A Belyana egy fából készült, festetlen, lapos fenekű uszály , amelyet a 19. században és a 20. század elején raftingolásra használtak a Volga és a Káma folyók mentén .
A Belyany a Felső-Volga régióban és a Kámában található fakitermelő területeken épült , és csak egy lefutásra tervezték. Szerkezetileg ültetvények leszármazottai voltak, és sok tulajdonságukat megőrizték. A fő rakomány fa, egyes esetekben háncs , gyékény és más hasonló áru volt. Az irányításhoz szőnyegből készült vitorlával szerelték fel őket. A hajótest hossza elérte a 100 métert, szélessége - 25 méter, magassága - 5 méter, teherbírása - akár 10 000 tonna . A hajótest anyaga a legjobb fa volt, de a hajótest nem volt gyantás, ami meghatározta egy ilyen hajó nevét. A rakomány a hajótestben és a felépítményben fokozatos (2,5-3 méteres) tágulás mellett helyezhető el. A felső fedélzetet nem biztosították, a hajó szerkezetének elfogadható szilárdságát a megrakott faanyag sűrű csomagolásával érték el. Közvetlenül a lerakott rakomány fölé két-három horgony- és telekaput szereltek fel , és kincstárakat is felállítottak, ahol a csapat a rafting alatt lakott [2] .
A belyányokat főként Tsaritsynba (ma Volgográdba) tutajták, ahol a félkész fát és a hajótestet tűzifának válogatták, vagy fűrésztelepekre kerültek végső feldolgozásra.
Gorbatov K.I. Belyany (1914)
D. I. Arhangelszkij. Szimbirszk kilátása Beljanyból. 1920-1930-as évek
| Hajó besorolása | |
|---|---|
| Hajók motortervezés szerint |
|
| Autóval | |
| Hull szálláshajók |
|
| Felhasználási területek | |
| Szállítás a Volgán | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sztori | |||||||||||||
| A Volga-medence folyami kikötői | |||||||||||||
| világítótornyok |
| ||||||||||||
| flották | |||||||||||||
| Vállalatok | |||||||||||||
| katasztrófák |
| ||||||||||||
| Hajótípusok | |||||||||||||
| Hajóépítő vállalkozások | |||||||||||||
| hajókat |
| ||||||||||||