Zazaki

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 26 szerkesztést igényelnek .
Zazaki

A zazaki helyzete az új iráni nyelvek között
önnév Kırmancki, Kırdki, Dımılki, So-Bê, Zonê Ma
Országok Törökország , Grúzia , Kazahsztán
Régiók
A hangszórók teljes száma 2-3 millió ember
Állapot sebezhető [1]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

Árja ág Iráni alágazat nyugat-iráni nyelvek északnyugati nyelvek kurd alcsoport kurd Zaza Gorani Zazaki
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 zza
ISO 639-3 zza - közönséges
diq - déli
kiu - északi
WALS zaz
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 1985
Etnológus zza
ELCat 5628
IETF zza
Glottolog zaza1246
Wikipédia ezen a nyelven

A zazaki ( önnév : Kirmanckî, Kirdkî, Dimilkî, So-Bê, Zonê Ma ) [2]  az iráni nyelvek egyike , más besorolások szerint - a kurd nyelv dialektusa [3] [4] [5] [ 6] [7] .

A "zazaki " nyelvnév eredetileg sértés volt [8] , ezért sok beszélő használja a név más változatait (főleg Kirmanckî, Kirdkî és Dimilkî ) [9] .

Az  idióma elterjedésének fő területe Törökország keleti része ( Észak-Kurdisztán ); Nyugat- Törökországban , Grúziában és Kazahsztánban is megtalálható .

Osztályozás

A zazakihoz legközelebb álló nyelv/dialektus a goráni , amelyet a kurdok is beszélnek Ninewában , az iraki - iráni határon és Nyugat- Iránban. A kaszpi és más kurd dialektusok következnek rokonságban [10] [11] . A gorani az összes kurd közös nyelvjárása, az első irodalmi nyelv ( koine ) és a 12. század óta a kurd Ardalan állam hivatalos nyelve .

Ráadásul Ludwig Paul filológus szerint a zazaki áll a legközelebb az ősi iráni Azari nyelvhez [12] .

A zazaki beszélők általában a kurd közösség részének tekintik magukat , ezért a kurd irodalomban a zazakit általában a kurd nyelv dialektusaként tekintik [13] . Ennek ellenére a zazaki és más kurd dialektusok közötti különbségek meglehetősen mélyek, a köztük lévő kölcsönös megértés problémás, ezért sok nyelvész a zazakit külön nyelvnek tekinti [14] . Ezt az álláspontot a 19. század és a 20. század eleji német iránisták ( P. I. Lerkh , O. Mann, K. Hadank) töltötték be. A "Zazaki dialektusai" című könyv (a Porosz Tudományos Akadémia perzsa és kurd nyelvű teljes művének 10. kötete) megjelenése után ez a nézőpont uralkodóvá vált Németországban .

Az orosz orientalista , VF Minorsky szerint a zazaki a kurd nyelv egyik dialektusa [15] . Ugyanezt az álláspontot képviseli egy másik orosz orientalista, I. A. Smirnova, aki úgy véli, hogy a zazaki dialektus a kurd nyelvet alkotó két dialektus egyike [16] . Ezt a feltevést azonban néhány orientalista félreérthetően érzékeli [17] .

Bearers

Az Ethnologue (amely [Paul 1998]-ra hivatkozik) [11] szerint az anyanyelvi beszélők száma (beleértve az összes dialektust) 1,5 és 2,5 millió között van. Nevins szerint a zazaki beszélők száma 2-4 millió ember között mozog [18] . A legtöbb zaza kurd kétnyelvű és törökül beszél , sokan pedig északi kurdul is beszélnek .

A nyelv sokáig íratlan volt. Először a 19. század közepén kezdett epizodikusan megjelenni a levelezésben. ( arab ábécé használatával ). A latin írásmód használata a 20. század végén terjedt el. főleg a kivándorlók körében, valamint a még mindig kevés törökországi publikációban .

Elosztás

Főleg a törökországi északi alevi kurdok között van elterjedve - az Örmény - felföld  nyugati részén, az Eufrátesz és a Tigris folyók forrásai között , Tunceli , Erzincan , Bingol , Sivas , Erzurum , Varto , Elazig , Diyarbekir tartományokban. , Siverek , Adiyaman , valamint részben Malatya , Mardin , Mutka , Aksaray több falujában is .

