Kükladikus civilizáció

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. február 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .

A kükladikus civilizáció  a bronzkori régészeti kultúra, amely a Kr . e. 3-2. évezredben gyakori. e. a Kikládok szigetein . Az első emberi települések a szigeteken a középső (Mavrospilia a Mykonoson ) és a késő neolitikumból ( Párosz és Antiparosz között Szaliagos ), vagyis Kr.e. 5-4 évezredre nyúlnak vissza . e. Ekkor kezdték el az obszidián bányászatát Milos szigetén , amely aztán (csere útján) elterjedt a Földközi -tenger keleti részén [1] .

Történelem

A kükladikus civilizáció virágkora a korai bronzkorba nyúlik vissza. Települések keletkeztek, tornyos falakkal megerősítve (Kastri a Syroson ). A temetések kődobozokba – cisztákba, majd kupolás sírokba – készültek. Réz és ezüst ékszerek, szerszámok, fegyverek ismertek. A kerámiák ( amforák , kancsók , faragott, faragott és bélyeges ornamentikával ellátott pixidek ) különböző kronológiai csoportokban eltérő jellegűek.

Figyelemre méltó márványfigurák és szobrok harcosokat, zenészeket, gyermekes nőket ábrázolva. A Kr.e. 3. évezred végén. e. megjelennek az első városi jellegű települések (Filakopi). A Kr.e. 2. évezredben. e. A kükladikus civilizációt erősen befolyásolja a minószi és a hellád civilizáció . A kerámiákat ( pythoi , kancsók) a matt festés jellemzi. Kr.e. 1400 után e. A késő mükénéi kerámia elterjedt, és a kükladikus civilizáció elvesztette függetlenségét.

A Kikládok lakóinak önneve ismeretlen; Hérodotosz Lelegesnek nevezi őket . A lelegi népet más görög források is megemlítik, amelyek rabszolgaságukról, majd a káriusok általi asszimilációjukról beszélnek .

A régészek megjegyzik a kükladikus civilizáció hasonlóságait más bronzkori mediterrán civilizációkkal. Különösen a Halandriani közelében található akna (Syros szigete, kb. i.e. 2400-2200) tervezési jellemzőit tekintve nagyon közel áll a Vila Nova de San Pedro aknához [2] .

Kronológia

Kükladikus kronológia [3]
Időszak Ismerkedés kultúra
Korai kükladikus I. (ECI) 3100/3000 - ie 2650 e. Grotta Pelos kultúra
Korai kükladikus II (ECII) 2650 - Kr.e. 2450/2400 e. Kultúra Keros-Syros
Korai kükladikus III (ECIII) 2450/2400 - 2200/2150 Kr. e e. Castries kultúrája
Középkükladikus I. (MCI) 2050/2000 – Kr.e. 1900/1850 e. Phylakopi
Közép-Kükládikus II (MCII) 1900/1850 - ie 1700 e. A minószi civilizáció asszimilációja
Közép-Kükládikus III (MCIII) 1700-1675 Kr. e e. A minószi civilizáció asszimilációja
Késő kükladikus I. (LCI) 1675-1500 ie e. A minószi civilizáció asszimilációja
Késő kükladikus II (LCII) Kr.e. 1500-1450 e. A minószi civilizáció asszimilációja
Késő kükladikus III (LCIII) Kr.e. 1450-1100 e. A minószi civilizáció asszimilációja

Paleogenetika

A korai kükladikus Kou01 (Koufonisi, korai bronzkor, i.e. 2464–2349) mintában a K1a2c mitokondriális haplocsoportot és az Y-kromoszómális J2a-M410 haplocsoportot azonosították, a Kou03 mintában (Kr.e. 2832–2578) a mitokondriális haplo1. [4] .

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Kükladikus kultúra // Kvarner-Kongur. - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1973. - ( Great Soviet Encyclopedia  : [30 kötetben]  / főszerkesztő A. M. Prohorov  ; 1969-1978, 12. köt.).
  2. ↑ MacKendrick, Paul. Ibériai kövek beszélnek . - NY: Funk & Wagnalls, 1969. -  17. o .
  3. ↑ Jeremy B. Rutter. Kronológia áttekintése (hivatkozás nem érhető el) . dartmouth.edu . Dartmouth College. Letöltve: 2021. április 7. Az eredetiből archiválva : 2012. január 8.. 
  4. ↑ Az égei-tengeri palotacivilizációk genomtörténete , 2021

Lásd még

Linkek

 Eurázsia bronzkorának fő régészeti kultúrái
Atlanti-Európa
Olaszország és az Adria
Kárpátok, Balkán és Kréta
Közép-Európa
Ciscaucasia,
Észak-Kaukázus és Transcaucasia
Eurázsia erdősávja
Eurázsiai sztyeppék
Ázsia
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban