Kurd

kurd

A kurd nyelv elterjedése Nyugat-Ázsia területein

     Régiók, ahol ez a többségi nyelv      Régiók, ahol kisebbségi nyelv
önnév

Kurdî , كوردی
Kurmancî , کورمانجی

Országok Törökország Irán Irak Szíria Németország Örményország
Régiók Kurdisztán , Anatólia és Khorasan
hivatalos állapot Hivatalos nyelv : Kurdisztán Irak Rojava Elismert kisebbségi nyelv : Irán Örményország




 
 
Szabályozó szervezet Párizsi Kurd Intézet
A hangszórók teljes száma RENDBEN. 35 millió (2008)
Értékelés 57
Állapot biztonságban
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

Árja ág Iráni alágazat nyugat-iráni nyelvek északnyugati nyelvek kurd alcsoport kurd
Írás Kurd írás
Nyelvi kódok
ISO 639-1 ku
ISO 639-2 kur
ISO 639-3 kur
Etnológus kur
Nyelvi szféra 58-AAA
ABS ASCL 4101
IETF ku
Glottolog kurd1259
Wikipédia ezen a nyelven

A kurd ( Zimanê Kurdî , زمانێ كوردی ) egy kurd nyelv , amely az indoeurópai nyelvek árja ágának északnyugati iráni alcsoportjába tartozik [1] [2] [3] .

Több nyelvjáráscsoportból álló nyelvjárási kontinuumot képvisel [4] . Állami státusszal rendelkezik a kurdisztáni régióban , Irakban és Rojaván .

Főleg a közel-keleti Kurdisztán régióban oszlik el, négy ország – Törökország , Irán , Irak és Szíria – között oszlik meg [5] .

Két irodalmi formában létezik  - Kurmanji és Sorani [6] . Az első az északi kurd délkeleti dialektusán , a második a szulajmániai dialektuson alapul [7] .

Elnevezés

Az északi és középső kurdok nyelvüket történelmileg "körmanj"-nak, "kyrmanjki"-nak ( Észak-kurd. Kurmancî , N. -Zaz. Kırmanckî ) nevezték, amely a "Körmanj", "Kyrmanj" (Észak- ) népcsoport önnevéből alakult ki. Kurd. Kurmanc , Sorani کورمانج , Észak- Zaz Kırmanc ). A középkurd nyelvjárást beszélő törzsek (babani, mukriyan törzsek stb.) Kurmandzsnak nevezték magukat, önnévként az északi kurd nyelvjárást jelző szót használva a nyelvészetben , és egyúttal hangsúlyozzák a kurd etnikai csoporthoz való tartozásukat . Később megjelent a kurd nyelv egy irodalmi formája, amely Szulaymaniyah városának dialektusán alapult . A Soran Hercegség tiszteletére a kurd nyelvnek ezt az irodalmi formáját "sorani"-nak ( melléknévvé alakítva) nevezték el [ 8] . A nyelvészetben ez a név elterjedt a kurdok összes többi központi dialektusára, amelyet hagyományosan a " sorani " nyelvnév egyesít [9] . A Soran fejedelemség neve a kurd sor „piros” szóra nyúlik vissza többes számban. Az északi kurd dialektus irodalmi normáját "körmanji"-nak, Irak északi részén pedig néha "bakhdini"-nek (Bahdinî "hűséges") hívják - szintén az egyik kurd fejedelemség tiszteletére, amely sokáig a kurd fő vetélytársa volt. a Soran Emirátus.

Az északi kurdok (köztük Zaza ) és részben a középső kurdok még ma is „Körmanji”-nak vagy „Kyrmanjki”-nak (Zaza közt) hívják nyelvüket, a többiek pedig „Kördi”-nek . Ha korábban a "körmanji"-t a kurd nyelv összes változatának nevének tartották , most a félreértések elkerülése érdekében csak az északi kurd nyelvjárást szokás jelölni ezzel a kifejezéssel .

Az angol nyelvészetben a kurd dialektusokat gyakran külön nyelvnek tekintik, ebben az esetben a „kurd nyelv” kifejezés helyett „kurd nyelveket” használnak, azonban e kifejezés használata ellenállásba ütközik egyes kurdok vágya miatt. egységes kurd etnolingvisztikai identitás kialakítása [10] .

Genetikai osztályozás

A kurd nyelv az indoeurópai család árja nyelvei iráni alágának északnyugati csoportjába tartozik [11] [12] [13] . A középkorban a nyelvre jelentős hatást gyakorolt ​​a perzsa és az arab . Vannak szókölcsönzések a török ​​nyelvből is . A perzsa nyelvvel való rokonság számos nyomorékot okozott belőle (alkotásuk folyamata folyamatban van).

Egyes feltételezések szerint a kurd nyelvjárások a medián nyelv alapján jöttek létre [14] , más adatok szerint a kurd nyelv a medián - pártus dialektusokból fejlődött ki [15] .

Ludwig Pohl arra a következtetésre jut, hogy a kurd eredetileg északnyugati iráni nyelvnek tűnik [16] , de elismeri, hogy sok hasonlóságot mutat a délnyugat-iráni nyelvekkel, például a perzsával , nyilvánvalóan a hosszú és intenzív történelmi kapcsolatoknak köszönhetően.

Nyelvföldrajz

Főleg az informálisan " Kurdisztánnak " nevezett régióban (szó szerinti fordítás  : " Kurdok földje "; Kurdisztán , کوردستان ) elterjedt, ahol a kurdok alkotják a lakosság többségét [17] , és ezen országok őslakosai . . Az örmény és az iráni felföld találkozásánál található [18] . A régió szomszédos területein és a világ nagy kurd diaszpórájában is megtalálhatók. Kurdisztánnak nincsenek rögzített határai , mérete pedig feltételes, ami a kurdok kompakt letelepedésének helyét tükrözi [19] .

Fuvarozók száma

A kurd a harmadik iráni nyelv a beszélők számát tekintve (a perzsa és a pastu mögött ). Egy 2008-as becslés szerint a beszélők száma több mint 35 millió [20] , régebbi adatok szerint - 20-30 millió [21] .

Ráadásul sok kurd nem beszél kurdul. A türkösödött és arabizált kurdok alig vagy egyáltalán nem beszélnek kurdul, és több millióan beszélnek a nagy kurd diaszpórában . A Török Köztársaságban több mint 6 millió kurd vált át a török ​​nyelvre (türkizálódott) [22] .

Dél-Kurdisztánban a nem kurd etnikai csoportok ( arabok , turkománok és asszírok , örmények stb.) a kurdot második nyelvként , vagy bizonyos esetekben anyanyelvükként ismerik . Legtöbbjük nem őshonos a régióban . Ez annak a ténynek köszönhető, hogy Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as megdöntése óta az arabok tömegesen kezdtek bevándorolni Dél-Kurdisztánba , valamint keresztények Irak déli régióiból (különösen kurdok , asszírok , örmények , mandeaiak ). , zsidók stb.).

