Német ábécé

A német ábécé  egy latin alapú ábécé , amelyet németül írnak .

26 latin betűpárból áll : A a , B b , C c , D d , E e , F f , G g , H h , I i , J j , K k , L l , M m , N n , O o , P p , Q q , R r , S s ​​, T t , U u , V v , W w , X x , Y y , Z z . Rajtuk kívül a német ábécé három umlautot ( Ä ä , Ö ö , Ü ü ) és a ß ligatúrát tartalmaz . Utóbbiak ábécé sorrendben vannak , vagyis a szótárakban közvetlenül az A a , az O o , az U u és a double ss után következnek. Egyes esetekben további betűváltozatokat is használnak, de ez csak néhány dialektusra jellemző , és különösen a németben használt idegen eredetű szavakra .

Átírás

Az alábbiakban egy táblázat található, amely megadja a német betűk olvasásának és diktálásának alapvető szabályait.

Levél Név Diktálás a DIN 5009 szerint
(német telefon ábécé) 		Hang Példa Megjegyzések
A a [aː] Anton /a/, /a:/ B a nd , T a g i és j után úgy hangzik, hogy ja  - Maria ; ai  - diftongus /aɪ̯/ ("ay"); ae  - hallott ä ; au  - diftongus /aʊ̯/; dupla aa sokáig olvasható - H aa r ("haj").
Ä ä [ɛː] Arger /ε/, /ε:/ Hä nde , Ä hre_ _ Az u előtt  - diftongus /ɔʏ̯/ (ou).
Bb [lenni] Bertha /b/ Bruder_ _
c c [tseː] Casar C reme Más betűkkel kombinálva fordul elő: h -val a ch betűkombinációt alkotja , /x/ vagy /ç/ként hallható; ck  - /k/; chs -ben  - /ks/; sch  - / u / tsch  - / h /; ritkán hallható egy c /t͡s/ ( e , i előtt ); a szavak elején /k/ként olvasható.
D d [deː] Dóra /d/ aus denken _
e e [eː] Emil /ε/, /ə/, /e:/ k e nnen , b e kannt , S ee azaz  - /i:/, oe  - /ø:/; ei , ey , ai , ay  - diftongus /aɪ̯/.
F f [ɛf] Friedrich /f/ Fracht _ Ugyanezt a hangot adja a német v betű .
G g [geː] Gustav /g/, /ʒ/, /ç/ g ut , G enie , Köni g
H h [Ha] Heinrich /h/ h eute A h -t gyakran egyáltalán nem olvassuk, például a magánhangzók között és a szó végén - ge h en (két e -t választ el, és ebben a szóban külön-külön olvashatók, és nem egy hosszú hangként; „járni”) , mi h („gyulladt, beteg”).
én i [én] Ida /ı/, /i:/ b i tten , V i eh In ie  - /i:/; ei , ai  - /aɪ̯/.
J j [jɔt] Jákób /j/, /ʒ/ j ung , J újságíró
K k [kaː] Konrád /k/ Kette_ _ A ck  - /k/ betűkombinációban .
l l [ɛl] Ludwig /l/ F l megjegyzés
M m [ɛm] Martha /m/ Stim e_ _
N n [ɛn] nordpol /n/ se n den
Ó o [oː] Ottó /ɔ/, /o:/ o ffen , K o hl Az oe  - /ø:/ betűkombinációban .
Ö ö [øː] Econom /œ/, /ø:/ Österreich , zwölf , schön _ _ _ _ _
Pp [peː] Paula /p/ P unkt pf  az affrikátus /p͡f/.
Q q [kuː] Quelle Qua adrat A qu  - / kv / kombinációban.
R r [ɛr] Richard /r/ Draache _ _
S s [ɛs] Samuel (1934-ig - Siegfried ) /s/, /z/ Bu s , s ehen Az sp és st  - /ʃ/; sch  - /ʃ/.
ẞ ß [ɛs't͡sɛt] Eszett /s/ szia_ _ A szó közepén vagy végén áll, és úgy olvas, mint egy normál /s/ hang.
T t [teː] Theodor /t/ Platt e_ _
u u [uː] Ulrich /ʊ/, /u:/ U nten , U hr au  - /aʊ̯/, eu , äu  - /ɔʏ̯/.
U u [yː] Ubermut /ʏ/, /y:/ Ü bung , k ü ssen , Ü berhaupt
Vv [faʊ] Győztes /f/, /v/ Vater , Váza _ _
Ww [veː] Wilhelm /v/ W olken
X x [iks] Xanthippé X ilofon A /ks/ - Max hangkombinációt adja meg .
Y y ['ʏpsilɔn] Ypsilon /ʏ/, /y:/, /j/ Y psilon , T y p , Y acht
Z Z [t͡sɛt] Zacharias (1934 előtt – Zeppelin ) /t͡s/ drei z ehn

német írás

A német írás első forrásai a német nyelv fejlődésének ófelnémet korszakából vagy még régebbről származnak. Gyakorlatilag a 12. századig létezett a rovásírás , amelyet később teljesen felváltott a latin ábécé . A 15-16 . században népszerű volt a Schwabacher betűtípus , amely a gótikus betűtípus csoportjába tartozik [1] .

A német betűket szinte a 20. század elejéig gótikus betűkkel írták -  különösen, ami a 17-18 . században keletkezett. Fraktur ( Fraktur ) [2] . A 19. század vége óta az antikva széles körben elterjedt , de hivatalosan csak az 1918 -as novemberi forradalom után ismerik el . Az Antiqua egyszerűbb és könnyebben észlelhető betűtípusnak számított, mint a törött gótikus írás. Az 1920 -as és 1930 -as években a Sütterlin betűtípust ( Sütterlinschrift ) [3] használták .

Törés

A náci Németországban ismét megpróbálták feleleveníteni a birodalom régi típusát, amelyet a náci propagandában is használtak : úgy vélték, hogy ez a fajta írás az igazi németek jellemét tükrözi . Ez a gyakorlat azonban két okból nem járt sikerrel: egyrészt Hitler félt a héber négyzetes betűk betűtípusára gyakorolt ​​hatástól ; másodszor a töredéken lévő feliratok elolvasása nagyrészt nehézkes volt. Ma a szokásos nyomtatott betűkészletet használják; a régi betűtípusokat csak dekorációs célokra használják - például az üzletek felirataira.

Német telefon ábécé

A német telefon ábécé ( német  Diktierregeln ) egy fonetikus ábécé , amely 1903 - ban jelent meg , és német szavak helyesírására szolgál , amikor telefonon vagy rádióamatőrben beszélünk . Érdekes megjegyezni, hogy a ß ligatúra és a ch digráf külön kódja [4] .

A navigációban a német változatot használják. A légi közlekedés és a katonai ügyek azonban jelenleg a fonetikus ábécé nemzetközi változatát használják , nem a németet.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Friedrich Beck. "Schwabacher Judenlettern" - Schriftverruf im Dritten Reich . - Verlag für Berlin-Brandenburg, 2006. - ISBN 3-86650-344-X .
  2. ↑ Fraktur . InyazService - Idegen nyelvek tanulása. Letöltve: 2011. november 27. Az eredetiből archiválva : 2012. április 13..
  3. ↑ Sütterlin betűtípus (nem elérhető link) . InyazService - Idegen nyelvek tanulása. Letöltve: 2011. november 26. Az eredetiből archiválva : 2012. január 19.. 
  4. ↑ Telefon ábécé képekben . Letöltve: 2017. január 21. Az eredetiből archiválva : 2017. április 4..

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban