| oroszok | |
|---|---|
| áttelepítés | Oroszország |
| Nyelv | orosz (99,7%-ban folyékonyan) stb. |
| Vallás | Ortodoxia , iszlám stb. |
| etnikai csoportok | oroszok (kb. 80%) stb. |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Oroszok (egyes számban orosz, orosz ), orosz nép - történelmi és társadalmi - politikai közösség [1] , többnyelvű , politikai vagy civil nemzet , az Orosz Föderáció állampolgárainak közössége , különböző etnikai , vallási , társadalmi és egyéb hovatartozásokkal [2] ] [3 ] , amelyet a történelmi orosz államiság alapján konszolidáltak [2] . Összetett etnikai és vallási összetételűek. Több mint 190 etnikai közösséget foglal magában , amelyeknek több mint 80%-a orosz ( a 2010-es népszámlálás adatai ). Az oroszok 99,7%-a beszél oroszul. Az oroszok 70%-a ortodoxnak tartja magát . Az iszlám , a buddhizmus , a judaizmus és más vallások is elterjedtek Oroszországban [1] .
Számos szakértő, politikus és közéleti személyiség cáfolja, hogy Oroszország lakosságát társadalmi-politikai és történelmi-kulturális integritásként értelmezzék egy polgári nemzet formájában. A lakosság körében végzett felmérések azonban azt mutatják, hogy az orosz identitás („oroszok vagyunk”) az első helyen áll a kollektív identitás egyéb formái között [2] .
A kifejezés a 16. században jelent meg összorosz (általános keleti szláv) etnonimként, azóta jelentősen megváltoztatta a jelentését. Modern jelentését oroszul az 1990 -es években kapta [4] . Hasonlóképpen, számos újonnan függetlenné vált állam területén terjedtek el hasonló jelentésű politonímák: kirgiz, kazah, üzbég, lett, észt [5] [6] [7] és mások. A lengyel és az ukrán nyelvben az "oroszok" kifejezés analógjai állami és etnikai jelentéssel is bírnak az orosz néppel kapcsolatban .
Az "oroszok" formát az " Oroszország "-ból - Oroszország görög-bizánci nevéből - alkották , először a görög Maxim találta meg 1524-ben [8] [9] . Ez a forma sokáig az egyházi és könyves szférára korlátozódott. Az 1580-as évektől kezdődően aktualizálása elsősorban a galíciai-orosz ortodox filiszterek és a Lvovi Mennybemenetele Testvériség körében ment végbe [10] . Később átterjedt Kijevre és az orosz királyság földjeire, ahol a 17. század második felére polgári terjesztést kapott. A „ ruszinok ” [8] etnonimának ünnepélyesebb irodalmi változata volt , amely akkoriban Nyugat-Oroszország és az orosz állam lakóinak önneve volt (kiszorítva ezzel a „Rus” gyűjtőformát). . Az orosz államban az "oroszok" kifejezést elsősorban Nyugat-Oroszország kulturális szereplői, köztük Polocki Simeon , valamint a Kijev-Pechersk Lavra archimandritája, Innokenty Gizel népszerűsítették , amely Nagy , Kis és Fehér összes lakosát jelöli. Oroszország , történelmi Oroszország. Így a kifejezés, függetlenül a korabeli politikai határoktól (Oroszország határa a Nemzetközösséggel ), az embereknek azt a csoportját fedte, ami később tükröződött a nagy orosz nép fogalmában , amelyen belül minden keleti szláv orosznak számított. .
Az "oroszok" kifejezést (az oroszok , oroszok változataival ) Andrej Lizlov , I. Péter és Feofan Prokopovics használta . A 18. században a "rossa" költői formájával együtt elterjedt, Mihail Lomonoszov , Mihail Scserbatov , Nyikolaj Karamzin és mások használták. A 18. század végén – a 19. század elején azonban megindult az átmenet a szentimentalizmus és a romantika felé, ami a népi témák megközelítését és az egyszerűbb nyelvezetet jelentette. Ezért a 19. században a népi szubsztanciális „orosz” jelző (az orosz nép , orosz nép kifejezésekből álló ellipszis ) kiszorítja a régi könyves görögséget [11] . Az "oroszok" kifejezést csak ünnepélyes, magasztos, költői formaként őrizték meg (például Alekszandr Puskin : " Ó, a katonai viták hangos kora, az oroszok dicsőségének tanúja " ). A 19. század végén Brockhaus és Efron szótára azt írta, hogy az "oroszok" forma mesterséges és nagyképű, elavulttá válik [12] .
A lengyelben és ennek hatására az ukránban az "oroszok" szót etnonimként használják az " oroszok " jelentésében, kizárva az eredeti jelentéssel ellentétben a többi keleti szláv szót.
A 19. század első felében a "Rosjanie" szó gyökeret vert a lengyel nyelvben , felváltva a régebbi Moskwa, Moskale elnevezéseket [13] . Korábban a lengyelek kis mennyiségben találkoztak ezzel a szóval az összoroszországi értelemben - például a Nemzetközösség egyesült államokbeli metropolitái gyakran "Kijev és egész Oroszország metropolitáinak" nevezték magukat. Most azonban az orosz adminisztráció, valamint Karamzin lefordított történelmi munkáinak hatására , aki elbeszélésében a nagyoroszokra összpontosított, a Rosjanie szó a lengyel nyelvben megszerezte a nagyoroszok etnonimáját [13]. ] . Nyugat-Rusz lakosságát továbbra is „orosznak”, „ruszinnak” (ruski, ruszin) nevezték. A lengyel kultúrában két etnonimának, az orosznak és az orosznak az orosz szóhasználattól szokatlan etnoterritoriális disszociációja ment végbe. Ez a szakadás folytatta a régi lengyel ideológiai felfogásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Nyugat-Oroszországot és a lengyel kulturális befolyás határain belüli nyugati orosz lakosságot rusznak és orosznak tekintsék, a nagyoroszokat elválasztsák Oroszországtól, és hódítónak tekintsék őket ezeken a vidékeken . 13] .