A Dahukban élő örmények és asszírok keverik a nyugat-örményt a kurddal, és az Erbil térségében élő turkománok nyelvileg erősen asszimilálódnak, annak ellenére, hogy a kurd régióban vannak türkomán iskolák. Az oszmán kor végén a Tur Abdinban élő asszírok hagyományos turoyo nyelvükről kurdra vagy arabra váltottak . Kurd ajkú örmények is léteznek , és az örmény népirtás előtt körülbelül 110 kurd ajkú örmény falu volt Beshiriben és Silvanban . Az Észak-Kurdisztánban élő bolgárok , csecsenek és cserkeszek is beszélnek kurdul.

Történeti adatok Nyelvi török ​​népszámlálás (1927-1970) [23]
Év Teljesen kurdul beszélők % jegyzet
1927 1,184,446 8,7% L1 : 1,184,446

L2 : nincs megadva

1935 1,594,702 9,9% L1: 1 480 246

L2: 114,456

1945 1,593,692 8,5% L1: 1 476 562

L2: 117,130

1950 2,069,921 9,9% L1: 1 854 569

L2: 215,352

1955 1,942,285 8,1% L1: 1 679 265

L2: 263.020

1960 2,317,132 8,3% L1: 1 847 674

L2: 469,458

1965 2,817,313 9% L1: 2 370 233

L2: 447.080

1970 3,225,795 9,1% közzétett adatok

nagyobb újságok

Dialektológia

A kurd nyelv dialektusai nagyfokú eltérést mutatnak, ami gyakran megnehezíti a kommunikációt a különböző nyelvjárásokat beszélők között. Ez különösen látható az északi kurd és a laki esetében, amelyeket a kurd leginkább eltérő dialektusainak tartanak. Ez utóbbira a korai időktől kezdve nagy hatással volt a perzsa és a lur . A gyökösszetételt és a hangzást tekintve a nyelvjárások hasonlóak, de jelentős különbségek vannak morfológiájukban és részben szókincsükben , ami megnehezíti a különböző nyelvjárásokat beszélők kölcsönös megértését . Ez annak a morfológiai szerkezetváltásnak köszönhető, amelyen a legtöbb iráni nyelv a középkorban átesett . Az iraki alkotmány szerint a kurd nyelvet pluricentrikus nyelvnek tekintik , amelyben számos fő dialektust különböztetnek meg. Így a modern kurd dialektológia így néz ki:

Külön kiemelhetjük:

Zaza Gorani

A Zazaki és Gorani beemelése a kurd dialektusok közé vita tárgya. Sok kutató és a kurd irodalom is a kurd nyelv egyik dialektusának tartja őket, mivel a beszélők történelmileg a kurd közösség részének tekintik magukat [25] [26] . Az orosz orientalista , VF Minorsky szerint a zazaki a kurd nyelv egyik dialektusa [27] . Ugyanezt az álláspontot képviseli egy másik orosz orientalista  , I. A. Smirnova, aki úgy véli, hogy a zazaki a kurd nyelv két legnagyobb dialektusának egyike [28] . Ezt a feltevést azonban néhány orientalista félreérthetően érzékeli [29] . Zazaki és Gorani, mivel hasonlóak egymáshoz, jelentősen eltérnek az első négy dialektustól, bár genetikailag kurdok, de egyértelműen nagyobb nyelvjárási eltéréssel. A kurd nyelv, bár északnyugati iráni nyelvnek minősül, erős délnyugati elemmel rendelkezik, ellentétben a zazakival és a goránival (a délnyugati elemet a perzsák közelsége miatt sajátítják el ). A gorani eltér az észak-kurdtól és a közép -kurdtól , de mindkettőjük szókincsét megosztja , és vannak nyelvtani hasonlóságok is.

Zazaki hasonlóságai a szomszédos északi kurd dialektussal :

Kölcsönös megértés

A Lak nyelvjárást beszélők jól értik a déli kurd nyelvet beszélőket . Bár a köztük lévő különbségek minimálisak, sok nyelvész nem sorolja a lakot a déli kurd dialektus részeként, mivel ez ergatív , és így a negyedik kurd dialektus [33] . Az északi kurd és a középkurd beszélői hasonló hangzásúak, gyökösszetételük és alapszókincsük, de a középkorban megjelenő morfológiai különbségek megnehezítik egymás megértését .

Nyelvjárások összehasonlítása
északi kurd Ew lingê şikand (kaştand) Ez hatime mal (malê) Ez mirovan (merdan, merovan) dibînim (divinim, duinim) Min nan xwar Navê min Alex e
közép kurd Ew fizetés (qulî) şikiyage (şikiyaye) Min hatîme bo mallo (bevásárlóközpont) Min piyawekan debînim (devînim) Min nanim xward Nawm Alex e
déli kurd Ewe pae (qul, lingê) eşkon Mi(n) yatime mal Mi(n) miruv (merdim) duinim Mi(n) nan xwardim / Mi(n) no xewardim Nawim Alex e
Szerencsés Ewe lingê (qul, pae) eşkan Mi(n) hatime mal Mi(n) merdim mavinim Mi(n) nanim kórterem Nomim Alex e
Zazaki Uw linge şikit Ez amey kêy (mal) Ez merduman winena Min nan werd Neve én Alex u
Gorani Ew lingê şikanit Min amey pê yahî Min merdiman bor Min nanim kórterem Nawi min Alex e
Orosz nyelvű fordítás Eltörte a lábát hazajöttem embereket látok Már ettem A nevem Alex
A kurd nyelvjárások összehasonlítása
orosz északi kurd közép kurd déli kurd Szerencsés Zazaki Gorani
én (névmás) Ez, min Min Mi(n) Mi(n) Ez, min Amin, min
Te (névmás) Tu, te Nak nek Ti Ön Ti, To To, Etû, Tû
én igen Ez dikim Min ekem Mi kem Min mekem Ez kenu Amin / Min mekery
megyek Ez dicim Min ecim mi chim Min mecim Ez sonu Min. mérföld
Sok Pir, gelek, zaf Zor Frash Fira Zaf Zor / fira
Mondott Kapott Wut, megvan Nedves Wat/vit Áfa Wat / áfa
Most Nika, Niha Esta narancssárga Îske / Îse Nika Îse
Jött Kalap Kalap Kalap Het Egy én Egy én
Hang Deng Deng, bumm Hena Hena Veng Deng
Nagy Gir, mezine Gawra Kel'n Kel'n Pál alvadt vér
Szél Ba Ba Wa Wa/va Va Va/Wa
Eső baran baran waran waran Intőgyík baran
Rossz Xirab xrap Gen Gen/xiraw Xirab Xirab

Történelem

Periodizálás

  • Medián nyelv (Kr. e. IX. század - Kr. u. I. század);
  • régi kurd (Kr. u. II. század – Kr. u. IX. század);
  • Modern kurd nyelv (Kr. u. 10. század óta);

  • Szöveg 9. századi kurd nyelven, Bagdad

  • Régi kurd ábécé, dokumentálva a 9. században.

