Tsakony

Tsakoni (Tsakoni [1] , görögül Τσάκωνες ) a görögök szubetnikai csoportja , amely hegyvidéki területeken él Tsakonia ( Τσακωνιά ) történelmi régiójában, a Peloponnészosz délkeleti részén . Az ókori spártaiak leszármazottai [1] . Történelmileg a tsakon nyelvet beszélik, a modern görög nyelv egyetlen dialektusát , amely az ógörög nyelvig nyúlik vissza [2] .

Tsakony
népesség ~8000 ember
áttelepítés
Nyelv görög , Tsakonian
Vallás ortodoxia
Eredet spártaiak

Történelem

A Monemvasian Chronicle szerint a tsakonok Laconica dór lakosságának leszármazottai , akiket a nagy népvándorlás idején az avarok és szlávok elnyomtak, és a 6. században a Peloponnészosz hegyvidéki részén találtak menedéket. etnonimájuk pedig a Laconians [3] etnonimának torz formája . Tsakonia történelmi központja Prastos hegyi település. A tsakonok elszigeteltségét viszonylag késői keresztényesítésük is magyarázza: a görög pogányságot a 9. századig gyakorolták itt [4] . A bizánci korszakban a csakonok gyakran szolgáltak a határcsapatokban, VII. Mihály alatt pedig a flottában , aminek következtében néhányukat a Márvány-tenger melletti két faluba telepítették [4] .

A történelem során a tsakon nyelv elterjedési területe az asszimiláció miatt csökkent. A 14. századi Morean krónikája beszámol arról, hogy a tsakonit korábban a ma Arcadia részének tekintett Kynuria lakossága beszélte . A 17. századi török ​​történész, Evliya Chelebi azt írja, hogy a Peloponnészosz szélső délkeleti részén fekvő Vatika falu lakossága eredetileg tsakoniai volt, de később feloszlott a félszigetet tömegesen betelepítő arvaniták között [5] [6]. :737 .

Az oszmán korban Prastos különleges kereskedelmi kiváltságokat kapott. A 19. században a Tsakoni aktívan részt vett a görög függetlenségi háborúban , amiért 1826-ban Ibrahim pasa különítménye megtámadta Tsakoniát, és teljesen felégette Prasztoszt. Az Árkádiába menekült, Leonidionban és Tirosban letelepedett lakosság lényegében a törökök kivonulása után sem tért vissza korábbi településére [7] (a mai Prastos egy kis falu, 2011-ben 255 fő lakott) [8] . Az utóbbi időben különösen felerősödött a hegyvidéki lakosság tengerparti övezetekbe vándorlásának folyamata [9] [10] .

A szarvasmarha-tenyésztés mellett, amely a tsakonok fő foglalkozása volt, szomszédaik kiváló kőművesként ismerték őket. A tsakoniai férfiak csoportjai hagyományosan fél évet (október végétől húsvétig) a környező területeken töltöttek, ahol építkezésre vették fel őket [11] :13 . A Tsakonokhoz kötődik a Tsakonikos görög néptánc, amelyet hagyományos tsakon jelmezben adnak elő.

Nyelv

Az újgöröggel ellentétben , amelynek gyökerei az ókori görög attikai dialektusban gyökereznek , a tsakonok nyelve a dór dialektusból fejlődött ki . A Koine és Tsakonian közötti megértés hiányát a 15. században emlegették [4] . A modern Görögországban a tsakon nyelvet a "görög dialektusának" tekintik, és nem élvez különleges státuszt, ami fokozatos eltűnéséhez vezet. A 2001-re vonatkozó becslések szerint a történelmi tsakon falvak több mint 8 ezer lakosa közül legfeljebb 2,5 ezer ember beszélt tsakonul. Anyanyelvi beszélők ma főleg Tyrosban és környékén találhatók [12] .

Jegyzetek

  1. 1 2 görögök  / Novik A. A. // Great Russian Encyclopedia [Elektronikus forrás]. — 2016.
  2. Görög nyelv  / Vasziljeva N.V. // Hermafrodita - Grigorjev [Elektronikus forrás]. - 2007. - S. 733. - ( Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 7. v.). — ISBN 978-5-85270-337-8 .
  3. Δ. Λιθοξόου - Το χρονικό της Μονεμβασίας
  4. 1 2 3 Nicholas, 2019 , p. 21
  5. Nicholas, 2019 , p. húsz
  6. A bizánci állam és társadalom története. – Stanford University Press, 1997.
  7. Θανάσης Κωστάκης (Αθήνα, 1951). Συντομή Γραμματική της Τσακωνικής Διάλεκτου. 35 Collection De L'Institut Français D'Athenes, p. tizenöt
  8. - _
  9. Οι Τσάκωνες στα νεότερα χρόνια . Letöltve: 2011. május 29. Az eredetiből archiválva : 2012. április 10..
  10. Αρκάδων χρόνοι, διοικητική διαίρεση της επαρχίανΚυίαν . Letöltve: 2011. május 29. Az eredetiből archiválva : 2011. május 27..
  11. Σύντομη Γραμματική της Τσακωνικής Διαλέκτου: [ gr . ] . - Institut Français d'Athènes, 1951.
  12. Έθνος, Διαδρομές στην Τσακώνικη γη . Letöltve: 2011. május 29. Az eredetiből archiválva : 2011. december 11..

Irodalom