Dialektusok

A zazaki két nagy dialektusra oszlik : északi és déli (egyes besorolások szerint a központi nyelvet is megkülönböztetik). A különbségek főként fonetikai - morfológiaiak .

Ludwig Poole kijelentette, hogy a zazaki dialektusok pontos száma nem ismert, mivel az idióma nyelvjárási kontinuumot jelent [19] . Sok vegyes dialektus létezik , és nem világos, hogy hol tulajdonítható – az északi kurdnak vagy a zazakinak.

Nyelvi jellemzők

Fonetika

A zazák fonetikának az északnyugat-iráni nyelvekre jellemző sajátosságai vannak. A Zazas mássalhangzók a táblázatban láthatók

Az artikuláció helye csengetés/néma labor. horpadás. alv. kamrák. veláris. uvuláris. gége.
okkluzív süket. p t tʃh ( ç ) k q
hívás b d dʒ(c) g
frikatívák süket. f s ʃ (ş) x h
hívás v z ʒ(j) ʁ (ğ)
Félmagánhangzók hívás w j(y)
orr hívás m n
Oldalsó hívás l
vibráló hívás ɾ(r) / r(rr, R)

Zárójelben azoknak a fonémáknak a szokásos ábrázolása van a modern zazak szövegekben, amelyek török ​​írásmódon alapulnak . A /tʃh/ hangot ç betűvel , /dʒ/ c betűvel írjuk , stb. Az /r/ és /ɾ/ vibránsok között csak az artikuláció intenzitásában van különbség , és a hangnak lehet szemantikai jelentése ( pere "pénz" és perre "szárny" , tore "custom" és torre "halászháló").

A zaza magánhangzók közé tartozik az /i/, /e (ê)/, /ε (e)/, /a/, /o/, /u/, /ü/, /ɨ (ı)/. A helyesírást zárójelben adjuk meg. A magánhangzók hosszúsági-rövidsége nem fonémikus.

Morfológia

A morfológiát a név viszonylag magas fokú ragozása , kétesetű deklinációs rendszer (egyes és többes számokban), fejlett nemi kategória és izafet konstrukció jellemzi, amely sok iráni nyelv izafetjétől eltérően tükrözi. a meghatározandó név számának és nemének kategóriái. Az utószórendszert széles körben fejlesztették ki a Zazaki -ban, amely szinte kiszorította az elöljárószavakat. Az ige háromalapú ragozású (a jelen , aorista és preterit alapjait megkülönböztetjük , háromféle személyvégződést használunk velük). Az igeragozás a nem kategóriájába tartozik. Három hangulata van: jelző (a jelen, preterit, imperfect, tökéletes, pluperfect formáival), kötőszó (a jelen idő formájával, általában aoristának nevezik) és felszólító. Az osztott ergativitás jelen van Zazában .

A szókincs magját eredetileg iráni szavak alkotják, azonban számos arab és török ​​kölcsönzés található. Különösen figyelemre méltóak azok a szavak, amelyek gyakoriak vagy közel állnak a Talysh kifejezéshez . A zaza egy íratlan nyelv. A rendelkezésre álló szövegek fonetikus átírással készülnek.

Szójegyzék. Összehasonlítások

Az alábbiakban néhány nagy gyakoriságú szó és kifejezés összehasonlítása látható a különböző kurd idiómákban .

A kurdok által beszélt dialektusok összehasonlítása
orosz nyelv északi kurd közép kurd déli kurd Zazaki Gorani
én (névmás) Ez, min Min Mi Ez, min Amin, Min
Te (névmás) Tu, te Nak nek Ti Ti, To To, Etû, Tû
én igen Ez dikim Min ekem Mi kem Ez kenu Amin / Min mekery
megyek Ez dicim Min ecim mi chim Ez sonu Min. mérföld
Sok Pir, gelek, zaf Zor Frash Zaf Zor / fira
Mondott Kapott wut Nedves Áfa Wat / áfa
Most Nika, Niha Esta narancssárga Nika Îse
Jött Kalap Kalap Kalap Egy én Egy én
Hang Deng Deng Hena Veng Deng
Nagy Gir, mezine Gawra Kel'n Pál alvadt vér
Szél Ba Ba Wa Va Va/Wa
Eső baran baran waran Intőgyík baran
Rossz Xirab xrap Gen Xirab Xirab

Lexikailag a zazaki hasonló a Gorani -hoz, nyelvtanilag pedig az északi kurd dialektushoz [20] .