  • Régi kurd ábécé, Shauk al-Mustaham.

  • A Mam és Zin első oldalai , 17. század

  • Perso - Kurd szótár oldala , 1811.

Az első ismert kurd nyelvű írásos emlékek a korai középkorban jelentek meg . Kurdisztán arab hódításai után a kurd nyelv sok arab eredetű szót kölcsönzött, és emellett arab betűkkel kezdték írni . Ibn Wahshiya arab történész damaszkuszi tartózkodása során két kurd nyelvű mezőgazdasági könyvre bukkant [34] .

Az egyik legkorábbi kurd vallási szöveg a Fekete Könyv, a jezidi hit szent könyve . Feltételezések szerint a Kr. u. 13. század körül íródott. A szerző Hasan ibn Adi volt, rokona Adi ibn Musafir sejknek, a jezidizmus alapítójának. Tartalmazza a jezidi történetet a világ teremtéséről, az ember eredetéről, Ádám és Éva történetéről , valamint a hit főbb tilalmairól [35] . A 15. és a 17. század között kurd költők és írók alkottak irodalmi nyelvet . Ennek az időszaknak a leghíresebb klasszikus kurd költői Ali Hariri , Ahmad Khani , Malaya Jaziri és Faki Tayran voltak.

A fő ok, amiért a kurd dialektusok ennyire eltértek, továbbra is Kurdisztán megosztottsága az Oszmán Birodalom és Perzsia között , valamint az arab, török ​​és perzsa nyelvek hatása a különböző régiók kurdjaira [36] . A 20. században a kurdok ismét kettéváltak, de már négy államra ( Törökország , Irak , Irán , Szíria ) [37] . A kurd nyelvek fejlődésének autonómiája nem utolsósorban politikai okokkal is összefügg. Saját állam nélkül a kurdok nem tudják ellenőrizni nyelvük fejlődését [38] .

A történelmi evolúció szempontjából az északi kurd dialektus konzervatívabb, mint a középső és déli , mind hangzásbeli , mind morfológiai felépítésében. A közép-kurd dialektusra többek között a régió kurdjai által beszélt más nyelvekhez, köztük az arabhoz való nagyobb kulturális közelség is hatással volt. A déli kurd és a laki nyelvre a perzsa nyelvvel való szoros kulturális kapcsolat hatott . Ezenkívül a kurd nyelv egyes dialektusaiban megmaradt a nem és az eset kategóriája . A morfológiai különbségek nehezítik az északi és középső kurdok megértését , mivel a fonetika hasonló, és a szókincsben sok a rokonság. Ez annak a morfológiai szerkezetváltásnak köszönhető, amelyen a legtöbb iráni nyelv a középkorban átesett.

A holland iráni Philip G. Kreyenbroek ezt írta:

1932 óta a legtöbb kurd római írást használt a kurmandzsi írására, és a Soranit általában az arab írásmód adaptált formájában írják…. A kurmandzsi és a sorani nyelv ugyanazon nyelv "dialektusaként" való leírásának oka közös eredetük, valamint az a tény, hogy ez a használat a kurdok etnikai identitástudatát és egységét tükrözi. Nyelvi vagy legalábbis nyelvtani szempontból azonban a kurmandzsi és a sorani annyira különbözik egymástól, mint az angol és a német, és helyénvalónak tűnik őket nyelvnek nevezni. Például a Soraniban nincs sem nem, sem kisbetűvégződés, míg Kurmanjiban mindkettő. De a szókincs és a kiejtés közötti különbségek nem olyan nagyok, mint a német és az angol között, és sokkal hasonlóbbak, a nyelvjárási kiejtést képviselik.

- Philip G. Craienbrook. kurdok .

Az 1980-as török ​​államcsíny után és egészen 1991-ig a kurd nyelv használata illegális volt Törökországban [39] . 2021-től a kurd az arab mellett Irak hivatalos nyelve. Az 1990-es években drámaian megnőtt a kurd média száma Irakban. A kurd nyelvet széles körben használják a médiában és az oktatásban Dél - Kurdisztánban . Az iraki kurdok által nézett legjobb 10 televíziós csatorna közül hét kurd nyelven sugárzott, és az arab nyelv használata a kurdisztáni iskolákban annyira visszaesett, hogy az arabul folyékonyan beszélő iraki kurdok száma jelentősen csökkent az 1990-es évek során. Szíriában azonban tilos kurd nyelvű anyagok közzététele [40] , bár ezt a tilalmat a szíriai polgárháború miatt nem hajtják végre [41] . Iránban a kurd nyelvet használják néhány helyi médiában, és nincs jelen az állami iskolákban [42] . 2005-ben 80 iráni kurd vett részt a kísérletben, és ösztöndíjat kapott kurd nyelvű tanulásra Dél-Kurdisztánban [43] . Kirgizisztánban a kurd lakosság 96,21 %-a a kurdot tartja anyanyelvének [44] . Kazahsztánban ez az arány 88,7% [45 ] .

Irodalmi nyelv

Gorani

A 17. század elején a kurd dinasztia fejedelmei megállapodást kötnek a perzsa sah-al, és a kurd hercegek bizonyos autonómiát kapnak. A béke és a stabilitás lehetővé teszi a városok fejlődését, ahol az írók és költők kifejezhetik magukat. A gorani lesz az udvar nyelve, majd a közös irodalmi kurd nyelv Dél-Kurdisztánban , amely magában foglalja Babán és Soran fejedelemségét is .

A Gorani dialektusban író költők közül kiemelhető:

  • Mastura Ardalan (1805-1848) - kurd költő, történész és író;
  • Mela Seydi Tavegozi (1806-1882) - híres kurd költő;

A Gorani irodalom nagy hatást gyakorolt ​​a kurd kultúrára, hozzájárulva a kurd nép költészetéhez . Ez a dialektus volt a kurd nyelv legfontosabb irodalmi normája .

A 18. századtól azonban a gorani mint irodalmi kurd nyelv fokozatosan hanyatlásnak indult, és a sorani váltotta fel .

Kurmanji

Kurmanji irodalmi normája a 14. századra alakult ki . Sok híres kurd költő, például Ahmad Khani (1650-1707) írt ebben a dialektusban .

A kurmandzsi a jezidista kurdok körében is gyakori dialektus . Imáik kurmandzsi nyelven vannak megírva .

Sorani

A legrégebbi írott irodalom Soraniban Mohamed ibn ul-Hadzs molla 1762-ben írt Mahdimamja (A Mahdi könyve) . Így a sorani csak a kurd gorani változatának hanyatlása után jelent meg irodalmi nyelvként , amelyet egyes kurdok is használnak. A Babán korában fontos irodalmi nyelvvé vált , és sok költő írt rajta, annak ellenére, hogy még tudott arabul és perzsául . Amikor 1850-ben megdöntötték a Babanov-dinasztiát, aranykora véget ért, és a költők elhagyták a Szulajmánia régiót .

