A mássalhangzók második tétele ( a második (felnémet) megszakítás , szintén - ófelnémet mássalhangzók mozgása ; német Zweite Lautverschiebung ) egy fonetikai - morfológiai folyamat a germán nyelvek fejlődésében , amely a német stop mássalhangzók megváltoztatásából állt , amely a délnémet dialektusok kialakulásához vezetett és választóvonalként szolgált a felső- és alsónémet nyelvjárások között .
A mássalhangzók e mozgásának kezdete körülbelül i.sz. 500-ra nyúlik vissza. e. új információk azonban arra utalnak, hogy a folyamat csak a 600. év körül kezdődött . A második mássalhangzóváltás egy hosszú távú és többfázisú folyamat volt, amely korántsem fejeződött be a 8. században , az ófelnémet kialakulása után . Ennek a fonetikai-morfológiai folyamatnak az okai ellentmondásosak.
A mássalhangzók második tétele az ófelnémet kialakulásához vezetett a délnyugati germán nyelvjárások alapján. Ennek a mozgásnak a határa nyugatról keletre körülbelül Németország közepén húzódik, Benrath-vonalnak hívják .
A második mássalhangzóváltás elsősorban a /p/ , /t/ és /k/ , valamint részben a /b/ , /d/ és /g/ zárszót érintette . Ha a /p/ hang a szó elején vagy a szó közepén van a /m, n, l, r/ szonoránsok után, vagy kettős hangként működik, akkor a /pf/ affrikátába kerül . Ennek megfelelően a /t/ /ts/ lesz , a /k/ pedig /kx/ . Abban az esetben, ha a /p/ egy magánhangzó után egy szó végén van, akkor az /f/ spiránsba kerül , ennek megfelelően a /t/ az /s/ -be, a /k/ pedig az /x/ -be . A két magánhangzó közötti szó közepén ezek a mássalhangzók a rövid magánhangzók után spiránsokká, a hosszú magánhangzók után kettős mássalhangzókká válnak.
Lombardban : _
királyok nevei a 600-as és 700-as években e.
német | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A nyelv szerkezete |
| ||||||||
Terítés |
| ||||||||
Sztori | |||||||||
Fajták |
| ||||||||
Személyiségek | |||||||||
|