximalizálásával.
  3. Fejlesszen ki egy rakétát, amely a meglévő Tanegashima Űrkikötőből indítható .
  4. Olyan tervezési kritériumokat használjon, amelyek biztosítják, hogy mind a fő rendszerek, mind az alrendszerek kellően hatékonyak legyenek. Biztosítson abban, hogy a fejlesztés jóhiszeműen és a biztonsági követelmények figyelembevételével történik.

Az LE-7 rakétahajtómű fejlesztése 1984 - ben kezdődött, és nehéz volt, baleset történt egy munkás halálával egy véletlen robbanásban. Az első motor 1994-ben készült el, két évvel késve az eredeti ütemtervtől. 1990-ben megalapították a Rocket System Corporationt a készülő hordozórakéta kilövéseinek kiszolgálására.

1994-ben a NASDA sikeresen elindította az első H-II rakétát, és 1997-re további öt sikeres kilövést hajtottak végre. A 19 milliárd jen ( 190 millió USD ) körüli bevezetési költséggel azonban a fuvarozó nem tudta felvenni a versenyt a piacon olyan külföldi versenytársakkal, mint az Ariane . Ez részben a jen dollárral szembeni felértékelődésének köszönhető, amely a projekt indulásakor 1984-ben 240 jenről dollárra 1994-ben 100 jenre emelkedett. Megkezdődött az új H-IIA hordozórakéta fejlesztése a kilövési költségek csökkentése érdekében.

Az 1998-as ötödik, majd a következő évben a nyolcadik kilövés balesete a H-II hordozórakéta gyártásának és üzemeltetésének befejezéséhez vezetett. A balesetek okainak kivizsgálása és az erőforrások H-IIA fejlesztésébe való átcsoportosítása érdekében a NASDA lemondta a hetedik rakéta kilövését (amelyet a nyolcadik előtt kellett volna elindítani, de a kilövési ütemterv eltolódása miatt elhalasztották), illetve lezárta a H-II projektet. [2]

A H-II booster piacra dobása

dob dátum Hasznos teher Raktári kód Pálya Eredmény
TF1 (1. tesztrepülés) 1994. február 4 Ryusei OREX (Orbital Re-entry Experiment) NOU Sikeresen
Myōjō VEP (Vehicle Evaluation Payload) GPO
TF2 1994. augusztus 28 Kiku 6 ETS-VI (mérnöki tesztműhold-VI) GSO Sikeresen
TF3 1995. március 18 Himawari 5 GMS-5 ( geostacionárius meteorológiai műhold -5) GSO Sikeresen
SFU (Space Flyer Unit NOU
F4 1996. augusztus 17 Midori ADEOS (fejlett Föld-megfigyelő műhold NOU Sikeresen
Fuji 3 Fuji OSCAR 29, JAS-2 NOU
F6 1997. november 27 TRMM (trópusi csapadékmérő küldetés) NOU Sikeresen
Kiku 7 (Orihime és Hikoboshi) ETS-VII (Engineering Test Satellite-VII) NOU
F5 1998. február 21 Kakehashi COMETS (kommunikációs és műsorszórási műszaki tesztműholdak) GSO Részleges meghibásodás 1
F8 1999. november 15 MTSAT-1 (Multi-functional Transport Satellite-1) GSO 2. kudarc
F7 Törölve Kodama DRTS (Data Relay Test Satellite) GPO Törölve
Tsubasa MDS-1 (Mission Demonstration Test Satellite-1) GPO

A második fokozatú motor hűtőrendszerének  gyengeforrasztásaa kiégéshez és a kábel sérüléséhez vezetett, ami miatt a motor idő előtt leállt a második impulzus végrehajtása közben. Ez ahhoz vezetett, hogy az űrhajót elliptikus pályára állították a geotranzicionális pályára.

  Az első fokozatú motorhidrogén-THAkavitációturbinalapátüzemanyag elvesztéséhez és a motor gyors leállásához vezetett 239 másodperccel az indítás után. A rakéta Chichijima szigetétől380 km-re északnyugatrazuhant azóceánba.

Galéria

Lásd még

Jegyzetek

  1. 12 NASDA . H-II indítójármű No.4 . Sajtóközlemény . Az eredetiből archiválva : 2003. december 11. Letöltve: 2007-06-25 .
  2. 12 JAXA . H-II Launch Vehicle (nem elérhető link) . Indítsa el a járműveket és az űrhajózási rendszereket . JAXA weboldal. Letöltve: 2007. június 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 30.. 

Linkek