A közép-kurd nyelvjárást csak egy szabványos irodalmi norma megjelenésével nevezték így el , az egykori Soran kurd emirátus tiszteletére "Sorani"-nak [46] .

És már 1903-ban megjelent egy tankönyv diákoknak és egy szótárlista a kurdisztáni brit személyzet számára . Ezenkívül 1906-ban megjelent egy nyelvtani vázlat a közép-kurd dialektusról Mukriyani dialektusán, 1919-ben pedig egy mahábádi dialektuson alapuló nyelvtankönyv . Már 1958-ban megjelent az irodalmi sorani gyakorlati nyelvtana [47] .

Írás

Történelmileg a kurdok az arabot használták [48] . Az emberiség által ismert első kurd nyelvű emlékműveket éppen arabul írták .

Az 1920-as és 1930-as években Törökországban és a Szovjetunióban latinizált kurd ábécéket hoztak létre. 1946-ban a szovjet kurdok ábécéjét cirill ábécére helyezték át . Irakban és Iránban az arab alapú Soran ábécét használják .

A közelmúltban a volt szovjet kurdok szinte teljesen áttértek a hauar ábécére . A latin ábécére való átállás kérdése Dél-Kurdisztánban is folyamatosan felvetődik , többek között kormányzati szinten is; a valóságban azonban nagyon lassú az előrelépés ebben az irányban.

Howar ábécé Soran ábécé IPA
szabadon álló egy szó végén egy szó közepén egy szó elején
A, a ا‎ ـا‎ — [aː]
B, b ب‎ ـب‎ ـبـ‎ بـ‎ [b]
C, c ج‎ ـج‎ ـجـ‎ جـ‎ [d͡ʒ]
Ç, ç چ‎ ـچ‎ ـچـ‎ چـ‎ [t͡ʃ]
Çʼ, çʼ — [t͡ʃʼ]
D, d د‎ ـد‎ د‎ [d]
E, e 0 ـە‎ 0 [ɛ]
Ê, ê . ـێ‎ ـێـ‎ ێـ‎ [eː]
F, f ف‎ ـف‎ ـفـ‎ فـ‎ [f]
G, g گ‎ ـگ‎ ـگـ‎ گـ‎ [ɡ]
H, h ھ — ـھـ‎ ھ [h]
(Ḧ, ḧ) ح‎ ـح‎ ـحـ‎ حـ‎ [ħ]
én, i — [ɨ]
Î, î . ـی‎ ـیـ‎ ــ‎ [én]
J, j ژ‎ ـژ‎ ژ‎ [ʒ]
K, k ک‎ ـک‎ ـکـ‎ کـ‎ [k]
L, l ل‎ ـل‎ ـلـ‎ لـ‎ [l]
– (l) ڵ‎ ـڵ‎ ـڵـ‎ — [ɫ]
M, m م‎ ـم‎ ـمـ‎ مـ‎ [m]
N, n ن‎ ـن‎ ـنـ‎ نـ‎ [n]
Ó, ó 1‎ ـۆ‎ 1‎ [o]
P, p پ‎ ـپ‎ ـپـ‎ پـ‎ [p]
P', p' — [pʼ]
Q, q ق‎ ـق‎ ـقـ‎ قـ‎ [q]
R, r ر‎ ـر‎ — [ɾ]
- (r) ڕ‎ ـڕ‎ ڕ‎ [r]
S, s س‎ ـس‎ ـسـ‎ سـ‎ [s]
Ş, ş ش‎ ـش‎ ـشـ‎ شـ‎ [ʃ]
T, t ت‎ ـت‎ ـتـ‎ تـ‎ [t]
U u و‎ ـو‎ و‎ [u]
U u وو‎ ـوو‎ — [uː]
— 1 — ـۊ‎ [yː]
V, v ڤ‎ ـڤ‎ ـڤـ‎ ڤـ‎ [v]
W, w و‎ ـو‎ و‎ [w]
X, x خ‎ ـخ‎ ـخـ‎ خـ‎ [x]
(Ẍ, ẍ) غ‎ ـغ‎ ـغـ‎ غـ‎ [ɣ]
Y, y . ـی‎ ـیـ‎ ــ‎ [j]
Z Z ز‎ ـز‎ ز‎ [z]
(') ع‎ ـع‎ ـعـ‎ عـ‎ [ʕ]

Jezidi szkript

Két vallási tartalmú jazidi kézirat ismert, amelyek az eredeti jazidi írásmóddal készültek. Írásuk idejét vitatják – XI-XII. és XVII. századnak is nevezik őket. Emellett számos szakértő a 19. századi hamisítványoknak tartja ezeket a kéziratokat. A kéziratok először 1911-ben jelentek meg. A kutatók szerint a jezidi írás a nesztoriánus vagy jakobita írás továbbfejlesztése [49] .

2013-ban a grúz jezidik spirituális tanácsa úgy döntött, hogy újjáéleszti a jezidi forgatókönyvet. Ennek érdekében megreformálták a jezidi kéziratok írását – számos új karaktert adtak hozzá, és a korábban használtak egy részét kihagyták az ábécéből. Jelenleg a reformált jezidi ábécét használják a vallásgyakorlatban a tbiliszi jezidi templomban , és 2018-ban egy imagyűjteményt adtak ki róla [49] [50] .

Fonetika és fonológia

Magánhangzós fonémák táblázata
kurd nyelven
Elülső Közepes Hátulsó
Felső /î/ / i /,

/u/ / y /

/i/ / ɨ / /û/ / u /
Közepes (/ê/ / e /) /o/ / o /
Alsó /e/ / æ / /a/ / ɑ /

Morfológia

Kurmanji

A kurmandzsi morfológiája nagyon különbözik a többi kurd dialektustól. Például Kurmanjiban. nevek ragozása, nemi kategória [19] .

Névmások Személyes névmások Személyes névmások
Arc Egyedülálló Többes szám
1. személy Ez, min Em, én
2. személy Tu, te Hyn, mi
3. személy Jaj, m.s. ewî f.p. anyajuh Ewana, jó
Főnevek Bizonyosság és bizonytalanság

Határozott és határozatlan névelőket használnak [51] .

Határozott - egyes számú mutató névmásokként ev "this", ew "that" és többes szám evan " these", ewan "these".

Határozatlan névelők: -ek (a yek "egy" szóból), -ne vagy -ine ( a hine "több", "néhány", "néhány" szóból).

Nemek és esetek

Soranival ellentétben az esetrendszer maradványai megmaradtak: közvetlen, közvetett és vokatív . Emellett a Soranival ellentétben megmaradt a főnevek hím és nőnemre való felosztása, és szinte minden földrajzi név, kifejezés és kölcsönszó a nőnemű nemben szerepel [52]. .

