Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank az euróövezet  központi bankja . 1998. június 1-jén alakult. Az EKB székhelye a németországi Frankfurt am Main városában található . Irányító testületeiben valamennyi EU-tagállam képviselői vannak. A bank teljesen független a többi uniós szervtől.

A bank fő funkciói:

• az euróövezet monetáris politikájának kidolgozása és végrehajtása ;
• az eurorendszer hivatalos (arany- és deviza) tartalékainak kezelése;
• euró kibocsátás ;
• az irányadó kamatlábak meghatározása ;
• Az EKB fő célja az árstabilitás fenntartása az euróövezetben (a Harmonizált Fogyasztói Árindex éves növekedése az euróövezetben nem haladhatja meg a 2%-ot).

Az EKB elődje az Európai Monetáris Intézet volt, amelyet 1994-ben az EU Gazdasági és Monetáris Uniója kiépítésének második szakaszába való átmenet kapcsán hoztak létre, és amely vezető szerepet játszott az euró 1999. évi bevezetésére való felkészülésben .

A Központi Bankok Európai Rendszere az EKB-ból és az összes EU-tag nemzeti központi bankjából áll. A KBER fő hivatalos célja az árstabilitás fenntartása az euróövezetben. Feladatai közé tartozik még az euróövezeti monetáris politika kialakítása és végrehajtása, nemzetközi devizaügyletek lebonyolítása, a tagállamok hivatalos devizatartalékának fenntartása és kezelése, valamint a fizetési rendszer zavartalan működéséhez való hozzájárulás. Az euró bevezetése után megalakult az eurorendszer, amely magában foglalja az EKB-t és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjait. Vagyis a KBER szélesebb, mint az eurorendszer.

Az EKB irányító szervei

Az EKB irányító testületei az Igazgatóságból és a Kormányzótanácsból állnak, amely magában foglalja az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak igazgatóságának tagjait és elnökeit. Az intézmény élén az Európai Központi Bank elnöke áll , akit 8 évre választanak meg.

Jelenleg hat tagja van az igazgatóságnak, köztük az EKB elnöke és az EKB alelnöke. A jelölésekre a Kormányzótanács tesz javaslatot, amelyet az Európai Parlament és az euróövezet államfői hagynak jóvá .

• Christine Lagarde , az EKB elnöke .
• Vítor Constâncio, alelnök;
• Peter Praet, igazgatósági tag;
• Sabine Lautenschläger, igazgatósági tag;
• Yves Mersch, igazgatósági tag;
• Benoît Cœuré, az igazgatóság tagja [3]

A Kormányzótanács az EKB Igazgatóságának tagjaiból és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll. Csak a Kormányzótanács azon tagjai jogosultak szavazni, akik személyesen jelen vannak, vagy részt vesznek a telekonferencián.

A szavazáshoz a Tanács tagjainak 2/3-ának jelen kell lennie, de össze lehet hívni az EKB rendkívüli ülését, amelyen nincs minimális részvételi szám. A határozatokat szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazatának nagyobb a súlya. A tőkével, a nyereségfelosztással kapcsolatos kérdések megoldását szavazás határozza meg.

A Kormányzótanács határozza meg a GMU monetáris politikáját, határozza meg a kamatlábakat és kezeli a KBER hivatalos tartalékait. Az Igazgatóság a Kormányzótanács határozatait a nemzeti központi bankoknak szóló utasításokká alakítja. Az EKB Kormányzótanácsának kizárólagos joga engedélyezni az euró kibocsátását, az EKB és a nemzeti központi bankok pedig bankjegyeket bocsáthatnak ki.

Az EKB monetáris politikája

Az EKB szabályozza a pénzmennyiség elosztását a pénzintézetek, az állam és a vállalatok között. Ehhez hagyományos eszközöket használnak: nyíltpiaci műveleteket, egynapos hiteleket és betéteket, kötelező tartalékot. A különbség a nemzeti monetáris rendszerektől az, hogy az EKB teljes monetáris politikáját decentralizált alapon végzi . Az EKB döntéseket hoz és meghatározza végrehajtásuk szabályait. A gyakorlati intézkedéseket a nemzeti központi bankok az EKB utasításainak szigorú betartásával hajtják végre.

A KBER négyféle nyíltpiaci ügyletet alkalmaz . A legfontosabb az irányadó refinanszírozási műveletek (MRO). Rajtuk keresztül utalják át a KBER által a bankközösségnek küldött pénzeszközök nagy részét. A likviditást egy hetes időszakra biztosítják kereskedés útján, amely hetente egyszer, normál feltételekkel kerül lebonyolításra. A kereskedés elején egy árfolyamot hirdetnek meg, amely egy referenciaérték (marginális kamatláb) ehhez a heti tenderhez. A kereskedelmi bankok forrásigénylést nyújtanak be, és mindegyik megadja a számára elfogadható kamatot, amely nem lehet alacsonyabb a referenciakamatnál.

Hagyományosan az EKB minden szokásos refinanszírozási művelete többszörös kamattal, vagy úgynevezett amerikai tender formájában történik. Minden kereskedelmi bank két vagy több kérelmet nyújthat be különböző összegek és eltérő kamatlábak megjelölésével. A résztvevők nem ismerik az összes benyújtott pályázat mennyiségét. A refinanszírozás mértékét minden egyes tender esetében az EKB határozza meg. Az ajánlatok elégedettsége fentről lefelé halad: magasabbtól az alacsonyabb ajánlati arányig. Egyes alkalmazások – minimális díjszabás mellett – nem teljesülnek. 2008 közepe óta a gazdasági világválság és az eurózóna likviditáshiánya miatt az EKB áttért a rögzített kamatozású refinanszírozási műveletekre, a kérelmek teljes kielégítésével.

