A kurd nyelv dialektusai nagyfokú eltérést mutatnak, ami gyakran megnehezíti a kommunikációt a különböző nyelvjárásokat beszélők között . Ez különösen szembetűnő a kurmandzsi és lakk nyelvjárások esetében, amelyek egymástól a legtávolabb állnak. Ez utóbbi ősidők óta a perzsa és a lur nyelv jelentős hatása alatt áll. A gyökösszetételt és a hangzást tekintve a nyelvjárások hasonlóak, de jelentős különbségek vannak morfológiájukban és részben szókincsükben , ami megnehezíti a különböző nyelvjárásokat beszélők kölcsönös megértését . Ez annak a morfológiai szerkezetváltásnak köszönhető, amelyen a legtöbb iráni nyelv a középkorban átesett . A kurd nyelvnek számos változata létezik , amelyeket hagyományosan dialektusoknak neveznek. Az iraki alkotmány szerint a kurd pluricentrikus nyelvnek számít , több fő dialektussal .
A kurd nyelv dialektusai nagyfokú eltérést mutatnak, ami gyakran megnehezíti a kommunikációt a különböző nyelvjárásokat beszélők között. Ez különösen látható az északi kurd és a lak esetében, amelyeket a kurd nép legkülönbözőbb dialektusainak tartanak . Ez utóbbira már ősidők óta nagy hatással volt a perzsa és a lur nyelv . A gyökösszetételt és a hangzást tekintve a nyelvjárások hasonlóak, de morfológiai és részben szókincsbeli különbségeik vannak, ami megnehezíti a különböző nyelvjárásokat beszélők kölcsönös megértését . Ez annak a morfológiai szerkezetváltásnak köszönhető, amelyen a legtöbb iráni nyelv a középkorban átesett . A kurd nyelvnek számos változata létezik , amelyeket hagyományosan dialektusoknak neveznek. Az iraki alkotmány pluricentrikus nyelvnek tekinti , amely számos fő dialektust tartalmaz . Így a modern kurd dialektológia több dialektust különböztet meg:
Külön kiemelhetjük:
Zazakit és Goranit sok kutató és a kurd irodalom is a kurd nyelv egyik dialektusának tartja, mivel a beszélők történelmileg a kurd közösség részének tekintik magukat [2] . Az orosz orientalista , VF Minorsky szerint a zazaki a kurd nyelv egyik dialektusa [3] . Ugyanezt az álláspontot képviseli egy másik orosz orientalista, I. A. Smirnova is, aki úgy véli, hogy a zazaki dialektus a kurd nyelvet alkotó két dialektus egyike [4] . Ezt a feltevést azonban néhány orientalista félreérthetően érzékeli [5] . Zazaki és Gorani, mivel hasonlóak egymáshoz, jelentősen eltérnek az északi kurdoktól, a déli kurdoktól és a déli kurdoktól, genetikailag rokonok maradnak velük, de nyilvánvalóan nagyobb nyelvjárási eltéréssel. A kurd nyelv, bár északnyugati iráni nyelvként van besorolva, a fent felsorolt négy dialektusban erős délnyugati elemet tartalmaz, ami kevésbé a zazakiban és a gorániban . A Gorani nyelvtanilag különbözik az észak-kurdtól és a középkurdtól (a másodikkal kisebb mértékben), de sok közös vonása van szókincsükben.
Zazaki hasonlóságai a szomszédos északi kurd dialektussal :
A Lak nyelvjárást beszélők jól értik a déli kurd nyelvet beszélőket . Bár a köztük lévő különbségek minimálisak, sok nyelvész nem sorolja a lakot a déli kurd dialektus részeként, mivel ez ergatív , és ezért a negyedik kurd dialektus [9] . A kurmandzsi és a sorani beszélők a morfológiai különbségek miatt nem értik jól egymást , de a mindennapi szinten továbbra is megmaradt köztük a kellő kölcsönös megértés .
Nyelvjárások összehasonlítása| északi kurd | Ew lingê şikand (kaştand) | Ez hatime mal (malê) | Ez mirovan (merdan, merovan) dibînim (divinim, duinim) | Min nan xwar | Navê min Alex e |
|---|---|---|---|---|---|
| közép kurd | Ew fizetés (qulî) şikiyage (şikiyaye) | Min hatîme bo mallo (bevásárlóközpont) | Min piyawekan debînim (devînim) | Min nanim xward | Nawm Alex e |
| déli kurd | Ewe pae (qul, lingê) eşkon | Mi(n) yatime mal | Mi(n) miruv (merdim) duinim | Mi(n) nan xwardim / Mi(n) no xewardim | Nawim Alex e |
| Szerencsés | Ewe lingê (qul, pae) eşkan | Mi(n) hatime mal | Mi(n) merdim mavinim | Mi(n) nanim kórterem | Nomim Alex e |
| Zazaki | Uw linge şikit | Ez amey kêy (mal) | Ez merduman winena | Min nan werd | Neve én Alex u |
| Gorani | Ew lingê şikanit | Min amey pê yahî | Min merdiman bor | Min nanim kórterem | Nawi min Alex e |
| Fordítás oroszra | Eltörte a lábát | hazajöttem | embereket látok | Már ettem | A nevem Alex |
| orosz | északi kurd | közép kurd | déli kurd | Szerencsés | Zazaki | Gorani |
|---|---|---|---|---|---|---|
| én (névmás) | Ez, min | Min | Mi(n) | Mi(n) | Ez, min | Amin, min |
| Te (névmás) | Tu, te | Nak nek | Ti | Ön | Ti, To | To, Etû, Tû |
| én igen | Ez dikim | Min ekem | Mi kem | Min mekem | Ez kenu | Amin / Min mekery |
| megyek | Ez dicim | Min ecim | mi chim | Min mecim | Ez sonu | Min. mérföld |
| Sok | Pir, gelek, zaf | Zor | Frash | Fira | Zaf | Zor / fira |
| Mondott | Kapott | Wut, megvan | Nedves | Wat/vit | Áfa | Wat / áfa |
| Most | Nika, Niha | Esta | narancssárga | Îske / Îse | Nika | Îse |
| Jött | Kalap | Kalap | Kalap | Het | Egy én | Egy én |
| Hang | Deng | Deng, bumm | Hena | Hena | Veng | Deng |
| Nagy | Gir, mezine | Gawra | Kel'n | Kel'n | Pál | alvadt vér |
| Szél | Ba | Ba | Wa | Wa/va | Va | Va/Wa |
| Eső | baran | baran | waran | waran | Intőgyík | baran |
| Rossz | Xirab | xrap | Gen | Gen/xiraw | Xirab | Xirab |
A modern kurd nyelvnek két vezető irodalmi szabványa van : Kurmanji és Sorani [10] . Az első az északi dialektus délkeleti dialektusán alapul, a második - Szulejmánia város nyelvjárásán [11] .