Isafet

A perzsa nyelvhez hasonlóan az isafet is használatos  - formánsok -а , -ê , -î , -êt , -ên , -ne , -е [53] .

Számnév
orosz nyelv Kurmanji orosz Kurmanji orosz Kurmanji
egy yek tizenegy yanzdeh
két csináld tizenkét donzdeh húsz Mellbőség
három sê tizenhárom sezdeh harminc sî
négy char tizennégy cardeh negyven cil
öt rênc tizenöt panzdeh ötven pêncî
hat Sess tizenhat Sanzdeh hatvan şest
hét hevt tizenhét hevdeh hetven heftek
nyolc heyst tizennyolc hejdeh nyolcvan heste
kilenc neh tizenkilenc nozdeh kilencven newwêd
tíz deh száz sed ezer hezar

A húsz utáni számokat, az orosz nyelvhez hasonlóan, a tízesek és az egységek nevének kombinációja jelzi: sî "harminc", çil "negyven". A százak nevének kialakításakor először a százas egységeket számolják meg, majd a sed "száz" szó következik: dused "kétszáz", sêsed "háromszáz", çarsed "négyszáz".

Ige

Egyes számban az igének három személy alakja van, többes számban - csak egy alakban -ben , mindhárom személyben közös. Egy ige különböző idejű és hangulatú ragozásánál a személyes végződések három formáját használjuk: teljes, csonka és másodlagos [54] .

Szintaxis

A kurmandzsi szokásos szórendje alany-tárgy-ige. A definíciók a definiált [55] után következnek .

Sorani

Mivel a Sorani az arab írásrendszert használja , az alábbiakban egy nem hivatalos, romanizált változatot fogunk közölni, amelynek nincs szabványos helyesírása.

Névmások Személyes névmások Személyes névmások
Arc Egyedülálló Többes szám
1. személy Min Kma
2. személy Nak nek Anyajuh
3. személy Ew Ewan
Főnév Bizonyosság és bizonytalanság

A Soraniban a határozottságot és a határozatlanságot posztpozitív cikkekkel fejezik ki .

A határozott névelő a -ke ( egyes szám ) és a -kan ( többes szám ). Ha a tő mássalhangzóra végződik, először az e -magánhangzót adjuk hozzá, hogy elkerüljük a mássalhangzók csoportosulását.

Egyes számban:

  • ala "zászló" - ala ke
  • hermê "körte" - hermê ke
  • seyare "autó" - seyare ke
  • ktêb "könyv" - ktêb eke
  • piyaw "man" - piyaw eke

Többes számban:

  • ala kan "zászlók"
  • hermê kan "körte"
  • seyare kan "autók"
  • ktêb ekan "könyvek"
  • piyaw ekan "férfiak"

A határozatlan névelő a -êk , ha a tő magánhangzóra végződik, először az -y epentetikus mássalhangzót adjuk hozzá, hogy elkerüljük a tátongást .

  • mrawi "kacsa" - mrawi yêk "valamilyen kacsa".
  • ktêb "könyv" - ktêb êk "valamilyen könyv".
Szám

Az irodalmi soraniban két nyelvtani szám van : egyes és többes szám .

A többes szám -an képzővel keletkezik . Sőt, ha a tő e hangra végződik , akkor az utótag helyettesíti, ha pedig bármely más magánhangzóval végződik, akkor a tő és az y képző közé mássalhangzó kerül .

  • piyaw "man" - piyaw egy "férfi".
  • şax "hegy" - şax an "mountains".
  • név "betű" - nam egy "betű".
  • piyale "csésze" - piyal és "csészék".
  • frok "repülőgép" - frok " repülőgép".
  • ala "zászló" - ala yan "zászlók"
  • komalga "társadalom" - komalga yan "társadalom"
  • mrawi "kacsa" - mrawi yan "kacsa"
A melléknevek összehasonlításának fokai

A melléknevek összehasonlítási fokai toldalékosan alakulnak. Az összehasonlító fokozat utótagja -tr , a szuperlatívusza a trin .

  • jwan "gyönyörű" - jwan tr "szebb" - jwan trin "leggyönyörűbb".
  • gewre "nagy" - gewre tr "nagyobb" - gewre trin "legnagyobb".
  • betemem "régi" - betemem tr "régebbi" - betemem trin "legrégebbi".
Igék

Az összekötő ige enklitikus (hangsúlyozatlan végződés), bár külön szóként írják.

Arc Mértékegység h. Példák Mn. h. Példák
1. személy m mn dktor m (orvos vagyok) im êma dktor im (orvosok vagyunk)
2. személy én to mamosta î (tanár vagy) n êwe dktor n (tanárok vagytok)
3. személy e ew nexoş e (beteg) n ew nexoş n (megbetegednek)
A kopula birtokos alakja
Arc Mértékegység h. Példák Mn. h. Példák
1 m ktebeke m (az én könyvem) Férfi ktebeke man (a könyveim)
2 t seyareke t (az autód) Cser seyareke tan (az autóid)
3 én çaketeke i (a kabátja) yan çaketeke yan (kabátjuk)

A "lenni" ige a hebun , az összetartozás (esse-típus) kifejezésére is használják [56] .

  • seyarem heye "Van egy autóm."
  • seyarem niye "Nincs autóm."
Számnév
orosz nyelv Sorani orosz Sorani orosz Sorani
egy jak tizenegy yanza
két doo tizenkét dwanza húsz legjobb
három seh tizenhárom syanza harminc tenger
négy çwar tizennégy cwarda negyven chl
öt penj tizenöt panza ötven panja
hat ablakszárny tizenhat Sanza hatvan shast
hét hawt tizenhét havda hetven hafta
nyolc hast tizennyolc Hazda nyolcvan hasta
kilenc nem tizenkilenc nozda kilencven nawat
tíz da száz saad ezer veszély

Példák szövegekre

"Ma, amikor hazajöttünk, azonnal elmentünk aludni"

  • kurmanji : Îro kengê em hatine malê, em hazir çûn xew
  • sorani : ئیمڕۆ وه‌ختێ هاتینۆ بۆ ماڵۆ ، هه‌رازا خه‌وتین
  • Sorani latin : Îmro wextê hatîno bo mallo, heraza xewtîn

"Azt mondta, hogy holnap nem megy iskolába."