• A hosszú távú refinanszírozási műveletek (LTRO) olyan penziós ügyletek, amelyek likviditást biztosítanak. Havonta egyszer tartják, lejáratuk három hónap, a cél a partnerek további és hosszú lejáratú fedezete.
• A finomhangolási műveleteket szükség szerint hajtják végre, hogy csökkentsék a likviditás hirtelen ingadozásainak hatását.
• Strukturális műveletek - kötvénykibocsátás, penziós és határidős ügyletek. A cél az EU strukturális helyzetének korrigálása a pénzügyi szektorban [4] .

A refinanszírozási műveletek (MRO, LTRO) során a központi bankok értékpapír fedezet mellett hiteleznek a kereskedelmi bankoknak. A finomhangoló ügyleteknél és a strukturált ügyleteknél nem csak hozamügyleteket (kölcsönöket) alkalmaznak, hanem közvetlen értékpapír-adásvételi ügyleteket. Ennek megfelelően a források áramlása irányulhat a központi bankoktól a kereskedelmiek felé és az ellenkező irányba is.

Az egynapos hitelek és betétek (az euroövezetben hivatalosan „állóhelynek” nevezik) lehetővé teszik az euroövezeti pénzintézetek számára a likviditás kezelését a bankközi piac zárásakor a munkanap végén. A napi hitelnek köszönhetően a bank saját fedezete hiányában is tud fizetni. A napi befizetés lehetővé teszi átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozását. A válság előtti időszakban (1999–2007) az egynapos betétek kamata jellemzően 1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a jelentősebb refinanszírozási műveletek kamata, az egynapos hitel kamata pedig 1 százalékponttal volt magasabb. A két megnevezett kamatláb az egynapos piaci kamatláb alsó, illetve felső határaként szolgál.

A kötelező tartalékráta mértékét az euróövezetben az EKB határozata határozza meg. Az EKB szabályai szerint a kötelező tartalékrátát átlagosan a négy hétig tartó beszámolási időszak (fenntartási időszak) során kell teljesíteni. A kötelező tartalékráta teljesítésének határideje az MRO-tenderek gyakoriságának többszöröse.

2022. július 22-én az EKB 50 bázisponttal megemelte alapbetéti kamatát. Ez volt az első kamatemelés 11 év után. Az EKB a következő, szeptember 8-i ülésén további kamatemelést engedélyezett. Ennek oka a tervezett 2%-os infláció túllépésének valószínűsége. Megjegyzendő, hogy az elkövetkező tél minden gázhiánya "még magasabbra fogja tolni az árakat" [5] .

2022. szeptember 8-án az EKB a Reuters becslése szerint példátlan döntést hozott, amikor 75 bázisponttal 1,25%-ra emelte alapkamatát. A betétek és a fedezeti hitelek irányadó kamatai is emelkedtek - nulláról 0,75%-ra, illetve 0,75%-ról 1,5%-ra. Az EKB ezt a döntését az infláció elleni küzdelemmel magyarázta, amely a Bloomberg szerint 2022 augusztusában 9,1%-ot ért el, ami több mint négyszerese a szabályozó céljának. Az EKB nem zárta ki az irányadó kamatláb további emelését [6] .

elnökök

• Wim Duisenberg (1998. június 1. - 2003. október 31.)
• Jean-Claude Trichet (2003. november 1. – 2011. október 31.)
• Mario Draghi (2011. november 1. – 2019. október 31.)
• Christine Lagarde (2019. november 1. – jelen)

Lásd még

• Európa központi bankjai és valutái

Jegyzetek

1. ↑ Fő refinanszírozási műveletek // Európai Központi Bank
2. ↑ Betéti lehetőség // Európai Központi Bank,
3. ↑ Az igazgatóság tagjainak listája életrajzokkal az EKB hivatalos honlapján Archiválva : 2014. május 3. a Wayback Machine -nél  .
4. ↑ Ketty Lin, 2012 , p. 188.
5. ↑ Korányi Balázs . Az EKB megemeli a kamatot, mentőövet dob ​​az eladósodott országoknak , Reuters  (2022. július 21.). Letöltve: 2022. július 22.
6. ↑ Az Európai Központi Bank a történelemben először 75 bázisponttal emelte az alapkamatot . Meduza . Letöltve: 2022. szeptember 9. (Orosz)

Irodalom

• Katie Lin. Napi kereskedés a Forex piacon. Profitstratégiák = Nappali kereskedés a valutapiacon: Technikai és alapvető stratégiák a piaci kilengésekből származó profit eléréséhez. - M . : Alpina Kiadó, 2012. - 240 p. — ISBN 978-5-9614-1326-7 .

Linkek

• Az EKB dokumentumai az EUR-Lex webhelyen Archiválva : 2021. június 2., a Wayback Machine -nél 
• Az EKB alapokmánya Archiválva : 2011. október 31., a Wayback Machine -nél

A közösségi hálózatokon	Twitter Instagram LinkedIn
Fotó, videó és hang	Flickr soundcloud Youtube
Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz olasz horvát Britannica (online) Brockhaus Treccani Universalis
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 13324493d GND : 5287962-8 ISNI : 0000 0004 0555 7916 J9U : 987007261088605171 LCCN : n95055518 NDL : 00885724 NKC : kn20021216004 SUDOC : 035582480 VIAF : 129891942 WorldCat VIAF : 129891942