Hasonlóságok a zazaki és az északi kurd között :

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  2. ↑ Lezgîn, Rosan . Kirmanckî, Kirdkî, Dimilkî, Zazakî (diq), Zazaki.net  (2009. augusztus 26.). Archiválva az eredetiből 2021. január 26-án. Letöltve: 2021. október 23.
  3. ↑ James Minahan. Encyclopedia of the Stateless Nations: Ethnic and National Groups Around the World AZ [4 kötet ]  (angol) . — ABC-CLIO, 2002-05-30. — ISBN 9780313076961 . Archiválva : 2021. október 25. a Wayback Machine -nél
  4. ↑ Wendelmoet Hamelink. Az Énekelt Otthon. Narratíva, erkölcs és a kurd nemzet  (angol) . — BRILL, 2016-04-21. — ISBN 9789004314825 . Archiválva : 2021. október 25. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Hagyományos osztályozó fa . Iranatlas.com. Letöltve: 2019. május 30. Az eredetiből archiválva : 2019. december 29.
  6. ↑ IM Nick. Törvényszéki nyelvész menedékkérők, menekültek és bevándorlók. - Vernon Press, 2019. - P. 60. - ISBN 9781622731305 .
  7. ↑ Etnológus Dimiliről . Letöltve: 2007. október 13. Az eredetiből archiválva : 2006. január 3..
  8. ↑ Arakelova, Victoria (1999). „A Zaza nép, mint új etnopolitikai tényező a régióban”. Irán és a Kaukázus . 3/4 : 397-408. DOI : 10.1163/157338499X00335 . JSTOR  4030804 .
  9. ↑ Asatrian, Garnik (1995). "DIML" . Encyclopedia Iranica . VI . Archiválva az eredetiből, ekkor: 2011-04-29 . Letöltve: 2021-10-23 . Elavult használt paraméter |deadlink=( súgó )
  10. ↑ Religion und Wahrheit - Google Books . Letöltve: 2012. június 14. Az eredetiből archiválva : 2012. november 5..
  11. ↑ 1 2 A zazaki helyzete a nyugat-iráni nyelvek között, Paul Ludwig . Letöltve: 2012. június 14. Az eredetiből archiválva : 2008. április 9..
  12. ↑ Paul, Ludwig. A zazaki helyzete a nyugat-iráni nyelvek között. 1998.
  13. ↑ Ivan Nasidze et al. 2005. "MtDNS and Y-chromosome Variation in Kurdish Groups", Annals of Human Genetics 69:401-412. online Archiválva : 2017. október 29. a Wayback Machine -nél
  14. ↑ L. A. Pireiko . Zaza nyelv. Iráni nyelvek II. "A világ nyelvei" sorozat. - M. 1999.
  15. ↑ V. F. Minorszkij. kurdok. Petrográd, 1915
  16. ↑ I. A. Smirnova, Kerim Eyubi. A kurd nyelv történeti és dialektológiai nyelvtana. - M: Nauka, 1999. - 5. o
  17. ↑ A. Rielstop . Néhány kérdés a kurddal kapcsolatban. – London: Smith & Br., 2003.
  18. ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2012. június 14. Az eredetiből archiválva : 2005. május 17..
  19. ↑ Paul, Ludwig: Zazaki – Versuch einer Dialektologie. Reichert Verlag, 1998, Wiesbaden.
  20. ↑ Bedel Boseli. Kik azok a Zazák? . kurdistan.ru (2018. január 27.). Letöltve: 2021. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 9..
  21. ↑ 1 2 Lars Johanson, Christiane Bulut. Török-iráni érintkezési területek: történelmi és nyelvi vonatkozások. - Otto Harrassowitz Verlag, 2006. - P. 293. - ISBN 3447052767 .
  22. ↑ Az iráni nyelvek , Routledge, 2012, p. 32, ISBN 978-0-7007-1131-4 
  23. ↑ Arsalan Kahnemuyipour (2016. október 7.). „Az Ezafe-konstrukció: perzsa és túl” (PDF) . A Közép-Ázsiai Régió Nyelvi Központja . Indiana Egyetem , Torontói Egyetem . Archivált (PDF) az eredetiből, ekkor: 2018-11-23 . Letöltve: 2019. május 23 . Elavult használt paraméter |deadlink=( súgó )

Linkek