  • kurmanji : Wî ji min re got ku ew ê sibe neçe qutabxane
  • sorani : _
  • Sorani latin : Ew be minî got ke subha naçêto bo qotabxane

"Tegnap találtam egy csomó pénzt"

„Szia, a nevem Farhang, és Erbil városból származom”

"Levelet írtál"

Költészet

Sulaimani pergamen

1920-ban Szulajmánia közelében a régészek egy tekercset találtak, amelyet ma „ Szulejmáni pergamenként ” ismernek. Egy 7. századi Gorani nyelvű kurd költemény maradványai, amely egy szarvasbőrre írt Pahlavi írásmóddal , első kézből meséli el Kurdisztán iszlám meghódításának eseményeit [57] [58] [59] [60] [61] :

Orosz nyelvű fordítás Átirat régi kurd nyelvről ( gorani ) Kurmanji fordítás

Lerombolt templomok, kialudtak a máglyák A
nagyok legnagyobbja elrejtőzött A
kegyetlen arabok elpusztultak
a szegények falvaiban Sharezurba Leányokat
és nőket rabszolgává tettek
Bátor férfiak a vérükbe merültek
A zoroasztrianizmus útján csak
Ahura Mazda maradt, nem kímélve senkit

Hûrmuzan riman, atiran kûjandû
Wîşan şardiwe gewreî gewrekan
Zor kar ereb kirine xapûr
Ginaiy pale îy heta Şarezûr
Jin û kenikiyan we dîl beşeçrmîna Bezezi hîkauz we dîl beşeçrmîna
Merd aza tilß tilî
re manû
hûwîka

Zîyaretgahan rixandin, argûnan vekuştin
Wisan veşartine gewre ji gewre
Zor har ereban kirine xirab
Gundên perîşanan heta Şarezûrê
Jin û kenîşkên wan dîlîyê şandine
Mêrên afet di wan de ketin xwîna
Li ser rêya Zerdeştiyê bi tenê ma
Ahûramazda ku nika nehişt ji kesî

Şîrîn û Xesrew
Orosz nyelvű fordítás Eredeti: Gorani Kurmanji fordítás

Bár azt mondják, hogy a perzsa édes, mint a cukor,
de véleményem szerint a kurd még a cukornál is édesebb .
Nyilvánvaló, hogy ebben az alattomos világban
mindenki boldog a saját gyönyörű anyanyelvével.

Herçen mewaçan: Farsî şekeren
Kurdî ce şeker bell şîrînteren
Yeqînen ce dewr dunyay pirr endêş
Herkes dillşaden we ziwan wêş

Her çiqas dibêjin: farisî şekir e
Kurdî ji şekir jî şîrîntir e
Diyar e li vê dinyaya xayîn
Her kes bi zimanê xwe kêfxweş e

- Qubadi kán (1740)

Himnusz "Ey Reqîb"

A "Hey Enemy" egy dal, amelyet Dildar kurd költő és politikai aktivista írt . A Kurdisztáni Régió [62] és a PKK hivatalos himnusza . Ezenkívül a XX. századi Kurdisztáni Köztársaság himnusza volt .

A "Mem û Zîn" című regény

A Man and Zin egy kurd regény , amelyet 1692-ben írt Ahmed Khani egy fiatal férfi és egy lány tragikus szerelméről. Ez Ahmad Khani (1651-1707) kurd író és költő legfontosabb műve. A „Mam és Zin” a szájhagyományban nemzedékről nemzedékre továbbadott valós eseményeken alapul. A történetnek számos aspektusa van, beleértve a szúfi diskurzust és a kurd nacionalizmust [63] . Mama és Zin mauzóleuma Cizre tartományban található, és sok turistát vonz [64] .

Telek

A regény két szerelmes fiatal tragikus történetét meséli el. Mam, egy fiatal kurd fiatal az Alan klánból és a Nyugat városának örököse [65] beleszeret a Botan klánból származó Zinbe, Bohtan (kurd emírség) uralkodójának nővérébe. A kurd nemzeti ünnep, Navruz ünnepe alatt találkoznak. Szakszervezetüket a Bekran klánhoz tartozó Bekir, Mam ellensége a történelem során [65] törte szét, aki féltékeny a szerelmesekre. Mam végül meghal Bekir ellene irányuló összeesküvése következtében [66] .

Anya temetésén Zin a sírjára esik, és azon hal meg. Mama és Zin halálának híre gyorsan elterjed Cizre népe körében. Bekir végül leleplezte és megölte anya legjobb barátja, Tajdin. Anya és Zin a közelben vannak eltemetve. Bekir is Mama és Zin sírja mellé van eltemetve, mivel Zin ezt kívánta halála előtt, hogy tanúságot tegyen szerelmükről. Sírjaik helyén két fa nő, amelyek ágai összefonódnak, és közöttük egy tövisbokor nő, amely Bekirt jelképezi - a gonosz gyökerei mélyen behatolnak a földbe a szerelmesek sírjai között, elválasztva őket a halál után is.

Wikipédia kurd nyelven

Összességében a kurd Wikipédián több mint 125 587 szócikk található, és számos nyelven szerepel [6] [7] [67] :

  1. kurmanji  - ku: ( latin , arab), (több mint 50 200 cikk);
  2. Zazaki  - diq: ( latin ), (több mint 40 087 cikk);
  3. sorani  - ckb : ( arab ), (több mint 35 300 cikk) ;

A kurd nyelvű Wikipédia 2004. január 7-én jött létre, és a kurmandzsi és a sorani nyelvű cikkek egyidejű elhelyezésére szolgált , de 2009. augusztus 12-én technikai és nyelvi problémák miatt két változatra szakadt. Ezenkívül a dél-kurd nyelvű Wikipédia jelenleg tesztelési fázisban van.

Források

  • Kurdoev K.K. A kurd nyelv (Kormanji) nyelvtana. M.-L., 1957.
  • Kurdoev K. K. , Yusupova Z. A. Kurd-orosz szótár (sorani). M., 1983.
  • Bakaev Ch. Kh. kurd-orosz szótár (Kormanji). M., 1957.
  • Farizov I. O. Orosz-kurd szótár (Kormanji). M., 1957.
  • Lerkh P.I. Tanulmányok az iráni kurdokról és északi káldeai őseikről. SPb. 1856.
  • Zhaba A.D. Kurd-francia szótár. SPb., 1879.
  • Rudenko M. B. Az ige („geîyan”) funkciója a középkori kurd irodalom szövegeiben az északi dialektusban (Kurmanji) // A keleti népek művelődéstörténetének írásos emlékei és problémái. VIII. M., 1972. S. 200-203.
  • Rudenko M. B. A középkori kurd irodalom nyelvének néhány jellemzőjéről (Selim Sleman „Juszuf és Zeliha” verse alapján) // Iráni filológia. Prof. 60. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia beszámolóinak összefoglalása. A. N. Boldyreva. M., 1969. S. 104-107.
  • Tsukerman I. I. Khorasan kurmanji: Tanulmányok és szövegek / Szovjetunió Tudományos Akadémia. Keletkutató Intézet. M.: GRVL, 1986. 271 p.
  • Tsukerman I. I. A kurd nyelvtan vázlatai: Kurmanji verbális formái / Szovjetunió Tudományos Akadémia. Ázsiai Népek Intézete. M.: IVL, 1962. 239 p.
  • Tsukerman I. I. Esszék a kurd nyelvtanról // Iráni nyelvek. Probléma. II. M.-L., 1950. S. 78-144.
  • Tsukerman II A főnevek deklinációja az örmény SSR kurdjainak dialektusában / A filológiai tudományok kandidátusi fokozatát megcélzó disszertáció absztraktjai. Nyelv és Gondolkodás Intézet. N. Ya. Marra. L., 1939. 4 p.
  • Tsabolov R. L. A kurd nyelv etimológiai szótára. 1. kötet: A-M. - M .: Az Orosz Tudományos Akadémia keleti irodalma, 2001. - 686 p.
  • Tsabolov R. L. A kurd nyelv etimológiai szótára. 2. kötet: N—Z.: M.: Keleti Irodalom 2010. 536 p. ISBN 978-5-02-018394-0
  • WM Thackston. Kurmanji kurd: Referencia nyelvtan válogatott olvasmányokkal. - Renas Media, 2006.