Ma ez a különböző történelemszemléletet tükröző állapot nagy problémákat vet fel a szövegek fordításában. Mindazt, ami az oroszban az "orosz" etnonimához és az "orosz jelzőhöz" kapcsolódik, lengyelre fordítva, fel kell osztani arra, ami a modern Oroszország területét érinti a 13. századtól kezdődően (Rosjanin, rosyjski), valamint kontextusokra. az ókori Oroszországgal vagy a nyugat-orosz földekkel kapcsolatos (a Rusin, ruski vagy Ukrainiec, ukraiński, Białorusin, białoruski [13] kifejezéseket használják ). Ezzel párhuzamosan olyan kulturális vízválasztók is kiépülnek, amelyeknek a valóságban nem volt megfelelő területi vagy időbeli határa. Lengyelről oroszra fordításkor különbséget kell tenni az etnikai és az állami összefüggések között, amelyeket egyformán jelölnek a Rosjanin, rosyjski kifejezések.
Az orosz és az orosz közötti lengyel különbség gyorsan megmutatkozott a fiatal ukrán mozgalom fejlődésében . A 19. század végéig nem volt jellemző, hogy elhagyta az orosz nevet, és az ellentét az "ukránok" és a "moszkoviták" között ugyanúgy oroszként ment [13] . Az ukránság mint sajátos nacionalista ideológia kialakulásával és az ukrán nyelvi norma kialakulásával azonban megtörtént az „oroszok” szó sajátosan lengyel használatának tudatos kölcsönzése. Ugyanakkor a keleti szláv tér optikája az ukrán nacionalizmusban teljesen átörökli a lengyel hagyományt: ősidők óta kettészakadtnak tekintik (ehhez az orosz etnonim általános használatának elutasítására volt szükség. Ennek eredményeként megszületett az ukrán gondolkodás használatának teljes elutasításához) [13] . A "rosiyani" forma már a szovjet időkben kötelező normává vált. Ukránból fordításkor hasonló problémák adódnak, mint lengyelről.
Az "oroszok" kifejezés újra megjelent a "fehér" emigráció köreiben, hogy különbséget tegyen az etnikai és a politikai hovatartozás között. 1929-ben az Orosz Összkatonai Unió elnöke, Alekszandr Kutepov tábornok használta : „Az Oroszországban élő népek, nemzetiségüktől függetlenül, elsősorban oroszok. Hiszem, hogy egy felszabadult és újjáéledő Oroszország már csak ilyen lesz – Oroszország az oroszoknak!” [14] . Az új jelentést az orosz emigráció vette át, de a későbbi használattól eltérően az egykori Orosz Birodalom népeit , köztük grúzokat , ukránokat , baltákat és másokat is magában foglalt.
Szűkebb értelemben („az Orosz Föderáció polgárai ”) a politoním az 1990-es évek elején terjedt el. Különösen a „Kedves oroszok! Borisz Jelcin orosz elnök beszédeiben használta az etnikai jellemzők és sztereotípiák semlegesítésére [4] . Manapság ez a kifejezés Oroszország állampolgárait jelenti, etnikai hovatartozástól függetlenül. Egyes nyelvészek szerint a szónak van egy kis politikai korrektsége [15] [16] . Az "oroszok" kifejezés gyakran megtalálható az Orosz Föderáció szövetségi törvényeiben, az Orosz Föderáció elnökének rendeleteiben, az Orosz Föderáció kormányának határozataiban és rendeleteiben, az Orosz Föderációt alkotó szervek jogi aktusaiban , határozataiban, meghatározások és az Orosz Föderáció legfelsőbb bíróságainak egyéb jogi aktusai .
Az Orosz Tudományos Akadémia Tudományos Tanácsának meghatározása szerint az etnikai és interetnikus kapcsolatok összetett kérdéseivel kapcsolatban:
Az orosz nemzet a történelmi orosz államiság alapján megszilárdult polgári-politikai közösség, amelynek tagjait etnikai, faji és vallási hovatartozástól függetlenül egyenlő jogok illetik meg, közös történelmi és kulturális értékeket, egy néphez tartozás érzését, állampolgári felelősséget. és a szolidaritás.
Az Orosz Föderáció multinacionális népe az Orosz Föderáció különböző nemzetiségű polgárainak közössége, amelyet az államegység, a közös érdekek, valamint a történelmi és kulturális értékek egyesítenek, és tudatában vannak az orosz nemzet közösségéhez való tartozásuknak [2] .
| Rus | |
|---|---|
| Politikai megosztottság | |
| Földrajzi és néprajzi felosztás | |
| A fejlődés szakaszai | |
| Háborúk nomádokkal | |
| Etimológia és szókincs | |
| Kapcsolódó etnonimák | |
| Identitások összoroszországi alapon | |