Linkek

Jegyzetek

  1. ↑ Kurd nyelv . kurdist.ru (2009.08.10.). Letöltve: 2022. július 9. Az eredetiből archiválva : 2021. december 4.
  2. ↑ Kurmanji . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4. Letöltve: 2016. február 24.
  3. ↑ Szerzők csapata. kurdok. Kelet legendája / V.V. Naumkin, I.F. Popov. - Oroszország: Gazprom Neft, Arbor Publishing Group, 2018. - P. 22-23. — 450 s.
  4. ↑ Yarshater, Ehsan , szerk. (2008), Kurdish Language I. History of the Kurdish language , Encyclopædia Iranica , London és New York: Routledge , < http://www.iranicaonline.org/articles/kurdish-language-i > . Letöltve: 2013. augusztus 28 . Archiválva : 2011. november 17. a Wayback Machine -nél 
  5. ↑ Szerzők csapata. kurdok. Kelet legendája / Szerzők kollektívája. - Szentpétervár. : Gazprom Neft, 2020. - S. 20-21. — 456 p. — ISBN 9780369404503 . Archiválva : 2021. november 9. a Wayback Machine -nél
  6. ↑ 1 2 Szerzők csapata. kurdok. Kelet legendája . - Szentpétervár. : Gazpromneft, 2020. - S. 22. - 456 p. — ISBN 9780369404503 . Archiválva : 2021. november 9. a Wayback Machine -nél
  7. ↑ 1 2 https://bigenc.ru/linguistics/text/5230012 . bigenc.ru (Z. A. Jusupova). Letöltve: 2021. december 14. Az eredetiből archiválva : 2022. március 7..
  8. ↑ Blau, Joyce. Kurde módszer: Sorani . - L'Harmattan, 2000. - 20. o. - ISBN 978-2-296-41404-4 .. Archiválva : 2022. január 8. a Wayback Machine -nél
  9. ↑ bigenc.ru. Z. A. Jusupova . Letöltve: 2021. december 14. Az eredetiből archiválva : 2022. március 7..
  10. ↑ Alexander Johannes Edmonds. A kurd nyelvjárások . — 2012.
  11. ↑ Információ a kurd nyelvről . www.e-trans.ru _ Letöltve: 2021. október 22. Az eredetiből archiválva : 2021. október 22.
  12. ↑ Shirokov O. S. Bevezetés a nyelvészetbe . - Moszkvai Egyetem Kiadója, 1985. - S. 156. - 262 p.
  13. ↑ Kurmanji kurd . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4. Letöltve: 2016. február 24.
  14. ↑ Etnikai folyamatok és a lakosság összetétele Nyugat-Ázsia országaiban / szerk. M. S. Ivanov. - A Néprajzi Intézet közleménye. N.N. Miklukho-Maclay: Új sorozat, 1963. - T. 83. - S. 154. - 171 p.
  15. ↑ Shirokov O. S. Bevezetés a nyelvészetbe . - Moszkvai Egyetem Kiadója, 1985. - S. 156. - 262 p.
  16. ↑ Yarshater, Ehsan , szerk. (2008), Kurdish Language I. History of the Kurdish language , Encyclopædia Iranica , London és New York: Routledge , < http://www.iranicaonline.org/articles/kurdish-language-i > . Letöltve: 2013. augusztus 28 . Archiválva : 2011. november 17. a Wayback Machine -nél 
  17. ↑ Kurdisztán // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  18. ↑ Aristova T. F. Transkaukázusi kurdok (történelmi és néprajzi esszé). Tudomány-1966 15. oldal
  19. ↑ 1 2 O. I. Zsigalina. Kurdisztán . bigenc.ru . Letöltve: 2021. december 31. Az eredetiből archiválva : 2022. június 15.
  20. ↑ Z. A. Jusupova. KURD NYELV . bigenc.ru . Letöltve: 2021. december 14. Az eredetiből archiválva : 2022. március 7..
  21. ↑ A SIL Ethnologue dialektuscsoportokra lebontva összesen 31 millióra becsüli a becsléseket, de a „Nagyon ideiglenes adatok az északi kurd nyelvet beszélő lakosságra” megkötésével. Etnológiai becslések a nyelvjárási csoportokra: északi: 20,2 millió (kelletlen; 15 millió Törökországban 2009-ben), középső: 6,75 millió (2009), déli: 3 millió (2000), laki: 1 millió (2000). A svéd Nationalencyklopedin a „ Världens 100 största språk 2007 ” (A világ 100 legnagyobb nyelve 2007-ben) felvette a kurd nyelvet a 20,6 millió anyanyelvű becslésre hivatkozva.
  22. ↑ Kurd, török ​​nyelvű  Törökországban . Joshua Project . Letöltve: 2017. október 10. Az eredetiből archiválva : 2018. július 5..
  23. ↑ Fuat Dundar. Türkiye Nüfus SayImlarında Azınlıklar. - 2000. - S. 102-113. - ISBN 97 5-80 86-77-4 .
  24. ↑ Epengin, Ergin; Haig, Geoffrey. Kurmanji regionális változatai: A dialektusok előzetes osztályozása . - 2051-4883, (2014). Archiválva : 2021. december 14. a Wayback Machine -nél
  25. ↑ Ivan Nasidze et al. 2005. "MtDNS and Y-chromosome Variation in Kurdish Groups", Annals of Human Genetics 69:401-412. online Archiválva : 2017. október 29. a Wayback Machine -nél
  26. ↑ Kaya, Mehmet. A törökországi Zaza kurdok: Közel-keleti kisebbség a globalizált társadalomban. ISBN 1-84511-875-8
  27. ↑ V. F. Minorszkij. kurdok. Petrográd, 1915
  28. ↑ I. A. Smirnova, Kerim Eyubi. A kurd nyelv történeti és dialektológiai nyelvtana. - M: Nauka, 1999. - 5. o
  29. ↑ A. Rielstop . Néhány kérdés a kurddal kapcsolatban. – London: Smith & Br., 2003.
  30. ↑ 1 2 Lars Johanson, Christiane Bulut. Török-iráni érintkezési területek: történelmi és nyelvi vonatkozások. - Otto Harrassowitz Verlag, 2006. - P. 293. - ISBN 3447052767 .
  31. ↑ Az iráni nyelvek , Routledge, 2012, p. 32, ISBN 978-0-7007-1131-4 
  32. ↑ Arsalan Kahnemuyipour (2016. október 7.). „Az Ezafe-konstrukció: perzsa és túl” (PDF) . A Közép-Ázsiai Régió Nyelvi Központja . Indiana Egyetem , Torontói Egyetem . Archivált (PDF) az eredetiből, ekkor: 2018-11-23 . Letöltve: 2019. május 23 . Elavult használt paraméter |deadlink=( súgó )
  33. ↑ Fattah, Ismail Kamandar. Les dialectes Kurdes meridionaux. - Acta Iranica, 2000. - ISBN 9042909188 .
  34. ↑ Ibn Wakhshiya, Ahmad Ibn Ali. Az ókori ábécék és hieroglifák magyarázata: Az egyiptomi papok, foglalkozásaik, beavatásaik és áldozati felajánlásaik leírásával . - 1806. - 53. o. Archív másolat 2021. október 6-án a Wayback Machine -nél
  35. ↑ John C. Vendég. Yezidis: Tanulmányok a túlélésről. - S. 18-19-32. — 299 p. - ISBN 0-7103-0115-4 , 978-0-7103-0115-4.
  36. ↑ Teimuraz Vasziljevics Avdoev. A jezidizmus történelmi és teozófiai vonatkozásai. . - Kalinyingrád, 2011. - S. 3. - 320 p. Archiválva : 2022. január 21. a Wayback Machine -nél
  37. ↑ Megosztott emberek. Miért nem akar minden kurd egy államban élni ? lenta.ru (2016. augusztus 3.). Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2021. október 7..
  38. ↑ Eugene Mar. kurd nyelvek. Történelem és politika – További információ a SYL.ru oldalon: https://www.syl.ru/article/342340/kurdskie-yazyiki-istoriya-i-politika . www.syl.ru (2017. szeptember 16.). Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2021. október 7..
  39. ↑ Írta: Michael. Törvények a "tiltott nyelvekről" és a "terrorizmus elleni küzdelemről" . mikle1.livejournal.com (2016. január 25.). Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6..
  40. ↑ A kurdok elleni elnyomás Szíriában elterjedt  (eng.) .
  41. ↑ A szíriai kurdok 52 éves tilalom után  most kurdot tanítanak az iskolákban . www.al-monitor.com . Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6..
  42. ↑ Kurd nyelv és irodalom  (angol) . www.institutkurde.org . Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2020. július 5.
  43. ↑ A szomszédos kurdok Irakba mennek  tanulni . www.npr.org (2005. március 9.). Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2012. január 26.
  44. ↑ Lakónépesség válogatott nemzetiség, anyanyelv szerint 2009-ben . - 2009. - S. 53. - 72 p.
  45. ↑ 4.1.1. táblázat Népesség az egyes etnikai csoportok szerint " . - 2009. - 51. o.
  46. ↑ Soran Emirátus . max-k-studio.com _ Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2021. október 6..
  47. ↑ Szerzők csapata. kurdok. Kelet legendája / V.V. Naumkin, I.F. Popov. - Oroszország: Gazprom Neft, Arbor Publishing Group, 2018. - P. 30. - 450 p.
  48. ↑ Isaev M.I. Nyelvépítés a Szovjetunióban. - M . : Nauka, 1979. - S. 154-156. — 352 p. - 2650 példány.
  49. ↑ 1 2 D. Pirbari, K. Amoev. Jezidi írás . - Tbiliszi, 2013. - 32 p. - ISBN 978-9941-436-95-6 .
  50. ↑ Erdal Karaca, Dimitri Pirbari, Andrij Rovenchak. Előzetes javaslat a Yezidi szkript kódolására az UCS SMP-jében (1. változat  ) . Unicode.org (2018.08.20.). Letöltve: 2018. szeptember 2. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 2.
  51. ↑ KURD NYELV. FŐNÉV. BIZONYSÁG ÉS BIZONYTALANSÁG . kurdonline.ru .
  52. ↑ Kurd nyelv. Főnév. Rod . kurdonline.ru . Letöltve: 2022. július 25.
  53. ↑ KURD NYELV. FŐNÉV. IZAFET ÉS FUNKCIÓI . kurdonline.ru .
  54. ↑ KURD NYELV. IGEGYÖK . kurdonline.ru .
  55. ↑ A kurd nyelv nyelvtana (kurmandzsi nyelvjárás) . kurdonline.ru .
  56. ↑ Thackston, 2006 , p. harminc.
  57. ↑ Chaliand, Gerard. Egy nép ország nélkül: A kurdok és Kurdisztán . - Zed Books, 1993. - P. 248. - ISBN 1856491943 . Archiválva : 2022. június 29. a Wayback Machine -nél
  58. ↑ Gholamreza, Rashid-Yasemi. Kurdok: faji és történelmi hovatartozás . — Teherán : موسسه‌ انتشارات‌ امیرکبیر, 1984. — P. 121–122. — ISBN 9786134473101 . Archiválva : 2022. március 14. a Wayback Machine -nél
  59. ↑ اورنگ‌, مراد. کردشنا‌سی‌ . — Teherán : کتابخانە مركز اسناد و مركز دائرة المعارف بزرگ, 1967. 3–8. Archiválva : 2021. augusztus 20. a Wayback Machine -nél
  60. ↑ ملک الشعرای بهار، مجلە مهرنگارش، ٥ی تموز ۱۳۱٦
  61. ↑ مجلە یغما، تموز ۱۳٤٥، عدد ٥
  62. ↑ Zászló és nemzeti himnusz . Letöltve: 2021. december 10. Az eredetiből archiválva : 2014. november 29.
  63. ↑ Martin van Bruinessen. Ehmedî Xanî Mem û Zîn és szerepe a kurd nacionalizmus kialakulásában. – Mazda Publishers, 2003, pp. 40-57., 2003. - 40-57 p.
  64. ↑ Mem és Zin mauzóleumait helyreállították . Bianet - Bagimsiz Iletisim Agi . Letöltve: 2021. március 31. Az eredetiből archiválva : 2020. július 13.
  65. ↑ 1 2 MEM-Ê ALAN - Encyclopaedia Iranica . iranicaonline.org . Letöltve: 2021. március 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 19.
  66. ↑ Strohmeier, Martin. Kulcsfontosságú képek a kurd nemzeti identitás bemutatásában: hősök és hazafiak, árulók és ellenségek . - 2003. - S.  32 . - ISBN 978-90-04-12584-1 .
  67. ↑ Wikipédia  lista . Letöltve: 2022. január 3. Az eredetiből archiválva : 2022. január 3.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák